68. Budapest, 1848 október 8. Kossuth felszólalásai a képviselőházban az Országos Honvédelmi Bizottmány hatáskörének kibővítése k…
68.
Budapest, 1848 október 8.
Kossuth felszólalásai a képviselőházban az Országos Honvédelmi Bizottmány hatáskörének kibővítése körüli vitában.
Budapest, 1848 október 8.
Kossuth felszólalásai a képviselőházban az Országos Honvédelmi Bizottmány hatáskörének kibővítése körüli vitában.
Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy Görgey és Perczel ezredesek elfogták Roth és Philippovics tábornokok seregét Ozoránál, majd beszámolt a főtábor és a bécsi forradalom híreiről. Utána Kossuth állott fel, hogy a Honvédelmi Bizottmány nevében javaslatot tegyen a szükséges tennivalók felől:
Remélve az ország mostani ügyeinek vezetésével megbízott honvédi választmánynak megegyezését arra nézve, amit most kijelentek, szerencsésnek tartom magamat és a házat, Gáspár urat ezennel őrnagynak mondhatni. (A ház felállva jelenti ki helyeslését.)* Tisztelt képviselő ház! a honvédelmi bizottmány eljárása, s a legközelebb mult napokban tanusitott buzgalma iránt azt gondolom, hogy a tisztelt képviselőház méltán a legszívesebb méltánylattal viseltetik; s ezt én kimondhatom, mert munkálódásának eredményeit eddig úgy szólva nem osztottam, minthogy hivatásom távoltartott Pesttől. (Az egész ház felállva fejezi ki méltánylatát!) Isten kinyujtotta karját, kijelölni a gyors tetteknek idejét, melly gyors tettektől függ a nemzetnek szabadságát biztositani, az igaz ügynek, amelly ellen annyi árulás, annyi hitszegés esküdött össze. A honvédelmi bizottmánynak nézete tehát az, hogy most a jelen perczek kissé nagyobb egyszerűséget kívánnak az ország dolgainak kormányzatában s vezetésében. Az egyszerűséget értem az alatt, hogy ne legyen minden tárgy olly számos tagokból álló, mintegy collegialis tanácskozás rendelkezésétől függő, hanem hogy legyen bizonyos egység az akaratban és elrendezés a végrehajtásban.
Perczel futárja jelentette, hogy a diadalban Gáspár András kapitánynak, a huszárok parancsnokának oroszlánrésze volt. (V. ö. a 74/a. sz. alatt közölt aktával.).
Ennél fogva a honvédelmi bizottmány azon vélekedésben van, hogy a jelen körülmények között kormányzat nélkül a nemzet természetesen nem lehetvén, miután most ministerium nincs, ideiglenesen a honvédelmi bizottmányra kellene nemcsak azon szűkebb kört, mely az eddigi jegyzőkönyvben ki van számára jelelve, hanem ideiglenesen az országnak minden kormányzatát ruházni. (Közhelyeslés.) De olly formán, hogy az elrendezés eként történjék: legyen egy elnök és két tag, kik hárman együtt a honvédelmi bizottmányt értvén, ennek rendező, intéző részét alakítsák, és vigyék saját felelősségük mellett, és pedig azon széles hatalommal, mellyet a mostani körülmények megkívánnak, bírván ezen három tag a mennyire szükséges azon hatósággal, hogy a honvédelmi bizottmánynak eddigi több tagjait illetőleg, kinek kinek a végrehajtás körébeni teendőit jelelje ki, hogy mi alapon s úton kell eljárniok, azon tekintetből, hogy maga a háromtagú kormányzat minden részletességgel ne legyen kénytelen maga foglalatoskodni, s ez által az ország nagyobb érdekeire kevesebb gondot viselni, hanem ki-ki maga körében a folyó tárgyat végezze el; a honvédelmi bizottmány tegyen a háromtagu kormányzatnak mindig jelentést, hogy olly kérdéseket, melyeket saját felelőssége mellett el nem intézhetőnek gondolna, vagy a mire nézve nincs a szabályokban említés, ez intézze el.
