169. Pozsony, 1848 március 26, 27. Kossuth kisebb felszólalásai az országgyűlés folyamatban lévő tárgyaival kapcsolatban.
169.
Pozsony, 1848 március 26, 27.
Kossuth kisebb felszólalásai az országgyűlés folyamatban lévő tárgyaival kapcsolatban.
Pozsony, 1848 március 26, 27.
Kossuth kisebb felszólalásai az országgyűlés folyamatban lévő tárgyaival kapcsolatban.
Március 26-án az ország különböző részeiből a törvényhatóságoktól érkező nyilatkozatok és határozatok ismertetése, valamint az elkészült törvényjavaslatok és főrendi válaszizenetek jóváhagyása és megvitatása volt napirenden. A délutáni kerületi ülésben
a népképviseleti törvényjavaslatot Kossuth L. bővebb commentárral kiséré; fájdalommal jegyezvén meg, hogy a ministeriális törvény szentesitésének késleltetése miatt, a ministerelnök, kivel ezen javaslatot közölni kellene, itthon nincsen.* Nem tudja, mit gondolnak a bécsiek, ha már az adott fejedelmi szót sem tartják elegendőnek, hogy a ministeriális törvény szentesittessék. – Egyébiránt a vezérelvekre, de főkép az elosztásra nézve elágazó véleményeket előbb még conferentiában ohajtaná egyesiteni. Az utóbbi nem egyéb, mint arithmetica – s gyűlési tanácskozás tárgya nem lehet. Erre a tábla csakugyan reállott.*
Batthyány a nádorral és Deákkal együtt Bécsben tartózkodott, hogy a független felelős minisztériumról szóló törvény mielőbbi megerősítését kieszközöljék.
A törvényjavaslat keletkezésére és benne Kossuth szerepére l. előbb, 688. l., 5. jegyzetet.
A bécsi dolgok nemtudása miatt nagyon ingerült kedélyeket a Kossuth L. által kihirdetett, s általunk már közlött telegraphi sürgöny nyugtatá meg némileg.*
A helyettes főlovászmester táviratozott Bécsből és cáfolta azokat a híreket, mintha az udvar megtagadta volna a minisztérium megerősítését és a nádor lemondott volna; egyszersmind jelentette, hogy a tárgyalások befejezésükhöz közelednek és holnapra eredmény várható. Ez azonban hamis közlés volt.
Másnap, márc. 27-én sem került komolyabb tárgyalásokra sor:
A képviseleti törvény tárgyában tartott conferentia után, 12 órakor kerületi ülés lett, ahol Szentkirályi a turmezei kerület rendezéséről szóló törvényjavaslat ujabb szerkezetét olvasá fel; Kossuth L. pedig Bilicz és Biala sziléziai városok részéről egy üdvezlő iratot* mutatott be, mellyben a szomszéd nép részvétnek s testvériségnek érzelmeit fejezi ki a magyarok iránt; – megjegyezvén, hogy szerencséjének tartja ez irat bemutatása által jelét adhatni, hogy nincs a különböző faju s nyelvü nemzetek közt erősb kapcsolat, mint a közös szabadság. A részvétnek e meleg nyilatkozata örömmel fogadtatván, a ministerium bizatik meg, hogy a magyar nemzet testvéri rokonszenvét az üdvezelni jött városoknak a nemzet nevében jelentse ki. – Ezután Kossuth L. megujitván azon már egyébkor is tett* inditványát, hogy az eddig tárgyalt országgyűlési inditványok s munkálatok felett szemle tartassék, s azok, miket a tábla szükségesnek tart törvénybe iktatni, kiszemeltessenek, és sanctió alá styláris tekintetben is, előkészittessenek, – az összes kerületi jegyzői kar kéretett meg e munkára.
Az üdvözlő irat eredetijét l. az országgyűlés iratai közt, O. Lt. Arch. Regn. Lad. XX. Fasc. 6. n. 21.
Márc. 25.-i felszólalásában. V. ö. 694. l.
Pesti Hírlap, márc. 31., ápr. 4. sz.
