426. Tiszafüred, 1849 március 26. Kossuth levele Mészároshoz a táborból a kinevezések és előléptetések terén mutatkozó hibákról, …
426.
Tiszafüred, 1849 március 26.
Kossuth levele Mészároshoz a táborból a kinevezések és előléptetések terén mutatkozó hibákról, a sereg állapotáról s az előnyomulást gátló rossz időjárásról.
Tiszafüred, 1849 március 26.
Kossuth levele Mészároshoz a táborból a kinevezések és előléptetések terén mutatkozó hibákról, a sereg állapotáról s az előnyomulást gátló rossz időjárásról.
Dessewffy ezredesnek az 1-ő számú huszár ezredhezi áttétele iránt értekeztem minap itten Vetter altábornagy és Klapka ezredes urakkal; és a dolgok úgy állanak, hogy azon áttétel – mint már Debreczenben is mondottam – nem kivihető, minthogy Dessewffy Aristid már régen ezredes s jelenleg hadosztályparancsnoksággal van felruházva,* következésképen az illyen késői beosztást degradationak, mint előmozdításnak tartaná, holott minden tekintetben olly férfiú, ki megérdemli hogy ha helyzetében változás történik, az kitüntetéssel s előmozdítással legyen összekötve.
Dessewfy a nemzetőrségtől febr. folyamán került át a honvédséghez és az I. hadtest 1. hadosztályának volt a parancsnoka.
De még a fővezérnek s az illető sereg- és osztályparancsnokoknak egyhangú előadásából arról is értesültem, mikint az első huszárezredbeli tisztikar, egymásután következett több rendbeli beszurások (Einschub) által* annyira ingerültségbe van hozva, minél fogva egész testületben oda nyilatkoztak a vezéreknek, hogy ha még az üres őrnagyi hely is máshonnan töltetnék be, azt annak jeléül vennék, hogy ők egész tömegben gyáváknak tartatnak a kormány által, s kénytelenek volnának egész tömegben dimissiojokat venni.
Az az eset, amikor egy alakulathoz a megürült helyet nem az ott szolgáló tisztek előléptetésével töltik be, hanem kívülről odahelyezett tiszttel.
Mire nézve a legsürgetőbben kérem Minister Urat, hogy az elősorolt rendkívül kényes körülményeket méltányolva sziveskedjék Dessewffy iránt tett indítványától eltérni; s nemcsak ezen ezredest, hanem őrnagyi előléptetésre ajánlott Móricz századost is a császárhuszárokhoz át nem tenni.
Sőtt a császár-huszárok tisztikarának ebbeli ingerültségét illetőleg, annak eloszlatására, s azon rossz hangulatból keletkezhető ártalmas következéseknek megelőzésére Vetter altábornagy úr véleménye szerint a dolgok akkint állanak, hogy okvetlenül szükséges azon ezrednél még mai napon a kinevezéseket megtenni. – Kik legyenek mindazonáltal azon tisztek, kik ez alkalommal előléptetésben részesülendnek, azt még magam sem tudom, minthogy erre az indítvány Vetter altábornagy úrtól fog adatni.
Kérem tehát Minister Urat, hogy ha e részben rögtön intézkedni kénytelen leszek, ne méltóztassék azt másnak, mint a fő- és sereg vezérek sürgető véleményéből eredő mellőzhetlen kénytelenségnek tulajdonítani, s nem gondolni, hogy ez által hadügyminister úrnak általam tiszteletteljes épségben fentartatni kivánt befolyását mellőzni a legtávolabbról is szárdékoznám.
Arra is kérem egyszersmind Minister Urat, miszerint azon esetekben, midőn a seregnél törzstisztek s különösön hadosztály- vagy dandárparancsnokok osztatnak be, méltóztassék előlegesen az illető hadsereg vezényletének tájékozó véleményét kihallgatni; így levén a tisztikar békétlensége legkönynyebben kiegyenlíthető, s a seregben támadható rossz hangulat elhárítható.
Tovább még következő kéréseim vannak:
1. Méltóztassék a fővezérhez nehány 2-ik s 3-ik rendű érdemjelt küldeni – minthogy ezek annyira hiányzanak, hogy például Nagy Sándor ezredes a Minister Ur által (mint Vetter altábornagy mondja) neki szánt középkereszt jelt, Klapka ezredes pedig az odaítélt 3-ik rendű jelt maiglan sem viselik, minthogy nincs.
