139. Debrecen, 1849 január 29. Kossuth válasza Szeged város hűségnyilatkozatára.
139.
Debrecen, 1849 január 29.
Kossuth válasza Szeged város hűségnyilatkozatára.
Debrecen, 1849 január 29.
Kossuth válasza Szeged város hűségnyilatkozatára.
Vadász Manó szegedi polgármester felterjesztette a Bizottmányhoz Szeged város közgyűlésének jan. 15-i határozatát arról, hogy a város közönsége helyesléssel vette tudomásul a kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözését, valamint az azóta tett védelmi intézkedéseket és kijelentette, hogy bízik a kormányban és ragaszkodik hozzá. Közölte Vadász polgármester azt is, hogy a nemzetőrség és az egész lakosság minden támogatást meg fog adni a hadseregnek. Kossuth lelkesült levélben válaszolt a hazafias feliratra.
Vettük Önöknek Uraim f. hó 15-éről kelt levelét.
Megértettük ebből, hogy Szegednek lelkes népe saját tűzhelyének, s ez által a hazának megvédésére vonatkozó rendeleteinket s intézkedéseinket szokott hazafiúi lelkesedéssel fogadván elhatározta magát s a hazát elhatározott férfiassággal védeni.
Megértettük Önöknek a honvédelmi bizottmány tagjai iránt nyilatkoztatott bizalmukat, ragaszkodásukat és szeretetüket.
Meleg hazafiúi öröm fogta el kebleinket Önök igen becses levelének olvasására.
Az édes haza iránti törhetlen hűség, forró szeretet és soha nem változó kötelességérzetnek szelleme vonul ezen át. A testvériség, összetartás s kölcsönös bizalomnak küzdésre, kitörésre lelkesítő édes hangja szól ebben hozzánk.
Önök valósággá emelék uraim Szeged lelkes népe irányában kimondott azon hitünket, mikép míg Szeged áll, addig van haza.*
Az utalás Kossuth okt. 4-én Szegeden tartott beszédére vonatkozik. (L. az előző kötetben, 45. sz. alatt, 84. s köv. l.)
Tartozunk Önöknek bevallani uraim, mikép bár lélekemelő Önöknek haza szerelme, s az ország kormánya iránt kifejezett bizalmuk, s bár nem lehet annak igen nem örvendenünk, nekünk, kiket Önöknek s többi testvéreinknek, polgártársainknak bizalma az ország ügyeinek kormányzatára emelt, de nem volt az reánk nézve meglepő, mi vártuk ezt Szegednek lelkes népétől.
Önöknek úgy multja, mint jelene feljogosított bennünket arra, hogy éppen akkor, midőn a felett vettetik koczka: élni, vagy halni a magyar nemzetnek, akkor, midőn legsötétebb nemzeti életünk felett a ború, Szeged népének haza szerelme pharusként világítson végig a haza szent földének térein, hogy meglássák, ha vannak kétkedők, és ingadozók, a fenyegető vészben a révpartot, mellyből az összetartás s törhetlen hűség fegyvereivel az út a szabadság paradicsomába vezet.
Mi nem mondunk Önöknek köszönetet, nem hálát a nemzet nevében haza szerelmükért.
A honpolgári kötelességek hosszú sorában legszentebb a polgár név.
A megmentett szabad hazának anyai áldása leszen önök jutalma.
És megmentve szabad és dicső lesz hazánk, mert gyermekei, igaz, hű szerető gyermekei az édes anyának.
S lehete-e nagyobbszerű, lehet-e édesebb jutalom honfiaknak az édes hazának áldásánál, ha az öntudat bátran vallhatja: megérdeméltük.
A kormány tagjai iránt nyilatkoztatott bizalomért, ragaszkodásért és szeretetért fogadják Önök uraim testvéri és polgártársi köszönetünket.
A nép bizalma egyedüli talpkő, melyen a kormány biztosan megállhat, – erőt, működéseinek sikert, egyedül a nép bizalma ad.
Bizzék a nép a kormány hazafiúi becsületességében, vesse hatalmas vállait a kivitelben vállaihoz, és nagy és dicsőnek kell e hazának lennie, esküdtek legyen össze bár ellene a poklok minden hatalmai.
A népek Istenének áldása Önökkel Uraim!
Addig szeressenek bennünket, amig a hazának élünk.
Éjen a testvéries egyetértés, a kölcsönös bizalom, éljen az ezek által megmentendő szabad magyar haza.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 971.
Ered. tiszt. Szeged Városi Közlevéltár 1849.
Mellette Vadász Manó szegedi polgármesternek a város január 15-én tartott közgyűléséből az OHB-hoz intézett felirata.