Ez volna egyszerű alakítása a jelen időben az ország dolgai kormányzatának. A mellyre nézve én azon vélekedésben vagyok, miként most egyáltalán nincs annak ideje, hogy akármicsoda theoriai dolgokba bocsátkozzunk, hanem ugy, a mint a honvédelmi bizottmány van, alakitsa magát, s teendőinek körét. Csak az a különbség az eddigi, s az általam proponált eljárás között, hogy eddig collegaliter együtt vittük: most pedig ki volna jelelve ezen három tag által a kormányzathoz tartozó minden tagnak teendője, s ezen három tag intézkednék, a többi pedig végrehajtó organum volna. (Közhelyeslés.) Ez egyszerüen minden további indokolás nélkül azon javaslat, mellyet a honvédelmi bizottmány nevében bátor voltam előterjeszteni.
Egyébként azt gondolom, hogy ha csak rendkívüli dolgok elő nem adnák magokat, a ház egyes tagjai is sikeresebben használhatják idejöket, minthogy mindennap üléseket tartsunk, mert most minden ember részéről tenni a főfeladat. Ennélfogva azt gondolom, hogy a tisztelt háznak magának is érzelmeül találkozom, a midőn a honvédelmi bizottmánynak azon óhajtását jelenem ki, hogy most különös missiot nem várva, ha csak valami rendkivüli nem történik, minden a ki érez magában tehetséget itt vagy amott – cselekedjék. Néhány nap alatt ismét ülések fognak tartatni, hanem most ennek szüksége nem igen forogván fenn, használjuk fel az alkalmat menni mindenfelé, különö-en a táborba, és tenni mindent mindenütt, ki mit tehet a haza javára. Vannak egyes esetek is, mellyek felett a honvédelmi bizottmány szükségesnek tart különösen intézkedni, illyen például, hogy az alsó táborba egy tekintélyes választmány menjen le, s utjában szedje össze a népet s rendezve a népfelkelést, 20–30–40.000 emberrel a táborba érkezvén, alakítsa magyar lábra a hadsereget. Mire nézve, amint az elnöki jelentésből is értettük, a népben is tökéletesen megvan a készség és jó akarat, s vitéz seregeink részéről is; – tegyen intézkedéseket arranézve, hogy minél sikeresebben elérjük ellenségeinket minden oldalról, de főkép ott, a hol jóformán az ellenünki ármányoknak támasza van. Hogy és miként kell ezt megtenni, gondolom, nem volna célszerü kimondani a ház előtt, csak annyit akartam kifejezni, hogy a választmány ha akép fog rendeztetni, a mint előterjesztettem, vagy más szóval a mint a ház gondoskodni fog a kormányzat viteléről, ezen esetben azok, kik megbízva lesznek, a honvédelmi bizottmány kötelességének fogja ismerni még ma a képviselő urak közül azokat, kiket egyes esetekre különösen meg akar bízni – kinevezni; a többiek pedig ismervén hivatásukat, ott a hol hathatnak mindent tenni; van vadász csapat is,* ennek is van feladata s kötelessége, mert én igen nagy kötelességnek ismerem azt, hogy midőn a bécsi nép érdekeinket olly nagy buzgalommal előmozdítja, ekkor magunknak is vigyáznunk kell arra, hogy ha talán ők is valami bajba kerülnének az irántunk mutatott rokonszenv miatt, mi se hagyjuk őket cserben, s ezért erőt minél többet oda, s aztán előre Bécsig. (Közhelyeslés.)
A képviselőház tagjaiból alakult vadászcsapatról szól Kossuth.
