a) Kossuth vitája kerületi ülésben a városi ügyben kiküldött bizottság összetételéről.
a)
Kossuth vitája kerületi ülésben a városi ügyben kiküldött bizottság összetételéről.
Kossuth vitája kerületi ülésben a városi ügyben kiküldött bizottság összetételéről.
Szabó Miklós jegyző felolvasá az örökváltság tárgyában készült izenetet, melly nyomtatás alá bocsáttatott, – Kossuth Lajos megemlité, hogy a városügyi választmányhoz* a megyei követek közül kerületenként csak 3 tag van választva, holott a városi követek közül 6, s inditványozá, hogy a kerületi határozathoz képest, kerületenként még egy-egy megyei követ választassék; egyszersmind pedig, hogy ugyanezen választmány a szabad kerületek rendezése iránt is adjon véleményt. Somsich P. és Babarczy A. azt vitatván, hogy a megyék és városok közt a választmányi tagok számára nézve soha sem lévén határozott arány, méltányosnak tarták, hogy a már megtörtént választás ugy maradjon, a mint van, miután ezen választmány teendője ugyis a városokat érdekli legközelebből, s a megyei elem 12 tag által ugyis eléggé van képviselve. Kossuth L.: Köztudomásra van, hogy a határozat 16 megyei s 6 városi tagok rendelt választani. A haza érdekében lehetetlen kivánni, hogy a kir. városok szerkezete a kir. városok, vagy inkább az ezekben levő zárt testületek által ideküldött követek által rendeztessék el. – Ertl J. (Sopron): Ebből az következnék, hogy tehát a választmányban épen ne legyenek városi követek. – Fábry (Bártfa): Fájhat a sz. kir. városoknak illyen megtámadás, miszerint Pest követe azt mondá, hogy a városi követekre önügyüket veszély nélkül bizni nem lehet. Ebből szoros logica szerint, az következnék, hogy ha a városi követek városi képviselőkül el nem ismertetnek, a sz[abad] k. városok, mint a kik ide képviselőket nem küldtek, a törvény értelmében idéztessenek meg. Kossuth: A ki az ő közéletét s Pestmegye utasitását ismeri, tudhatja, hogy senki a városok ügyét melegebben szivén nem viseli, mint épen ő, ki a városok ügyében alkalmasint többet tett, mint a sz[abad] k. városok követei összesen; * ha pedig a logicát egész a végpontig akarjuk vinni, abból furcsa következtetések jöhetnek ki; s nem az, hogy a városok megidéztessenek, hanem hogy vádoljuk a városi zárt testületeket, miért hogy a városokat kivetkeztették eredeti állásukból, s a városi polgárságot megfosztották jogaitól.*
A november 17.-i kerület ülés küldte ki a választmányt; tagjainak számát 16 megyei, 6 városi és 1 egyházi követben állapította meg.
Kossuthnak a városi kérdésben elfoglalt álláspontjára olv. a Pesti Hírlapban írt cikkeit, a megválaszttatásakor Pest polgársága előtt mondott beszédét (e kötet 223. s köv. l.) és Pest megye általa fogalmazott követi utasításának idevonatkozó pontját. (E kötet 178. l.)
A kir. városokban a tömegeknek politikai jogokból való kiszorítása idők folyamán teljessé vált; a város irányítása a külső, vagy a nagy tanács kezében volt, amely magában foglalta a leggazdagabb családok tagjait s amely a megüresedett helyeket is önmaga, behívás útján töltötte be. Ez a tanács választotta az országgyűlési követet is, aki tehát nem a polgárság többségének küldöttje, hanem a városi arisztokrácia érdekeinek képviselője volt.
Pesti Hírlap, dec. 16.
A hiányzó négy tagot a dec. 13.-i kerületi ülés megválasztotta.
