63. Pozsony, 1847 november 14. Szentkirályi és Kossuth első követjelentése Pest megye rendeihez.*
63.
Pozsony, 1847 november 14.
Szentkirályi és Kossuth első követjelentése Pest megye rendeihez.*
Pozsony, 1847 november 14.
Szentkirályi és Kossuth első követjelentése Pest megye rendeihez.*
A jelentések általában idegen kézzel írottak; a követek jelentéseit azok az ifjak írták le, akiket a követek gyakorlatra magukkal vittek az országgyűlésre. A Kossuthék mellett dolgozó hat ifjú nevét l. e jelentés végén.
Tekintetes KK és RR!
Elküldetvén a Tekintetes KK és RR által a jelen országgyűlésre: a most f. hó 7-ik napján Pozsonyban, mint az országgyűlése tartásának helyén megérkeztünk és azon idő alatt, mely az ország Rendeinek bevárására hagyatni szokott, mindenek előtt a Rendek Tábla elnökénél, a királyi személynöknél* megbizó leveleinket bemutatván, Ő Császári Királyi Fő Herczegségnél a királyi helytartónál, továbbá az ország birájánál*és a tárnoknál* tisztelegtünk, végre megérkezvén a Fő Cancellár, ennél is magunkat hivatalosan bemutattuk.
Zarka János perszonálist kevéssel az országgyűlés előtt nevezték ki elődje, Szerencsy István helyére, akit a kormány nem tartott megfelelőnek az országgyűlési ellenzék fékentartására.
Majláth György gróf.
Keglevich Gábor gróf.
Elmúlván pedig a várakozási három nap, November 10-én tartatott az első kerületi ülés Pozsony és Abauj megyék követeinek elnöksége alatt, ebben az elnök előterjesztésére, hogy a netalán szükséges előkészitő intézkedések írásba tétele végett az alatt is, míg a kerületi jegyzők szokott módon megválasztatnának, valaki a KK és RR közül ideiglenesen jegyzőnek neveztessék: a KK és RR által ideiglenes jegyzővé Szentkirályi Móricz neveztetett; ezután
a kerületi elnökség felszólitotta a Rendeket, hogy szavazataikat a választandó kerületi jegyzőkre és napló birálókra hová hamarébb adják bé, végre felszólította a KK és RR, hogy
ha valakinek az országgyűlése megnyitását tárgyazó valamely előleges intézkedés eránt inditványa lenne teendő, azt előterjeszteni sziveskedjék.
Mi a kerületi jegyzőket illeti, a KK és RR az elnökség előterjesztése nyomán egyes akarattal elhatározták, hogy továbbá is a választásban az eddig gyakorlott szokás tartassék meg, miszerént minden kerületből egy jegyző választatik; ugy szinte a napló birálók választására nézve az eddigi gyakorlatot állapitották meg. Ezek után részünkről megemlitetett,* miképpen a királyi meghivó levélben is béfoglalt nádor választás köztudomás szerént a f. hó 12-én megtörténendvén, mindenek előtt a nádor által leteendő hit forma eránt szükség a KK és RR határozniok; és e tekintetben előadatott hogy az 1790-ik évi országgülésének irományai között a 41-ik számmal jegyzett eskü forma az akkor egybengyült RR által sem találtatván telyesen kielégitőnek, mindenek előtt azon kérdés fordul elő, valyon a KK és RR egy uj és minden tekintetben kimeritő eskü formának kidolgozásával még a választás előtt kivánnak-e foglalkozni; egyszersmind azon javaslat tétetett, hogy a fenforgó körülményekben ne hogy maga a választás is netalán az e kérdés feletti tanácskozás által késleltessék, a vagy közönségessen tudva lévén már a választandó eránt az ország közakarata, az eskü forma feletti tanácskozás némelyek által személyre vonatkozólag magyaráztathassék, ugyan az emlitett eskü forma ez alkalommal fogadtassék el, mindazonáltal valamint az 1791-ik évben az ország Rendei egy kielégitő eskü formának törvény általi megalapitását maguknak fentartották, ugy ez alkalommal is a KK és RR ezen óvásukat egy külön izenetbe foglalva a Méltóságos Fő Rendekhez küldjék által. – Mivel pedig az 1790-ik évi eskü forma latin nyelven van szerkesztve, annak tehát magyar nyelvre forditását eszközölni szükséges; felszóllitattak a kerületi elnökök, ha valyon velük annak már eddig is netalán történt forditása a KK és RR eleibe terjesztés végett közöltetett-e.