Midőn én ezt mondom, hogy »előre Bécsig«, ezt nem azon alávaló hazugságnak, alávaló tettetésnek színével fejezem ki, midőn kijelentem, hogy mi igazán nem mint ellenség menjünk, hanem menjünk, hogy nyujtsunk segéd kezet barátainknak s testvéreinknek, a bécsi népnek azon veszélytőli megóvására, a melly veszélybe a mi irántunki rokonszenvnél fogva vannak. (Közhelyeslés.)
És én felhívom a házat; mondja ki határozatilag e mai napon, hogy valamint a camarillával, a reactioval s a népnek szabadságát elnyomni akaró tendentiákkal alkut ez életben nem ismer, (általános lelkesedés, felállás: nem, soha!) úgy az austriai nép irányában a legszívesebb barátságot érezve, azt hogy nemzet nemzet irányában a találkozó érdekeket istennek örök igazsága szerint megnyugtatólag kiegyenliteni kész. Ezt mondja ki a tisztelt ház most, s az légyen előszó, hogy ha netalán miattunk szenvedne, csapataink segitség végett hozzájuk közelednének: tudják, miként azért jövünk, hogy titeket is, úgy a mint ti jöttetek hozzánk megsegiteni bennünket,* megmenteni kívánunk azon absolutisticus irányu camarillától, melly a ti szabadságtokat, mint a mienket, semmivé akarja tenni; de mi szabad nép, el fogjuk végezni mind azon érdekek kiegyenlítését, a melly köztünk fennforog. (Egyhangulag felállássali közhelyeslés.)
Szeptember folyamán többszáz önkéntes jött át Bécsből a magyar ügy támogatására. Ez a csapat résztvett a pákozdi ütközetben és Jellacsics üldözésében is.
Ez azon magyar nemzet képviselőinek nyilatkozata, s ezt hallja meg isten, és hallják meg Európa népei, azon magyar nemzet képviselőinek nyilatkozata, mely szavát nem szegte meg soha, hanem midőn hűséget mondott, türt, szenvedett a végtelenségig, mert szavát adta, nem ismerte határát a szenvedéseknek. Illy nemzetnek képviselői, midőn kimondják azt, hogy nekünk Austria népével semmi bajunk, mi barátok s testvérek vagyunk, mi egymás közt kiegyenlitjük a dolgokat: azt hiszem, ez annyi, mint az esküvés. S azt reménylem azon néptől, melly megértette, hogy veszélyünk közös, a midőn az ellenünk közeledni szándékolt tábornak utját állotta, a mint megértette azon veszélynek közösségét, ugy hinni fog e nemzet szavának. Mi pedig be fogjuk váltani ezt a győzelem első perczében, de épen azért, hogy beválthatjuk, valamint mi segitjük őket, ugy ők is segiteni fognak a győzelem kivivásánál minden árulóknak rasirozásával. (Felállanak. Közhelyeslés.)
Az eredmény istennek kezeiben van, de én a honvédelmi bizottmány minden tagjai részéről igéretet és fogadást teszek a nemzet képviselőinek, hogy e czéloknak megközelitésére nem bibelődve a rendes körülmények végett alakitott formák kisszerüségével, e nagy perczekhez képest, nagy eredményekre vezető bátor, de meggondolt és mindenek felett elszánt s eltökéllett lépésekkel közremunkálni a legszívesebb hazafiui kötelességének fogja ismerni a választmány. Hogy ha a haza megmentésének közremunkálásáért, a méltánylat koszorújának egy boglára az ő fejére is járuland, azt alázattal fogadandja; ha pedig a körülmények igénylik azt, hogy a vérpad légyen a jutalom, oda is büszkén fog elmenni.
Zakó István: Emlékezetemben vannak Kossuth Lajosnak épen most mondott szavai, miszerint személyek körül nem kell bibelődni, de azt mégis szükségesnek tartom, miszerint kimondja a ház, hogy a honvédi bizottmány elnöke Kossuth Lajos legyen. (Éljen Kossuth! A képviselők felállnak.) (Kossuth Lajos szólni akar.)
