57. Pest, 1847 november 9. Földváry adminisztrátor jelentése a nádornak a pestmegyei tisztikar viselkedéséről a választás alkalmá…
57.
Pest, 1847 november 9.
Földváry adminisztrátor jelentése a nádornak a pestmegyei tisztikar viselkedéséről a választás alkalmával.
Pest, 1847 november 9.
Földváry adminisztrátor jelentése a nádornak a pestmegyei tisztikar viselkedéséről a választás alkalmával.
Fenséges Császári Királyi Örökös Fő Herczeg, Nádor és Örökös Fő-ispány Ur!
Fő Kanczellár Gróf Apponyi György Ő Nagy méltósága által értesítettem, miszerént Ő Császári Apostoli Királyi Felsége Pest megyei főjegyző Nagy Istvánt váltó törvényszéki ülnökké nevezni méltóztatott.
Ezen kegyelmes kinevezés által a volt főjegyzőnek érdemlett előmenetelén valamint csak egy részt örülnöm lehet, ugy más részt meg kell vallanom, hogy azon tisztviselő vitetett el, kire, és kiben a jegyzői hivatalban egyedült bizhattam.
Ugyan is az utána következő első al, s tiszteletbeli főjegyző Balla András együtt fut a tulzókkal. Ő volt az, kit mindnyájan követté választani akartunk, csak hogy Kossuth ne választassék.* Néki mondtam én azt, hogy akár miképp ostromolják, ne nyilatkozzék; sőt, hogy azt kikerülje, jöjjön falura hozzám. Pesten ne is mutassa magát, nálam senki se fogja felkeresni; ezt nékem meg is igérte, és fogadta; és mégis a tulzó ellenzékkel, melly neki, mint hallom, hivatalokat igért, katzérkodván, engemet is megtsalt, és nem csak a tulzó ellenzéknek megigérte, hogy a követséget el nem vállalja, hanem levelet írt azoknak, kit őtet követté választani akarták, sőt az ellenzék által rábiratva a gyűlés megnyitásakor az asztalra is felált és kikiáltotta, hogy őtet senki ne válassza, mert el nem fogadja a követséget, és ki rá szavaz, annak szavazatja elvész; de még e mellett a szavazat szedő küldöttség előtt is ugyan azt jelentette ki a szavazó közönségnek: igy lett, hogy aztán Kossuth választatott, mert ha Balla ezeket nem teszi, nints erő, melly mást, mint őtet, válassza, és igy nem csak engem bántott meg, hanem Pest megyének birtokos nemességét is, mert az egy átalján fogva nem akarta Kossuthot, kit többnyire csak a nem nemes tisztesbek, és mindenféle gyülevész nép választott; sőt megsértette ezen tetteivel az országnak minden mérsékeltebb gondolkodásu nemesét is, ki Kossuthot szinte nem akarta. Igy én ezen, különben ügyes, emberben soha nem bizhatom, mint ki a többivel örömest a kormány jó szándéka, és a megyei fő kormányzó akarata ellen kész dolgozni.
V. ö. a pestmegyei választásról szóló közleménnyel (216. s köv. l.) és Földváry választási jelentésével. (220. s köv. l.)
A második aljegyzőt Rákotzy Jánost a túlzók közt is dühösnek lehet mondani; az elnök ebben éppen nem bizhat. E mellett hivatalában rest, előadásának hinni nem lehet, mert ha utána néz az elnök, mit, ösmervén őtet, szükségesképpen tennie kell, mást talál a kezén lévő írásokban, mellyeket elő ád, mint szóval amit mondott, sőt kész a keze alatt volt írásokat el is tagadni.
Harmadik aljegyző Simontsits Alajos, ki jegyzőnek éppen nem született, még is a csekély tehetsége mellett is örülni láttszik, hogy ő is magát az ellenzék közé számíthatja.
Negyedik aljegyző Simontsits Alajos, ki jegyzőnek éppen nem született, még is a csekély tehetsége mellett is örülni láttszik, hogy ő is magát az ellenzék közé számíthatja.
Negyedik aljegyző Barta András szelid, munkás, mérséklett gondolkodásu, de beteges ember, és lehet, hogy a munkát sokáig nem birja.
