256. Debrecen, 1849 február 15. Kossuth válasza Hollán Ernő őrnagy levelére: még nem mentheti fel péterváradi megbizatása alól.
256.
Debrecen, 1849 február 15.
Kossuth válasza Hollán Ernő őrnagy levelére: még nem mentheti fel péterváradi megbizatása alól.
Debrecen, 1849 február 15.
Kossuth válasza Hollán Ernő őrnagy levelére: még nem mentheti fel péterváradi megbizatása alól.
Hollán Ernő őrnagy febr. 3-án kelt levelében emlékeztette Kossuthot arra az igéretére, hogy mihelyt Péterváradot biztosítva látja, újabb tért nyit neki a munkára.* Hollán szerint ez az idő elérkezett, most már ő is szeretne, mint társai, a harcmezőn küzdeni hazájáért; kérte tehát Kossuthot, hogy akár mint közhonvédet is, de helyezze át valamelyik harcoló alakulathoz.* Kossuth válasza:
Hollán febr. 3-i levelében még őrnagynak címezi magát; a közbeeső idő alatt alezredesi kinevezése nem jelent meg a Közlönyben.
Hollán különleges megbizatására Péterváraddal kapcsolatban l. az előző kötet 329. sz. aktáját, 521. l.
Alezredes úr* Péterváradon fontos megbizatásában a felmerült nehézségek ellenére is a legszebb sikerrel járván el, a kormány Önbe helyeztetett bizalmának tökéletesen megfelelt, s a nemzet hálájára már is kitűnőleg érdemesítette magát.
Hollánt január folyamán egyszer már elvezényelték Péterváradról, Kossuth azonban akkor is megváltoztatta az intézkedést. (L. 104. sz. 195. s köv. l.)
Folyó hó 3-káról kelt levele szilárd jelleméről, hazafias buzgóságáróli meggyőződésemhez egy újabb igen kedves adat, melly egyszersmind arról is biztosít, hogy a vésztől környezett haza szent ügyének kivivásában, Önben egy lelkes honfi erélyes közremunkálására mindig biztosan számíthat. Örömest beváltanám annak okáért tett igéretemet, annyi fontos szolgálatnak méltó elismeréséül; sőt ön óhajtását megelőzve kötelességemnek tartanám, a hadseregnéli alkalmazásában tágasabb tért nyitni tevékenységének, hol a haza javát előmozdíthassa, s eddigi érdemeit újabb babérokkal diszíthesse: de alezredes úr is jól tudja azt, hogy Pétervárad – mellynek bírását a magyar nemzet egyedül csak önnek köszönheti – nagyfontosságú situatiójánál fogva hazánknak Thermopylaeje, s hogy azt csak addig tarthatjuk részünkre biztosítottnak, míg tudjuk, hogy Leonidások őrködnek felette. A várparancsnok Csuha tábornok úr, ki mint lelkes hazafi s derék katona egyaránt ismeretes, bírja ugyan a kormánynak bizalmát tökéletesen, de nagyszerű feladata megkívánja, hogy megoldásában olly segédkezektől támogattassék, mellyek állását könnyebítni képesek, s jelenleg is a cél elérését, valamint a vezérparancsnoknak, ugy a hazának is megnyugtatólag garantirozzák. Ki lehetne ez elhívatásra alkalmasabb, mint Ön, Alezredes úr! ki hűségének s erélyességének olly szép jeleit adta.
Ugyan azért kérem alezredes urat a haza nevében, szíveskedjék mostani fontos helyzetében, még megnyugodni, legalább addig, míg ottan nélkülözhetőbb leend, s meg vagyok győződve, hogy hazafiúi erényeinél fogva, találand tért ottan is, hogy hazájának szintolly fontos szolgálatot tehessen, mint a harczmezőn lévő hadseregnéli alkalmazásában tehetné. Úgy is a legjobb reménnyel vagyok, hogy hazánk ügye, mellynek czélja nem egyébb, mint alkotmányos szabadságunk biztosítása, vitéz seregeink sikeres harczjáratai által, mint az újabbi előmenetekből várhatni, nemsokára a legdicsőbb eredménnyel döntetik el, s itt leend az óhajtott alkalom, hogy a nemzet alezredes úrnak fontos szolgálatát érdeméhez illetőleg meghálálhassa.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 1689.
Mellette Hollán Ernő Péterváradon, február 3-án kelt jelentése.