Elnök: Mielőtt Kossuth Lajos szóhoz jöhetne, a végzést ki kell mondani. (Helyes!) Végzése a képviselőháznak az: hogy a honvédelmi bizottmány addig, míg az ország normális állapotba jövén, törvényes kormánya nem lesz, mind azon hatalommal, mellyel az ország kormányának bírnia kell, felruháztatik. (Helyes!) Továbbá, hogy a honvédelmi bizottmány Kossuth Lajos elnöklete alatt (éljen!) önmagát fogja rendezni, és a dolgok menetelét akép elosztani, a mint azt bölcs belátása szerint legjobbnak fogja találni. Ez a képviselőház határozata.
Valamint ki kell mondani azt is, hogy a ház általános felállással akarja, miszerint az austriai népek irányában nyilatkoztassék ki az, hogy valamint egy résztől Magyarország és annak képviselőháza az absolutisticus iránnyal saturált camarillával és annak eszközeivel alkura lépni nem fog, ugy szabad néphez illőleg bizonyosan az austriai néppel mindazon érdekeket, mellyek három százados viszonyaikból erednek, a legbarátságosabb uton fogja kiegyenliteni. (Helyes!)*
Az országgyűlésnek a bécsi birodalmi gyüléshez intézett nyilatkozatát l. 83. sz. alatt.
Egyébiránt mindezen határozatok szerkesztését, úgy hiszem, ügyesebb tollra nem bízhatjuk, mintha Kossuth Lajost kérjük meg, méltóztassék azt magára vállalni.
Kossuth Lajos: Meg fogom tenni tisztelt képviselőház!
Megvallom, hogy óhajtottam volna, miszerint azon bizottmány elnökségére nézve a tisztelt képviselő ház mást, nálam érdemesebbet (nincs!) és ollyant, kinek vállai ezen nagy terhet jobban megbírják, méltóztatott volna kijelelni. Azonban a nemzet parancsával találkozva minden honpolgár részéről nincs egyéb tenni való, mint engedelmeskedni. (Éljen!) Én engedelmeskedem azon egyre kérve mind a tisztelt házat, mind minden egyes polgárát a hazának, hogy akármelly perczben ügyetlennek találnak, csapjanak el; ha makacsságból, vagy akár miből veszélyesnek a hazára, üssék le fejemet!
Hanem azon kérésem van, hogy azon honvédelmi bizottmány, melly a tisztelt ház parancsának következtében elnökletem alatt kormányozni fogja ideiglenesen az ország ügyeit, 3 tagra reducáltatva neveztessék ki itten. És én kérem a tisztelt házat, hogy Nyáry Pált rendelné mellém.
(Nyáry Pál: Pázmándy Dénes!) Pázmándy elnökre nézve azon észrevételem van, hogy ha mindjárt a legközelebbi órákban ülések nem fognak is tartatni, de országgyülés van, és a napokban annak folytattatni kell; ő pedig a háznak elnöke; más részről a honvédelmi bizottmánynak azon kívánságát jelentette ki, hogy lemehessen a táborba, hol, azt gondolja, a jelen körülményekben hasznos szolgálatot fog tehetni. (Madarász László: Szemere Bertalan!)
Nyáry Pál: Nem fogom indokolni, csak egyszerűen jelentem ki kívánatomat, miszerint Pázmándy minden esetre tagja legyen a honvédelmi bizottmánynak.