V. ö. Kossuth nov. 10-én tartott felszólalásaival, e kötet 293. s köv. l.
Ezen előterjesztés következtében a KK és RR az 1790-ik évi eskü formát az inditványozott óvás mellett elfogadták, a kerületi elnökség pedig jelentette, hogy az emlitett eskü formának magyar forditása a KK és RR eleibe terjesztés végett velök a királyi személynök által hiteles másolatban közöltetett, egyszersmind azon forditást bé is mutatták.
Ezen forditás tehát a latin szerkezettel azonnal összehasonlitatván, miután a KK és RR a két szerkezetet tartalmaikra nézve megegyezőknek találták, abban is megnyugvásukat jelentették ki, és mind ezt, mind pedig fennebb emlitett óvásukat izenetbe foglaltatni rendelték.
Az eskü forma és annak megegyező forditása ekként megállapitva lévén, ismét részünkről inditványoztatott, hogy magára a választás formájára nézve is történjék határozat, nevezetesen ha valyon az a királyi kijelölő levél felbontása után vagy felbontása nélkül és ezen utóbbi esetben az 1790-iki vagy az 1796-iki mód szerént történjék-e.
Miután pedig a Tekintetes KK és RR nekünk világosan azt méltóztattak utasitásul adni, hogy Csász. Kir. Fő Herczeg István megválasztását eszközöljük, ellenben az, valyon a fenn tisztelt Fő Herczeg a kijelöltek közé lesz e sorozva, előttünk tudott nem volt, azon véleményt fejeztük ki, hogy a kijelölő levél ugyan semmi esetre fel ne bontassék: de az 1790-ik évi példa szerént átvétessék. Egyszersmind ezen példa szerént óvás tétessék, hogy a jelen és eként történt választásból jövő esetekre semmi tekintetben következtetés ne történjék, hanem mind a Felség kijelelési, mind a Rendek választási jogait megállapitó törvények minden időkre épségben fentartassanak. Végre ugyan az 1790-ik évi példához ragaszkodva kifejeztetni kivántuk, hogy az Ország Rendei bizton reménylik, miszerént mind Ő Fő Herczegsége a nádori méltóság jogait megőrzendi, mind a Felség azokat épségben megtartandja.
Ezen inditványt a KK és RR elfogadván, egy külön izenetbe rendelték foglaltatni.
Ugyan ezen ülésben Borsod vármegye részéről inditványoztatott, hogy a mult országgyűlések példájára fejeztessék ki, miszerént a KK és RR a tisztelgő beszédeknek semmi politicai jelentőséget nem tulajdonitván, a királyi személynököt megbizzák, hogy e tekintetben ez alkalommal is a Felség üdvözlésére mondandó beszédet magával közöltesse.*
Hogy t. i. ellenőrizhesse, „hogy abban az őszinte szeretetnek, hű ragaszkodásnak és hódolatnak kijelentésénél semmi egyéb ne foglaltassék…” (A határozatot l. Iratok, 2. l.)
Ezen inditvány is elfogadtatván végzésbe foglaltatni rendeltetett.
