a) Utasítás Csányinak teendőiről:

Teljes szövegű keresés

a) Utasítás Csányinak teendőiről:
Beőthy Ödön erdélyi orsz. biztos – betegeskedési állapotja miatt – működési köréből leköszönvén, a honvédelmi bizottmány önt ruházza fel azon teljes hatalommal, mellyel a visszafoglalt Erdély ügyeinek rendbehozására a leköszönt országos biztos úr birt.*
Beőthy megbízólevelét l. az előző kötetben, 479. sz. alatt, 810. s köv. l. Beőthy január eleje óta többízben kérte már felmentését, megromlott egészségi állapotára való hivatkozással. Betegsége mellett azonban az is hozzájárult lemondásához, hogy állandó, komoly nézeteltérései voltak Bemmel. Beőthy, mint kormánybiztos, nem mutatott kellő megértést Bem amnesztia-politikájával szemben. Utolsó, jan. 19-én kelt lemondólevelében pl. részletesen előadta, hogy Bem szerinte túlságosan megbízik a románokban s kevés erőt hagy hátra a meghódolt területeken, aminek következtében attól lehet tartani, hogy Kolozsvár is Nagyenyed sorsára jut. Bem ezzel szemben joggal hivatkozott seregének kicsiny voltára s Beőthy feladatává tette, hogy az önvédelemhez szükséges erőt megszervezze. (OHB 9849: 701. sz.)
Az Erdélyre vonatkozó intézkedések vezérlete egységet és erőt kíván. Az nem elég, hogy Erdély fegyvereink által visszafoglaltatott, hanem az Uniónak még ezután kell igazán valósíttattni, s a különbönő népfajok társadalmi mint politicai életébe beoltattni, hogy így a közigazgatás viszonyai a magyar kormányzati rendszerbe részint beolvasztatthassanak, részint pedig – a mennyiben természetök a különböző népek belső életéből folyó sajátságos színezetűek s komoly következmények nélkül nem illethetők lennének – ahhoz idomíttassanak.
És ehhez képest önnek figyelemmel kell lenni mindazon kényes érdekekre, melyek egy három nemzetből s négy bevett vallásból összeszerkesztett népségű országban uralkodnak; természetes lévén, hogy a magány vagy felekezeti érdekek miatt azonban sem a közügyet, sem pedig a magyar nemzetiség jövendőjét – (nem a többek feletti zsarnokságát) biztosító magosabb politicai szempontokat háttérbe szorítania nem kell.
Az intézkedéseknek Erdélyre nézve két szempont körül kell forogni: megnyerni a nép sympathiaját a magyar alkotmányosság és önállóság új eszméinek és rendelkezéseinek; vagy pedig – hol ezt az alávaló bújtogatások által félrevezetett nép antipathiaja nem engedné – erélyes szigor s kérlelhetettlen eljárás által nyugalmat teremteni.
A mi az általános politicai átidomítás részleteit illeti, erre nézve a kormány csak akkor fog önnek utasítást adhatni, ha a dolgok állásából merítendő jelentése folytán arrul fog meggyőződni, miszerint Erdély állapota arra is eléggé consolidált, hogy a politicai jogok élvezetére, s a közterhek viselésére nézve behozattni óhajtandó egyenlősítés semmi komolyabb rázkódásokra okot szolgáltattni nem fogna.
S ebbül indulva ki orsz. biztos úr a politicai rendezést illetőleg előlegesen csak olyan intézkedéseket tegyen, melyek a magyar érzelmű népességnek kedvesek, vagy az ellenséges hangulatúakat féken tartsák.
Igy a három nemzet törvényhatósági életét egy kaptára húzni most még nem lehetvén, tájékozásul megjegyeztetik, hogy
1-ör a székelyekre nézve – ha azt megérdemlendik – mind azon terhek, melyek e nemzeten oly régóta törvénytelenül nehezednek – mint a határőrség servitussa – az országgyűlés ez értelemben hozott határozatával is egybehangzólag megszüntessenek; a székek belső autonómiáját illetőleg azonban csak ollyanokra nézve tétessék változtatás, melyekhez a nép ősi szokásaiból fennmaradt kegyelettel nem viseltetik. Igy például jó volna tisztjeik választására nézve őket rábirni, hogy látszólagos régi jogukkal, mely szerint főtisztjeiket is magok választják, de azokat alsóbb tisztjeikkel egyetemben felsőbb megerősítés alá terjeszteni tartoznak, felhagyva, odamódosíttattni magok kívánják, hogy főtisztjeiket a kormány nevezze, minden egyéb alsó tisztjeiket ellenben magok – megerősítés kikérése nélkül – válaszszák. Ami
2-szor a szászokat illeti, ezek igen természetesen ostromállapotban tartassanak, ennek értelme szerint hatósági működésök ideiglenesen felfüggesztettvén, úgy azonban, hogy előttök – békés és csendes viseletök s az alkotmányhozi símulások esetére – a rendszeres politicai jogok élvezetének kilátása el ne zárassék. Végre
3-or az oláhokra nézve különbséget kell tenni azon vidékekben, hol a lázadás hatóságilag történt, – illyen a két oláh határőrvidéki ezred – s azokban hol a pártütés csak egyéniségekre reducalható, – mint némely magyar megyék, mellyeknek egyes oláh falvai ugyan tömegestül felkeltek, de ezért legyőzetésök után, az egész megyét – melynek nagy része magyar, vagy pedig jó érzelmű lakosokból áll – büntettni nem lehetvén.