Elnök: Méltóztassanak nekem is néhány szót megengedni. Azt gondolom, hogy ezen választmány alkotásában mindenre tekintettel kell lenni. Azt gondolom, hogy jelenleg, miután a dolgok ugy állanak, hogy táborunk Jellachich táborával holnap vagy holnap után okvetlenül fog verekedni, és azután azon tábornak kötelessége az leend, hogy a bécsi népnek, melly talán szorult helyzetben van, segitségére siessen egy részt; más részt itt némely főbb politicai fontosságu tekintetek is adják elő magukat, én részemről kikértem magamnak a honvédelmi bizottmánytól azon provinciát, hogy mindazon képviselőkkel, kik a vadász csapatba beállottak, az itteni huszárokkal s a Váczon készen levő gömöri önkintesekkel még ma a gőzösön a táborba fogok menni. Méltóztassanak megengedni, ha a honvédelmi bizottmány nekem illy kitüntetést ad, azt gondolom, hogy ott a jelen viszonyokban sokkal több hasznot tehetek, mint itt, annyival inkább, mert ezen kiküldetés csak néhány napig fog tartani. Addig a képviselőház egyes tagjainak számos teendői lesznek, tehát ülést tartani nem szükséges.
Egyébiránt még egyre vagyok bátor figyelmeztetni a házat, miszerint azt gondolom, hogy a végrehajtó hatalomnak mindenkor szüksége lesz törvényhozó hatalomra. E kettőt, bár minő körülmények között összezavarni nem lehet. Én a képviselőház által elválasztattam a ház elnökének, és kimondom nyiltan, hogy ezen tulmenni nem akarok. Akkor, midőn Bécsből, vagy a táborból visszajövök, ha a képviselőház összeül, a jelen helyen az alkotandó kormánynak, melly a képviselőház többségének lesz kifolyása, csekély tehetségem szerint a képviselőházzal támasza leendek. Azonban nyíltan kijelentem, hogy e helyről mindaddig, míg a képviselőháznak bizalmát el nem vesztem, nem fogok eltávozni.
Egyébként a képviselőháznak azt vagyok bátor ajánlani, hogy minden tekintetet a jelen körülmények között fontolóra kell venni. Én ajánlom Kossuth Lajos elnököt, Nyáry Pál barátunkat és a felsőháztól az alelnököt, b. Perényi Zsigmondot. A képviselőháznak többi tagjai, azok, kik a honvédelmi bizottmányban vannak, ezen bizottmánynak tagjai maradnak. Ezen bizottmánynak minden esetre még sok dolgai lesznek; következve itt nekik hatásuk, működésük mindenesetre igen téres lesz.
Nincs egyéb hátra, mint az, hogy mind azon követ urakat, kik a vadászcsapatba beállottak, vagy beállani akarnak, felszólítsam, hogy ma délután 1 órakor e teremben megjelenjenek, hol tudtokra fogom adni, mikor megyünk el, következve méltóztassának megjelenni, hogy az elindulásra nézve megegyezvén, együtt távozhassunk el.
Ez alázatos kérésem, határozottan kinyilatkoztatván, hogy részemről annál tovább, mint kimondottam, semmi esetre menni nem fogok.
Nyáry: A tanácskozmány elején nem voltam jelen, annál fogva nem is tudom, hogy mik történtek, hanem a végére jövén, azt vettem ki, hogy egy kormányt kívánnak alkotni. A kormányok csak ugy müködhetnek, ha ők is beleszoknak s őket is megszokják. A kormány állott a tisztelt ház rendeletéből 6, utóbb 10 tagból, miután a felsőház is 4 tag kinevezésével hozzájárult, s ezen kormányhoz már hozzászoktunk. Én nem kívántam volna egyebet, mint azt, hogy eddig kijelelt elnöke nem volt, tisztelt Kossuth Lajos urat elnöknek kinevezték, én azt hiszem, sokkal célszerűbben tesz a tisztelt ház, ha ezen választmány által maga a törvényhozás intézkedik, mint ha akár mi más kormányt nevez ki. Mi módon fogja maga közt azon választmány a teendőket felosztani, az a választmánytól függ. Ha eddig volt hiba, csak az volt, hogy nem volt elnöke, most van elnök. Arra kérem a házat, semmi változást ne tegyen, hanem mondja ki azon elvet, hogy miután Magyarországban más constituált hatalom nem létezik, mint a ház, e ház kormányoz a maga küldöttei által. Ennélfogva én semmi változást nem akarnék, hogy Nyáry vagy akárki neveztessék ki, hanem azon választmány működjék s elnöke Kossuth Lajos legyen. (Elfogadjuk!)