November 11-én ugyan azon elnökség alatt 9 órakor kerületi ülés tartatván, mind az izenetek, mind a végzés hitelesittettek és a szerént mint ide 1, 2 és 4. számok alatt mellékelve vannak, helyben hagyattak.*
Az országgyűlés alatt az előterjesztett javaslatok, a hozott határozatok s izenetek azonnal nyomtatás alá kerültek, hogy még a tárgyalás alatt a követek rendelkezésére álljanak. Ezek voltak az ú. n. országgyűlési röpívek, ezeket mellékelik jelentéseikhez a követek. Tudni kell, hogy a röpívek számozása nem egyezik az országgyűlés kiadott Irományai-nak számozásával; az Irományok közé csak a végleges formában elfogadott iratok kerültek be, míg a röpívek megörökítik az országgyűlési határozatok keletkezésének minden fázisát, így teljesebb forrásai az országgyűlés történetének, mint a hivatalos Irományok. A röpívek teljes sorozata megvan az Országos Levéltár több gyüjteményében, így az Archivum Regnicolare-nek az 1847/48-a országgyűlés iratait tartalmazó anyagában is.
Ugyan ezen napon tartatván az első országos gyűlés, a királyi személynök elnöklete alatt:
Ebben a királyi személynök a KK és RR ékes beszéddel üdvözölvén, a Rendek részéről esztergomi káptalan követe Báró Rudnyánszky felelt.
Ezután üdvözlő küldöttség neveztetett a Fő Rendek Táblájához és viszont ezen tábla részéről a KK és RR tábláját üdvözlő hasonló küldöttség fogadtatott – továbbá
tárgyalás alá vétetvén a fenn említett iratok, helyben hagyattak s az itélő mester* által a Fő Rendi Táblához küldettek.
Ghyczy Kálmán nádori ítélőmester.
Felolvastatott ezután a Directorium,* mely Ő Felségének szerencsés megérkezésére kiadatott és a KK és RR táblájának részéről a Felség üdvözlésére tagok neveztettek ki, melyek között az alól írtak közzül Szentkirályi Móricz is részt venni szerencsés volt. Végre
Az a rendszabás, amely a király és az udvar megérkezésével, valamint az országgyűlés megnyitásával és a nádorválasztással kapcsolatos formaságok rendjét írta elő. (Iratok, l. 1. s köv. l.)
a Fő Rendektől az itélő mester visza térvén, azon szóbeli izenetet hozta meg, hogy a Méltóságos Fő Rendek mind a határozatban, mind a két izenetben foglaltakat elfogadják.
Ezek után az ülés befejeztetvén, az Ország Rendei a szokott Veni Sancte innepies misére eltávoztak.
Másnap, u. m. Nov. 12-én Ő Felsége a király, a királyné és a csász. kir. fő herczegek üdvözlésére kirendelt országos küldöttség reggeli 8 órakor a Primási belvárosi palotában, hol Ő Csász. Kir. Felsége tegnapi napon történt szerencsés megérkezése után megszállott, az ország főbirájának vezérlete alatt öszvegyülvén, mindenek előtt Ő Felségének kegyelmes szine eleibe bocsájtatott. Ő Felsége ez alkalommal még latin nyelven válaszolt.
Ezután Ő Felsége kir. székéből felkelvén a küldötséget elbocsájtotta, mely is egy kevés időre az előterembe eltávozván, ismét az Országos Rendek nevében hódoló tiszteletének bemutatása végett a királyné eleibe bocsájtatott bé. Ő Felsége a királyné a küldöttséget álva fogadá, magyar öltözetben, és miután a küldöttség szónoka által szinte magyar nyelven üdvözöltetett, latinul válaszolt. Végre a küldötség ismét eltávozván, rövid idő mulva a kir. herczegek eleibe bocsájtatott, kik között Ferencz Károly a királynak testvérje és valószinű korona örökös* középső helyet foglalván el, mellette legközelebb jobb kéz felől Ferencz Jósef főherczeg, ugyan az ki az akkor még kir. helytartó István Fő Herczeg béiktatása alkalmával a Te[kinte]tes KK és RR kebelében történt megjelenése által oly kedves emlékezetet hagyott maga után* – mellette szinte jobbról Albrecht Károly főherczeg, balfelől pedig Ferdinánd és Leopold főherczegek álva foglaltak helyet*. A küldöttség szónoka Scitovszky pécsi püspök ő csász. kir. fő herczegségüket magyar nyelven üdvözölvén, mindnyájok nevében Ferencz Károly főherczeg mint valószinü korona örökös magyar nyelven válaszolt. Megjegyezzük itt, miképpen nem kevés megelégedésünkre szolgált tapasztalni, hogy az Ország Rendeinek igen számos tagokból álló küldöttsége tartalék nélkül osztozott azon közlelkesedésben, melyel a Te[kinte]tes KK és RR Károly József fő herczeget* fogadták akkor, midőn, mint maga mondá, első hivatalos eljárását, Kir. Helytartónak a fő ispáni székbe iktatása által a KK és RR kebelében teljesitette; mert valahányszor akár a küldöttség szónoka előadásában, akár Fenséges Atyának válaszában a tisztelt főherczeg csak távolról is megemlittetik, a küldöttség semmi által nem mérsékelhető éljenzésekben tört ki. – Adja Isten hogy ezen reménydus ifju fő herczeg kebelében a magyar nemzet tartaléktalan hódolatának ezen nyilatkozatai oly mély nyomokat hagyanak, mint a menyire képes volt ő egyszerü megjelenése által a sziveket magához ragadni.
