326. Debrecen, 1849. március 2. Mészáros hadügyminiszter az Országos Honvédelmi Bizottmány utasítására közzéteszi a Magyar Katona…
326.
Debrecen, 1849. március 2.
Mészáros hadügyminiszter az Országos Honvédelmi Bizottmány utasítására közzéteszi a Magyar Katonai Érdemrend létesítéséről szóló rendeletet.
Debrecen, 1849. március 2.
Mészáros hadügyminiszter az Országos Honvédelmi Bizottmány utasítására közzéteszi a Magyar Katonai Érdemrend létesítéséről szóló rendeletet.
A nemzet jelen szabadságharczára, a honvédelmi bizottmány helybenhagyása s rendelete szerint nyilváníttatik:
Hogy az olly annyira szorongatott haza érdekében szerzett érdemek késedelem nélkül jutalmaztathassanak meg, egy katonai érdem-díszjel felállítása rendeltetett el, s a díszjelek készítésére a kormány részéről a szükséges lépések megtétettek, de mivel ezeknek kiállítása hosszabb időt igényel, addíg, míg elkészülnének, ideiglenesen ezek helyett egyszerű érdemjelek fognak kiosztatni, három osztályban.
Az első rendűvel jutalmaztatnak az önálló parancsnokságot viselő tábornokok és törzstisztek kitűnő tetteikért, és áll az: egy sugárokkal kerített ezüst csillagból, mellynek közepét arany babér koszorú, s a magyar kettős kereszt, szintén aranyból, ékesíti.
Ezen 1-ső rendű érdemjel kiosztási joga illeti egyedül az állomány főnökét, és hasonlólag az országgyűlés határozata folytán is kibocsátható. Jutalmul szolgál valóságos győzelmekért, nagy hasznú hadi működésekért, és valamelly várnak hosszabb kitartó védelméért, vagy bevételeért.
A 2-dik osztály ideiglenes pótdíszjele leend egy ezüstből készített babér koszorú, melly mint csat égő piros szalagra alkalmazva, s a babér koszorú közepében magyar kettős kereszt van helyezve tiszta aranyból, égő piros szalagon a mell bal részén fog hordatni.
Ezen 2-dik rendű díszjel azok számára van rendeltetve, kik vagy kétségtelen legnagyobb veszedelem közt különös kitűntetéssel és jó sikerrel teljesíték kötelességüket, vagy szabad elszántságból is hasonnemű nagy tetteket visznek véghez, mellyek nem csupán egyéni vitézség, hanem egyszersmind hadi combinatio eredményei, s mellyekből az álladalomra nevezetes haszon is árad.
A 3-dik osztály szinte úgy van ékítve mint az előbbeni, azon különbséggel, hogy ezen díszjelnél a babér koszorú kisebb lesz, s az aranyból készített kettős kereszt elmarad, ez is égő piros szalagon a mell bal részén fog hordatni.
Ezen kitűntető jelre mindennemű rangbeli katona tehet érdemet, mert az a személyes bátorságért szolgál jutalmul, és minden az illető egyének által véghezvitt ollyas hadi tettek után járulandó, mellyek egyéni feláldozással és veszedelemmel összekötvék, szóval olly tettek, mellyek általánosan el vannak hőstetteknek ismerve a katonai életben.
A kiosztási jog a két utóbbira, kivételes ritka esetekben, hol ez a seregre a csata hevében nagy hatást gyakorol, a hely színén csak a fővezér jogaihoz tartozik.
Ha a második osztályú díszjelt közvitéz vagy altiszt nyeri el, ha tisztségre alkalmatos, a díszjellel együtt az illető egyén legifjabb tiszti állásba s illetménybe lépend, ha pedig illyenre képességgel nem bírna, napidíja kétszereztetik.
A 2-ik és 3-ik rendű díszjeleket, a fentebb említett rendkívüli esetekben alkalmazandó kiosztási módon kívül, csak az nyerheti el, kit egy, a hadügyministeriumban kebelezett érdem tanács (Ehren-Gericht) arra érdemesnek ítélend.
Állani fog ezen érdem tanács a hadügyminister elnöksége alatt: három második rendű, és öt harmadik rendű tagokból, minden másdik rendű tag két szavazattal, a harmadik rendű pedig egy szavazattal bírand.
Ezen érdem tanács határozand az első és második osztályú érdemjeleket érdeklő ajánlatok felett, mellyek egyedül csak a főparancsnokok, hadosztály parancsnokok, és a hadügyministerium által nyiltan kinevezett önálló parancsnokok részéről felterjeszthetők.
Ezenkívül ollyas egyének, kik az érdemjel elnyerésére igényt tarthatni vélekednek, folyamodványaikat az illető osztályparancsnoki bizonyítvánnyal ellátva, nem különben a hősies tettet igazoló rendszerint hét szemtanú megerősítésével együtt az érdem tanácsnak felterjeszteni köteleztetnek.
Az érdem díszjelek kiosztása csak a hadügyministeriumtól kibocsátandó, s a kormány részérőli ellenjegyzékkel ellátott nyilt rendelet által nyerend érvényességet.
Egyik vagy másik érdemjelnek birtoka ki nem zárja azon jogot, miszerint az illető egyén egy más nagyobb, vagy kisebb rendű, sőt ugyanazon érdemjelnek birtokába is jöhessen.
A szolgálat ideje alatt a 3-dik rendű érdemjellel, és pedig az őrmestertől lefelé számítandó legénység számára vagyon összekötve egy, élte fogytáig kijárandó 10 p krból álló napidíjj; a második érdemjellel pedig, ha annak birtokosa tiszti alkalmazásrai képességgel nem bírna, szinte holta napjáig kétszeres napidíj.
Főtisztek, kik bármelly érdemjelnek birtokában vannak, szolgálat ideje alatt semmiféle külön járulékban nem részesülnek. Midőn azonban nyugalmaztatvák, akkor a 3-ik rendűnek birtokosa rendes nyugdíjának 1/3-ad részét, 2-dik rendűnek tulajdonosa pedig főtiszttől kezdve ezredesig bezárólag a nyugdíjnak felét huzandja külön pótjárulékul élte fogytáig.
Nyugalmazott tábornokok, altábornagy és tábornagyok mint másod rendűnek 1000 p. ftot, mint első rendűnek birtokosa pedig 1500 p. frtot nyerendnek évenkint éltük fogytáig.
Özvegyei azon egyéneknek, kik az érdemjel elnyerésekor már házasságban éltek, férjük elhunyta után szinte azon járulékban részesülnek, mellyet az elhunyt életefogytáig húzott. Ugyan-e jótékonyságban részesülnek az illető apa s anyátlan árvák is, kik atyjuk részéről nyert kitüntetés ideje előtt születtek, 24 éves korukig.
Megjegyzendő: hogy ezen pót-érdem-díszjeleket nem sokára a valóságos díszjelek pótolandják ki.
Mészáros Lázár,
hadügyminister
hadügyminister
Közlöny, március 2.