Elnök: Azt gondolom, hogy a képviselőház általam előadottakra már az előtt általános felállásával a sanctiót megadta, következve a határozatok hozatalában ne tétovázzunk. Ki van mondva felállás által a háznak kivétel nélküli akarata, azt gondolom, annál maradjunk meg, és most vége az ülésnek.
Nyáry: Én kijelentem, igy el nem fogadom. (Nyáry indítványát fogadjuk el!)
Kossuth: Tisztelt képviselőház, én nem akartam valamelly olly lépést proponálni, melly olly színben jelent volna talán meg, mint ha én, kit a tisztelt képviselőház a maga bizalmának terhével mondhatom érdemtelenül elhalmozott, még mint egy újabb nemét kérjem a bizalomnak, hanem azok után, mellyek most történtek, én alázatosan vagyok bátor kérni a képviselőházat, ne méltóztassanak szerénytelenségre vagy mire magyarázni, ha engem megtisztelni méltóztattak azzal, hogy ezen honvédelmi bizottmánynak elnökségét vigyem, méltóztassanak ezt azzal kipótolni, hogy én azt rendezhessem ugy, a mint jónak látom. (Elfogadjuk!) Ezen rendezést aként értem, hogy a tisztelt képviselőház megalkotta a honvédelmi bizottmányt, most parancsolt velem, hogy annak elnöke legyek, tehát méltóztassék nekem annyi hatóságot adni, hogy én a ház által megalkotott honvédelmi bizottmány egyes tagjainak teendőit kijelelhessem. (Elfogadjuk!)
Elnök: E szerint a képviselőház abban állapodik meg, hogy Kossuth Lajos ur, mint a választmány elnöke fogja ezen végrehajtó hatalom személyei közt a teendőket, mint legjobbnak látja, elintézni. (Jól van!) Kik engem követni akarnak, délután 1 órakor méltóztassanak e teremben felfegyverezve megjelenni.
Közlöny, okt. 10.
A tanácskozások eredményét a képviselőház a következő határozatban foglalta össze:
Indítvány tétetvén, hogy miután ministerium nincs, a jelen körülmények között a nemzet kormányzat nélkül nem lehet, a honvédelmi bizottmány pedig azon szük körben, melly eddig számára ki van jelölve, sikeresen nem működhetik, az ország minden kormányzata ideiglenesen a honvédelmi bizottmányra úgy ruháztassék, miszerint az ügyek vezetésében nagyobb egyszerűség és bizonyos egység legyen, a bizottmány elrendelése pedig olly formán történjék, hogy a kormányzó bizottmány kinek kinek a végrehajtás körébeni teendőit maga jelölje ki.
A képviselőház az ország kormányzatát mind a két ház részéről kiküldött honvédelmi bizottmány kezébe mind azon hatalommal, mellyel egy ország teljhatalmú kormányának bírnia kell, letévén, a honvédelmi bizottmányt mindaddig, mig az ország normális állapotba jövén, törvényesen elismert kormánya nem lesz, az ország teljhatalmu kormányának, Kossuth Lajos honpolgárt és képviselőt pedig egyetemes felállássali kijelentéssel e kormány elnökének nyilvánitja, kire egyszersmind azon hatóságot is ruházza, hogy az ország kormányzatára megalkotott honvédelmi bizottmányt önbelátása szerint rendezze, s egyes tagjainak teendőit jelölje ki.
Pázmándy Dénes
elnök
elnök
Ludvigh János
a képviselőház jegyzője
a képviselőház jegyzője
Közlöny, okt. 20.