Ferenc Károly főherceg, V. Ferdinánd testvéröccse lett volna a császári és királyi trón törvényes örököse, azonban a kamarilla 1848 őszén Ferdinánddal együtt őt is lemondatta fia, Ferenc József javára.
Október 16.-án Ferenc József főherceg magyar beszéddel iktatta be István főherceget Pest megye főispáni székébe.
Az első Károly főherceg fia, a későbbi magyarországi helytartó, a második Ferdinánd Miksa, Ferenc József öccse, a későbbi mexikói császár, a harmadik I. Ferenc öccsének, Rainer főhercegnek a fia.
Ferenc József teljes neve Ferenc Károly József volt.
Kilencz órakor az országbíró elnöklete alatt* vegyes ülés tartatott, melyben az országos küldötség jelentését megtette és mind az üdvözlő beszédek, mind a nyers válasz felolvastattak, ebből az Országos Rendek tiz órakor minyájan átmentek a primási belvárosi palotába a kir. előadások által vétele végett; hol Ő Csász. Kir. Felsége a szokott udvari disz kisérettel megjelenvén és a trón bibor menyezete alatt helyet foglalván, az udvari cancellár előadá Ő Felségének kegyelmes szándékait. Ezen előadás után Ő Csász. Kir. Felsége a trónról rövid magyar nyelven tartott beszéd kiséretében a kir. előadásokat az országbírónak nyujtá által,* ez pedig az Országos Rendek nevében Ő Felségének Atyai gondoskodását megköszönte; – és ez volt azon alkalom, melyben három századok elmulta után a magyar nemzet koronás királyától édes anyai nyelvének hangjait először hallani szerencsés volt; és ez volt azon pillanat, melyben a magyar nemzetiségének ügye a trón által örök időkre biztosító hit levelét megnyerte. – Az országosan egybengyült Rendek érezve e pillanat fontosságát, érezve, miként annak jelentősége nem egyébb, mint az hogy nemzetiségüknek önállósága a többi nemzetek sorában immár tartalék nélkül elismertetett, szünni nem tudó éljenzésekkel fogadták a fenséges fejedelemnek ezen történeti jelentőségü fellépését.
Az elegyes ülés elnöke rendes körülmények között a nádor, annak nemlétében, vagy távollétében az országbíró.
A király szavai: „Magyarország rendeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások mutatják. Fogadják bizalommal.”
Visszatérvén pedig a tanácskozási termekben: miután a kir. előadások felolvastattak, a mellékletek pedig, melyek igen terjedelmesek, felolvastattaknak elfogadtattak,* és mindezek kinyomatni elrendeltettek, az országbirája a kir. előadások első pontjait hozván a KK és RR emlékezetébe, miután a nádorválasztás eránt az országos Rendek közmegegyezése a váltott izenetek nyomán már elérve volt, nádornak Ő Csász. Kir. Fő Herczegsége István kiáltatott ki, és kikiáltatván az országos KK és RR által a Felség eleibe kisértetett, hol az esküt a Fő Cancellár előmondása után letévén, Ő felsége a király által ismét magyar nyelven megerősíttetett,* mire a nádor köszönő beszédet mondván, ez alkalommal az országos RR eloszlottak.
