434. Tiszafüred, 1849 március 27. Kossuth válasza Szeles Lajos solti kormánybiztos jelentésére.
434.
Tiszafüred, 1849 március 27.
Kossuth válasza Szeles Lajos solti kormánybiztos jelentésére.
Tiszafüred, 1849 március 27.
Kossuth válasza Szeles Lajos solti kormánybiztos jelentésére.
Szeles Lajos* márc. 25-én Szentesről jelentette, hogy miután a népfelkelés segítségével négy héten át távoltartották az ellenséget a solti járástól, 22-én és 23-án Gaál Eduard és Horváth ezredesek parancsnoksága alatt többezer horvát katona szállta meg a járást és kegyetlenkednek a hazafias érzelmű lakossággal. A balsiker okát abban látta Szeles, hogy az annyiszor kért katonai segítséget nem kapták meg s hogy a csapatvezérek közül többen gyávának mutatkoztak a nehéz órákban. Kossuth válasza:
Szeles megbízatására és a solti járás helyzetére l. előbb a 115., 308/b. és 385. sz. aktákat, 220., 545. és 665. l.
Önnek folyó hó 25-éről kelt szomorító levelére következőkben sietek adni válaszom:
Hogy a lelkes solti népen zsarnokoskodó ellenség ellen e perczben segélyt nem küldök, ne annak tulajdonítsa ön és Soltnak lelkes derék népe, mintha vele együtt nem érezném a sebek fájdalmát, mellyeket az istentelen ellenség rabló keze üt, mert kinyilatkoztatom, mikép szivemet is örömmel adnám oda keblemből, ha vele nyugalmát vásárolhatnám meg.
De a hadi munkálatok természetében fekszik, mikép ha összepontosított erővel előre halad a sereg elhatározó csatát vivandó, azon seregből egy embert is elvonni annyi, mit a czél elérését gátolni.
És amint ez természetes, úgy a hadi operatio másrészről magában foglatja azt is, hogy egy működési vonással nem egy pont, hanem egész vidék tisztittatik meg az ellenségtől. Mondhatom Önöknek, hogy itt szerencsésen operálva, Solt vidékének mentségén is működünk.
A borzasztó sár daczára is igen tekintélyes seregünk kelt át a Tiszán. Ezen átkelésnek csupán hírére, az ellenség visszavonulási mozdulatokat tesz.
Legyenek önök meggyőződve, mikép ha az ellenséget itt megverjük – mit Isten segítségével, és hadseregünk s vezéreink lelkességével bizton remélhetünk – ezáltal egyszersmind a Soltban duló ellenséget is megvertük.
Mert ha az ellenség a tájra találna vonulni, utánna menend seregünk, ha nem, amaz sietend oda, hová a nagyobb erőt fogjuk üzni – s a lelkes népü vidék mindkét esetben mentve lesz.
A Soltban rabló ellenség betörésének oka az, mert Jellasics a Bánátban lévő Theodoroviccsal akart volna egyesülni.
Ettől azonban már ne tartsanak önök, mert ez egyesülés meggátlására intézkedtem – s ez intézkedésnek Perczel tábornok fényes sikert szerze – Theodorovicsot megvervén.
Alulról tehát Perczel tábora, felülről öszpontosított főseregünk biztositja a solti vidéket arról, hogy az ottani rabló csoport talán mikorra e levél oda ér, már el fog tisztulni.
Egyébiránt bármi irányt vegyenek is az ellenség mozdulatai, mikint fenebb érintém – találják önök abban megnyugvásukat, mikép a vivandó csatának, mellynek köszöbén áll itteni seregünk, kétségtelen eredménye lesz hogy a két víz köze tiszta leend az ellenségtől. Kitürés barátaim nehány napig.
És ha az ellen megfutamlik, amint hiszek Istenben hogy meg fog futamlani lelkes felkelés – mellyet azután minden bizonnyal haderővel is támogatandok – és kivíva lesz a czél, mellyért annyi lelkes magyar nép epedez – s mellyért vitézeink annyi hű vére folyt és folyni kész.
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 4191.
Mellette Szeles Lajos kormánybiztos és Bernát Lajos őrnagy Szentesen március 25-én kelt jelentése.
