119. Pozsony, 1848 január 31. Kossuth hozzászólásai kerületi ülésben a Részek visszacsatolása tárgyában készült izenethez és a kö…
119.
Pozsony, 1848 január 31.
Kossuth hozzászólásai kerületi ülésben a Részek visszacsatolása tárgyában készült izenethez és a közteherviselés tárgyában érkezett főrendi válaszhoz.
Pozsony, 1848 január 31.
Kossuth hozzászólásai kerületi ülésben a Részek visszacsatolása tárgyában készült izenethez és a közteherviselés tárgyában érkezett főrendi válaszhoz.
„Elnök jelenti a Részek visszacsatolása tárgyábani izenetnek a sajtó alól kikerültét. Szabó M. olvassa az izenetet.* A RR közhelyesléssel, legkisebb észrevétel nélkül teszik magokévá az egész szerkezetet. Az izenet felolvastatván”:
A Kossuth beszéde alapján Szentkirályi által fogalmazott izenetet l. Iratok, 64. s köv. l.
Kossuth L. Nem akar új határozatot; felszólal csak azon erőnek ébrentartása végett, melly a közvéleményben fekszik, s kiván a tárgy elintézésére annyival nagyobb gondot forditani, mivel tények bizonyitják, hogy ki a kapcsolt részekben törvényeink iránt rokonszenvet, Magyarország iránt hajlandóságot tanusit: az még személyes üldözésnek is ki van téve. Olvassa szóló Kővárvidéke közgyűlésének, folyó hó 14, 15, 16, 17 napokról szóló hiteles jegyzőkönyvi kivonatát. Előre emliti, hogy az országgyűléshez minap beadott kapcsolt részekbőli petitiónak kővármegyei, nyiresi járásbeli szolgabíró, Katona Miklós úr is alá volt írva. Szóló ennek következéseül tartja: hogy nevezett szolgabíró úr gr. Teleki Miklós főkapitány által minden szó vagy megkérdezés nélkül önkényesen elmozdittatott, ama közgyűlés utolsó napján. Szóló nem akar reményeket gerjeszteni, sem várakozással táplálni a vágyokat, de annyit kiván, hogy a kormány, vessen véget valahára ezen botrányos eseményeknek.
„Ezután a főRR válaszizenete vétetett fel a közteherviselés tárgyában.”*
A közteherviselés tárgyában kelt főrendi választ l. Iratok, 54. l.
Kossuth L. azt véli, nem téved, ha a RR akaratát e tárgyra nézve elemezi: Három elvet akartak a KK és RR izenetökben* kimondatni: a) Hogy az ország financzialis intézkedéseit a közteherviselés alapjára kivánták fektetni, tehát akartak könnyiteni a nép terhein; e nélkül az elv: mystificatió. b) Az országos pénztárt is ez alapon gondolták basirozhatónak, tehát összekötötték annak létesülését a házi adó elfogadásával. c) Mivel nem subsidiumot, de a közteherviselés alapján országos pénztárt akartak: tehát a kiküldendő választmánynak utasitásba adák: hogy az adó indirect forrásaira különös tekintettel legyen, s csak annyiban folyamodjék a direct kivetéshez, a mennyiben ama források elegendők nem volnának. Támogatták a RR nézetüket azon motivummal is, hogy ha a direct kivetésben nincs állandóság, ingataggá teszi a kutfőket. Szóló kétségben van, a főRR válaszizenetéről mondván ki véleményét, mert a válaszizenet parahprasisokkal szól, nem enged tisztán a gondolatok közé tekinteni. De azon tételből: hogy a főRR a KK és RR-kel elvben egyetértenek, az országos pénztárt pedig a háziadóval együtt az elv részletes alkalmazásának tartják, azt vonja ki szóló, hogy a főRR a közteherviselés általános elvállalásában, tehát ugy a házi adóban mint az országos pénztárban megegyeztek. Elsőbbségről a két tárgy között a KK és RR izenetében sem volt szó, csak a közteherviselés eszméjét kivánták biztositani. Azért szóló olyanformán szeretne a főRR-nek felelni: „Örömmel fogadták a KK és RR a főRR-nek a közteherviselés elvébeni megegyezését s azt, hogy a főRR a házi adót és országos pénztárt ez elv részletes alkalmazásának tekintve, a választmány kiküldetéséhez járultak; fogadták pedig örömmel annyival inkább, mivel meg vannak győződve, hogy a közteherviselés elve feltételezi a nép terheinek könyitését. Az indirect kutfőkrei különös szoritkozást magok a RR sem kivánják utasitásilag tovább sürgetni, ez a dolog természetében fekszik, máskép a közteherviselés elvét nem is lehet életbe vinni.” – Szóló kivánja a választmányi tagok kiküldését.
A rendek zenetét e tárgyban l. Iratok, 44. s köv. l.
„Reviczky (Esztergom): Ujabb utasitása nyomán kötelességének ismeri kinyilatkoztatni, hogy küldői a házi adót elfogadták, nemcsak, de a közteherviselés elvét a közmunkákra is kivánják kiterjeszteni.
Károlyi J. (Nográd): A közteherviselés elvének alkalmazását a hadi adó elfogadásával tartja kiegészitettnek. Szóló azt hiszi: hogy a hadi adó elválhatatlan kapcsolatban van a védrendszerrel: azért választmányt inditványoz kiküldetni a honvédelmi rendszer kidolgozására, mellynek utasitásilag meghagyhatnák, hogy a hadi adó viszonyát is a védelmi rendszerhez, meghatározná. Somssich P. Pesttel egyetért. Nem fogadhatja ugyan meg Pest érdemes követét, ki azon véleményben van, mintha a főRR apocalyptice feleltek volna, s mégis feltalálja a válaszizenetben az elvbeni megegyezést. Hogy a válaszizeneten látszanak némi csomósodások, azt szóló annyi divergens véleményeknek összeegyeztetési nehézségei közé számítja; járul ahhoz reflexio nélkül. Simon (Sopron): Küldői évről évrei adó-megajánlást akartak, azért Pestet nem pártolhatja.”
Kossuth Baranyának felel. Ő is méltányolja azon tényt, hogy a főRR a közteherviselés elvébe beleegyeztek, nem is vád szempontjából szólott, hanem sajnálja azon helyzetet, ha valamit tisztán nem foghat fel. – Utasitásánál fogva azon megyék közt áll, kik mind azon akadályok megszüntetését sürgetik, mellyek a közteherviselésnek utjában állanak,* de most látván a körülményeket, azon véleményben van, hogy a küldők akaratának egyenes megváltozása nélkül a hadi adót tanácskozás tárgyává sikerrel nem tehetik. Nográd inditványát elvben pártolja. Most még nem akar a védrendszer tüzetes tárgyalásába bocsátkozni, eredményt sürgetvén jelenleg, közelebb teendőkre. De mellőzni sincs szándokában az inditványt, kivánja azt elhalasztani.
Pest megye követi utasításának a közteherviselésre vonatkozó részeit l. e kötet 176. s köv. l.
A rendek Kossuth értelmében döntöttek és újból elővették a városi törvényjavaslatot.
Pesti Hírlap, febr. 20. sz.