2-or. Méltóztassék azon már régiebb előléptetéseket, miket Görgei tábornok úr felterjesztéseire jóváhagyni méltóztatott (minő például Bayernek nem most proponált ezredessé, hanem előbb alezredessé tett kinevezése) a Közlönyben hivatalosan közhírré tétetni.*
Bayer kinevezése nem jelent meg a Közlöny köv. számaiban.
3-or. Sok dolgom és Debreczenben lett rövid mulatásom miatt feledém Minister Urat tudósítani, mikint Komáromra nézve azon surlódást okozható baj adta magát elé, hogy Lenkey öregebb ezredes Guyonnál s így ez alá lett rendeltetését hátratételnek, Guyon pedig ollyan körülménynek nyilatkoztaták, mellyből káros surlódások következhetnek, minthogy egyrészről a seregparancsnok a várparancsnok alatt áll, másrészről pedig két egyenlő rangú tiszt között a rendelkezés az idősbet illeti. – Én vélemenyre szollítám fel a fővezér és seregparancsnokokat, kik azt tanácsolák, hogy Komárom várának fontossága különben is tábornok vezéreket kivánván, mindkét parancsnokot tábornokokká nevezzem; s pedig Guyont mint várparancsnokot előbbi dátummal, de Lenkeyt is tábornokká, minthogy már Eszterházy, Damjanich, Vécsey, Gál kinevezéseik által már négyízben praetereáltatott, s a mostani ötödik praeteritiot méltán fájdalmasan venné. – Miért is Guyont mártius 8-kától, Lenkeyt pedig mártius 15-től számítandó ranggal tábornokokká neveztem. – Kérvén ezt, ha helyesli minister úr, a szokott alakban, ha pedig helyeslését nem nyerné, egyenesen a kormányelnök rendeletére hivatkozva nevemben szintúgy a Közlönyben közhírré tétetni.*
A két kinevezés az utóbbi formában jelent meg a Közlöny ápr. 8-i számában. Gnyon kinevező okmányát l. előbb, 394. sz. alatt, 675. l.
Egyébiránt fájdalmasan tudósítom, mikint itt a tegnapelőtti nagy havazás s tegnapi eső következtében olly irtózatos sár van, hogy azt látni valóságos borzalom. Én magam is kiséretemet hátrahagyva és parasztszekérre ülve éjfél előtt 11 órakor értem csak ide, kiséretem pedig Horvát püspökkel egyetemben csak reggel 3 1/2 órakor folytonos menet után.
De Isten sugallata volt, hogy jövék, mert itt a vezérek közötti feszültség, távollétem alatt (s pedig nem a másutt hanem itt helyben lévő sereget értem) olly ingerült fokra hágott, hogy ha ma reggelre ide nem jövök, az Isten tudja mi törtenik.
Kiegyenlítettem. – De ugyancsak itt kell lennem.
Seregeink sokat szenvednek a borzasztó sár miatt. Leég róluk a bakkancs és nadrág. Teszek amit tehetek. Eger, Gyöngyös, Miskolcz, Kassa, Rimaszombat minden mesterembereit kiszabott szakmánnyal requiráltattam;* 500 párnál több bakkancsot már teremtettem, s kiosztattam; de bármi kevés legyen az, amit Minister Ur bakkancsokban, csizmákban nadrágokban ki tud teremteni s ide küldeni, személyemnek tett jótéteménynek tekintendem, mellynek becsét a gyorsaság növelendi.
V. ö. az alábbi, Szemerének küldött utasítással.
Egyébiránt sár, nem sár, s poroszlói töltés irtózatok – mi menünk előre, itt az egérfogóban, borzadván a felhős égtől. – Aulich és Damjanics hadosztályai már túlnan vannak, Klapkáé holnap megyen. – Szerencsére az ellenség nemcsak nem akadályoz, de futni készülni látszik, – ha mi egy lépést előre teszünk, ő egy lépést hátra tesz, – Hatvan felé.
Isten áldása minister urral.
Kossuth s. k. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 4196.
Ered. tiszt. O. Lt. Hadügymin. 1849: 7938.*
Ered. tiszt. O. Lt. Hadügymin. 1849: 7938.*
A hadügyminisztérium iratai közt levő tisztázat keltezése márc. 25., ez azonban – figyelembe véve a keltezés helyét és a levél tartalmát – nyilvánvaló elírás.
