65. Pozsony, 1847 november 17. Kossuth beszéde a kerületi ülésben a városi reform tárgyában.
65.
Pozsony, 1847 november 17.
Kossuth beszéde a kerületi ülésben a városi reform tárgyában.
Pozsony, 1847 november 17.
Kossuth beszéde a kerületi ülésben a városi reform tárgyában.
Először Károlyi István, Pest város követe, majd a városi követek egész sora emelkedett szólásra ezen a napon s követelték, hogy az országgyűlés soron kívül első helyen kezdje meg a városok országgyűlési szavazatának kérdését* tárgyalni. A megyei követek felszólalása nyomán az a probléma merült fel, hogy a szavazati jog kérdését összekössék-e a városok belső szerkezetének reformjával, vagy az elsővel a másodiktól függetlenül foglalkozzanak. A kérdéshez Kossuth is hozzászólt:
A városokat az országgyűlésen összesen csak egy szavazat illette meg, ez a gyakorlat azonban nem törvényen, hanem csak több évszázados szokáson alapult. A feltörő polgárság 1825 óta minden országgyűlésen fokozódó élességgel tiltakozott ez ellen, míg végre az 1843/44.-i országgyűlés rendi törvényjavaslat formájában napirendre tűzte a kérdést. A rendek össze akarták kötni a városok országgyűlési szavazatjogának kérdését a városi szervezet demokratizálásával, a polgárjog kiterjesztésével, a központi kormány befolyásának csökkentésével; a városok 32 szavazatot kaptak volna így, míg a megyék összesen 108 szavazattal rendelkeztek volna. A kérdést komplikálttá tette az a körülmény, hogy bizonytalan volt, melyik tábort erősítené a polgárság abban az esetben, ha politikai jogai bővülnének? A kormány emiatt ragaszkodott ahhoz, hogy saját képviselője, a királyi főfelügyelő révén erős befolyást gyakoroljon a város belső ügyeire s ezen bukott meg végül is a törvényjavaslat. A király által előterjesztett törvényjavaslatok között most a 3. és 4. helyen szerepelt a városok országgyűlési szavazatának és belső elrendezésének ügye.
Azon városi követ előadásában, kinek* állitása szerint a nép soha sem jutott volna olly rabságba, ha a városok jogaikat fentartani tudják vala, látok valamit, de azt is látom, hogy ha a városok kiváltságokra nem törekszenek, s önmaguk el nem szigetelik magukat a néptől, a nép is már szabad lett volna, s nem fogott volna visszamaradni a polgárságtól. Mostani helyzetök az erők ezen megszakadásának szükséges következménye. Valódi fátumnak tekintem, hogy nálunk mindenki kiváltságra törekszik. Ha valamelly város tekintélyesebb kezd lenni, azonnal a kir. városok sorába akar lépni. Ha ki a köznép sorából kiemelkedett, azonnal felmentetik a közterhektől, mint honoratior; senki sem akar nép lenni. Ez bűn, ez szerencsétlenség a nemzetre nézve, s kik reformra vagyunk hivatva, többé nem türhetünk illy anomaliákat; ki kell ezeket egyenliteni az ujabb kor szükségeivel, s mindent elkövetni a kir. városok emelésére, de ugy, hogy kifejlődésök alkotmányos irányban történjék. S ezen tekintetet a kir. városok kedvéért sem áldoznám fel, s épen azért nem adhatok még most a szabad kir. városoknak egyenkinti szavazatot. Nem helyeslem a városoknak aféle kivánatait, hogy p. o. kerületi elnökségben akarnak már most részesülni.* Nem kell az erőket eldarabolni, sőt egy fő czélra kell irányozni. Egyébiránt kötelessége a RR-nek ez ügy iránti készségöket bebizonyitani.
Zólyom város követének. (Ruttkay József.) (Vörös Antal jegyzete.)
A kerületi üléseken az elnöklést hetenként változó két-két megyei követ látta el; Károlyi István pest-városi követ beszédében szerepelt az a kívánság is, hogy városi követ is legyen kerületi elnök.
Pártolom Zala inditványát* és követtársamat, Szentkirályi Móriczot óhajtanám az e tárgybani jegyzőséggel megbizatni, ki már a mult országgyűlésen is dolgozott benne.
Zala követe inditványozta, hogy kerületi választmány neveztessék ki, melly a városok ügyében a kir. előadásokat s a mult országgyűlési tanácskozásokat is figyelembe véve, véleményes munkálatot készítsen. (Vörös Antal jegyzete.)
A királyi előadásokra nézve pedig, mikre némelly kir. városok támaszkodtak, kijelentem, hogy azokat ignorálni nem akarom ugyan, de a törvényhozás egyedüli basisaul el nem ismerem.*
Kossuth és a városi polgárság viszonyára l. beszédét a pesti polgárság előtt, e kötet 51. sz. (223. s köv. l.)
A kerületi ülés végül is 23 tagú bizottságot küldött ki a városok ügyében törvényjavaslat kidolgozására.
Másolat, O. Lt. Vörös Antal-gyüjt. 1761/141. sz.