Ezek után jön a két tiszteletbeli aljegyző, kiket emlitenem kell, mert a többi a megnevezést sem érdemli; ez Hajós József és Jankovits György, kik más emberek, és más vezetők közt hasznavehető tisztviselők lettek volna; de most már annyira saturálva vannak a kóros és hamis elvekkel, hogy tsak akkor lehetne ezen, különben a jegyzői hivatalra tehetséggel bíró, egyénektől valami jót várni, ha Pest vármegyében egy kis reformátió következnék. Jankovitsot mi illeti, már hatni kezdek rá az attya által, kinek megmondtam, hogy ha előmenetelét akarja, változtassa gondolkozását.
Ezekből látni méltóztatik Fenséges Csszári Királyi Fő Herczegséged, millyetén karban van a jegyzői hivatal, valamint azt, hogy ha most töltetnék be az ürességbe jött Főjegyzői hivatal, és ugy tovább ezen hivatalban a graduális előléptetés történnék, ezen tisztviselők talán megerősítenének azon hiedelmükben, hogy ők jól teljesitik kötelességöket: annál fogva bátorkodtam volna Fenséges Császári Királyi Fő Herczegséged Kegyes engedelmével azon alázatos vélekedésemet kijelenteni, mi szerént talán jobb lett volna a megüresedett fő jegyzői hivatalt jövő tisztujitásig, mellynek jövő évi Pünkösd hó 6-kán kellene lenni, be nem tölteni, tisztujitáskor pedig, mi után a jegyzők közül némelyek talán külső tisztviselők is akarnának lenni, de lehet, hogy más változások is történhetnek, a jegyzői hivatalt is, mellyre az elnöknek olly nagy szüksége van, egészen másképp lehetett volna alkotni.
Azonban a mai napi gyűlésen az alispány által felszólitattam, „tölteném be a megüresedett főjegyzői hivatalt, és ugy tovább az ez által ürességbe jövendőket, vagy ha ezt nem tenném, Fenséges Császári Királyi Fő Herczegségedet fognák az eránt megkérni”, mire én válaszoltam, „ne alkalmatlankodnánk ezzel most Fenséges Császári Királyi Fő herczegségednek, elég jegyző lévén, a kinevezés halasztást szenvedhet, és a dologban hátramaradás nem fogna lenni, majd én fogok Fenséges Császári Királyi Fő Herczegségednek felirni, és a kinevezést, miután öt egyént kellene előléptetni, magam Fenséges Császári Királyi Fő Herczegséged tudta nélkül tenni nem akarom”. E szerént miután még is csakugyan felirni akartak, ezt nem elleneztem, és most felirnak.
Meg kell még azt is alázatosan emlitenem, hogy vélekedésem szerént a dolog rende, és illendősége is azt hozná magával, hogy az illetők magok is folyamodnának a hivatalért Fenséges Czászári Királyi Fő Herczegségedhez, vagy Helyetteséhez, ne pedig azt mintegy követelni láttszassanak; és a Rendek is szinte mintegy követeljék azt részökre; és igy mintegy a Rendek kezéből vegyék a hivatalt, annyival inkább, hogy most országszerte kevésbe akarják venni a megyei Rendek, és tisztviselők a főispányi helyetteseket, sőt még a főispáni jogokat is, el akarják tulajdonitani. Igy történik itt is, mert jóllehet kijelentettem, sőt végzésbe hozattam, hogy minden a megyéből távozni akaró, vagy valamelly dolgai lévén, a megyéből ugyan ki nem menő, de bizonyos ideig hivatalát folytatni talán akadályozott tisztviselő tartozzék nekem jelenteni elmenetelét, vagy akadályoztatás okát; még is Hajós József tiszteletbeli aljegyző majd egy esztendeig távol volt, és sem elmenetelét, sem megérkezését nem jelentette, a ki jóllehet Jankovits György szinte tiszteletbeli aljegyzőnél néhány héttel korábban neveztetett ki, de emez ismét amannak távollétében egy esztendeig tovább dolgozott.
Mindezeket a jegyzői hivatal megesmerése tekintetéből is kötelességemnek ösmerem Fenséges Császári Királyi Fő Hercegségednek alázatosan bejelenteni, ez iránti kegyes rendelését bevárván.
Magas kegyelmébe stb.
Pesten 9-ber 17-én 1847.
alázatos szolgája
Földváry másolata, mellékelve a főkancellárhoz nov. 20.-án írt hasonló tárgyú leveléhez,
O. Lt. M. Kanc. B. 1842. 85–86. l.
Földváry másolata, mellékelve a főkancellárhoz nov. 20.-án írt hasonló tárgyú leveléhez,
O. Lt. M. Kanc. B. 1842. 85–86. l.