A királyi propozíciókat és a hozzájuk mellékelt törvényjavaslatokat I. Iratok, 4. s köv. l.
A király megerősítő szavai: „E választást királyi hatalommal örömest megerősítem.”
Eképpen teljesült a Tekintetes KK és RR azon ohajtások, melyet utasitásainknak mindjárt első pontjaiban kötelességünké tettek, hogy Csász. Kir. Fő Herczeg István nádorrá választassék; telyesült minden fáradság és közbenjárás szüksége nélkül, mert nem csak a Te[kinte]tes KK és RR, hanem az Országos RR, sőtt az öszves hazának osztatlan kivánsága volt; telyesült oly szerencsés körülmények között, melyekhez a jövő kor reményeit nem ok nélkül köthetjük, mert már csak magának a választásnak története a magyar Nemzetiség megörökitésével van pecsételve. Ezeknek alázatos bejelentése után ide mellékelve megküldjük az 5-ik szám alatt a rendszabást, a 6-ik szám alatt a királyi személynök megnyitó beszédét, a 7-ik szám alatt a kegyelmes királyi előadásokat, a 8–17 számok alatt azon tisztelgő beszédeket és ezekre nyert válaszokat, melyek fennebb emlitett alkalmak közben mondattak, megjegyezvén, hogy a királyi előadások mellékletei terjedelmes voltuk miatt még kinyomva nincsenek, ugy szinte azt is, mi szerént előttünk ismeretlen, de mindenesetre sajnálatos okok miatt Ő Felségének az Ország Rendeihez magyar nyelven intézett szavait szinte kinyomva még nem birhatjuk, hogy mindazonáltal azok addig is a Te[kinte]tes KK és RR előtt is ismeretlenek ne legyenek, emlékezetünk szerént im ezek valának:
„Magyar Ország Rendeit együt látni örvendek, astyai szándékom jeleit, a királyi előadásokat fogadják bizodalommal.”*
Mind a mellékletek, mind a király szavai kinyomatásra kerültek, az utóbbiak a 14. és 16. jegyzetben közölt szöveggel.
November 13-án az Országos RR Ő Felségének bemutattatván, az alólirtak e kitüntetésben a nádor, mint a megyéjöknek örökös főispányuk által részesültek.*
A Bécsbe küldött titkos jelentés erről a napról megemlíti, hogy a király Kossuthtal, Batthyányval és Szentkirályival nem sokáig társalgott.
Végre a KK és RR e részben fennálló kegyes határozatához képpest alázatosan béjelentjük azon ifjaknak neveit, kiket az ország gyűlésére magunk mellé gyakorlás végett vettünk: u. m. Karay Józef, Borkó László, Halász Gábor, Szendrey Sándor, Sárkány Jósef, Petheő Sándor.
Mindezek után magunkat a Te[kinte]tes KK és RR kegyeibe alázatosan ajánljuk. Költ Posonyban 1847 évi November 14.
A tekintetes Karoknak és Rendeknek
alázatos hű szolgájik
Szenkirályi Móricz
Kossuth Lajos
országgyűlési követek.
Kossuth Lajos
országgyűlési követek.
8072. Felolvastatott 1847-k évi Nov. 18-n Pesten tartott közgyűlésen.
Az országgyűlési tárgyak előleges megfontolásával foglalkozó küldöttségnek oly hozzá adással adatik ki, hogy a mellékletben fekvő királyi előadásoknak felhivott, de még ki nem nyomatott csatolmányai, ha majdan kinyomatásuk után megküldetendnek, kiegészitésül szinte a küldöttségnek lesznek kiadandók.
Ered., Pest vm levéltára, 8072/1847. sz.