[Amazok – az oláh határőr ezredek mindenek előtt tökéletesen lefegyverezendők, – katonai szerkezetök eltörlendő s különben is más hatóságokból lévén kikebelezve, a szomszéd hatóságokba beolvasztásuk tanácsosnak látszik. De szükség leend azon szomszéd hatóságok jobbjaival a beolvasztás iránt értekezni, nehogy egy illyen territorialis accessio valamellyik szomszéd hatóságban moralis veszélyt szüljön.
Az erdélyi lakosság sympathiájának megnyerésére nézve még következőket jegyzek meg:
4-er. A vesztett jobbágyiság kármentesítésére lépéseket tenni annyit tesz, mint a volt nemességet megnyerni, mert ez tömérdeket vesztett és nagyrészt szegény. Hirdesse ki Ön, hogy ezt azonnal eszközlésbe venni kívánja; s minthogy ott nem volt soha úrbér behozva, a kármentesítendő javadalmak összeírása iránt valami tervet kell készíteni. Alakítson Ön erre egy küldöttséget, melly azt kidolgozza, s terjessze fel. De adja neki utasításul, hogy az országgyűlés – mert hamar akar adni, evaluatióba nem fog ereszkedni, – hanem vagy két három osztályzat szerint, vagy minden különbség nélkül adand egy pauschalét kármentesítésül. Erre Magyarországon nem kell egyebet tudni, mint az elvesztett telkek, vagy zsellérek számát, de Erdélyben telkek nem voltak, s azért kell valamely terv, mikint lehessen kitudni, hogy mi az, a mi kármentesítendő.
5-ör. Hivatal és fizetés, ez Erdélyben fő tekintetet érdemel sympathia nyerés szempontjából is. A törvényhatósági tisztviselők kimondhatlan rosszúl fizetvék. Fel kell emelni fizetésöket magyarországi lábra. Mi végett minden megye és székely szék, második osztályú magyarországi megyéhez parificálandó, mint például Szabolcs, mellynek fizetési schémáját ide rekesztem.
6-or. A gubernium eloszlatott s eloszlatva is kell maradnia. De a királyi táblát meg kell hagyni, sőt ha tanácsosnak látszik, ideiglenesen egy főtörvényszéket is alakítani, melly az ország hétszemélyes táblájának integrans része gyanánt tekintetvén a folyó perekre nézve – ideiglenesen Kolosváron considealjon.
7-er. A financzministerium köribe tartozó ágazatok iránt a pénzügyministerium részéről kidolgozandó terv léttesíttetését ajánlom Ön figyelmébe, kimondattván hogy a Thesaurariatus hasonlag megszűnik existálni.
A sympathia és szigor ösze kapcsolt tekintetihez tartozik
8-or, hogy a rablások által károsodottak kármentesítessenek – a lázadók pedig kártérítést fizessenek.
9-er. Kegyelem vagy kérlelhetlen igazság vezesse e önt a bűnösök büntetése körül, ezt a körülmények s ön belátása határozandják. De legyen kegyelem, legyen igazság; minden esetre erő legyen]*
A [ ]-be tett rész Kossuth s. k. kiegészítése.
Ennyiből áll az mit a honvédelmi bizottmány orsz. biztos úrnak politicai teendőire nézve generalter tájékozó utasításul ad.
Ami a jelen s különösen erdélyi viszonyokkal annyira összefüggésben levő hadi intézkedéseket illeti: ezekre nézve orsz. biztos úr oda utasíttatik, hogy magát Bem tábornok és fővezér úrral érintkezésbe tévén, vele a legjobb egyetértésben lenni igyekezzék, mi orsz. biztos úr ösmert nyugalmas és hazaszeretettől átjárt kedélyének még akkor sem leend nehéz, ha a nevezett fővezér önnek némely kívánataira – saját operatioi tekintetéből – eleget nem is tenne s minthogy, kivált az ellenségtől megtisztított és tisztítandó helyeken – hol a nyugalom fenntartására s a lázadás isméti kitörésének megelőzésire maga a fővezér kénytelen némi katonai hatóságot hagyni – a polgári intézkedések és viszonyok is a katonáikkal szoros összefüggésben vagynak és leendnek, ennélfogva orsz. biztos úr még politcai intézkedéseire nézve is viszonyban legyen nevezett fővezérrel, nehogy intézkedéseik egymást keresztül vágják. Egyébiránt a mi ön hatóságának belső körét illeti, ezt a kormány általában abba határozza meg, hogy ön mint az ország kormányának a kijelölt vidéki képviselője s az országnak teljhatalmú biztosa, mind azt tehesse, rendelhesse s végrehajthassa, mit az ország szabadságának, territorials épségének, alkotmányának, s a törvényes állapot és közrend helyreállításának és biztosításának érdekében jónak és czélszerűnek itélend.
Jelentéseinek időnkénti beküldése s a bizottmánytól nyerendő utasítások figyelemben tartása megváratván.
Ered. fogalm. Kossuh s. k. kiegészítésével. O. Lt. OHB 1849: 1079.
Közli S. Dragomir i. m. III. k. 295–297. l.
A hátlapon Kossuth s. k. feljegyzése:
»Még kell egy rendelet, hogy országos biztosnak neveztetik ki, olly szellemben mint a Böthyé és ezt a Közlönybe is beiktatni.« (A következő rendeletről van szó, ez azonban nem jelent meg a Közlönyben.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT