44. Sátoraljaújhely, 1847 október 14. Péchy Manó gróf zempléni adminisztrátor jelentést tesz István főhercegnek a zempléni válasz…
44.
Sátoraljaújhely, 1847 október 14.
Péchy Manó gróf zempléni adminisztrátor jelentést tesz István főhercegnek a zempléni választásról és a Kossuth zempléni fellépésével kapcsolatos híresztelésekről
Sátoraljaújhely, 1847 október 14.
Péchy Manó gróf zempléni adminisztrátor jelentést tesz István főhercegnek a zempléni választásról és a Kossuth zempléni fellépésével kapcsolatos híresztelésekről
Fenséges Cs. K. örökös fő Herczeg, országunk mélyen tisztelt királyi Helytartója, Kegyelmes Uram!
A folyó hó 14-ik napjára kitűzött követválasztás – miután a mondott napon Kegyelmes Királyi meg hívó levél köz hírré tétetett volna, – illedelmes csendel ment végbe, mellynek eredménye lőn: hogy Lónyay Gábor, és gr. Andrásy Gyula, nem lévén más verseny társuk, köz-akarattal, és így felkiáltással ország-gyűlési követeknek elválasztattak.
Ez úttal kötelességemnek tartom, egyszersmind mély tisztelettel feljelenteni, hogy Kossuth Lajos úrnak a követségre szándéklott feléptetése e megyében, a mint most már kiderült, nagy részben ürügy vala, mely alatt Kazinczy Gábor megyei ellenzéki tagnak követsége lappangott,* ki ebbéli czéljának elérése tekéntetéből Kossuth Lajossal kívánta Lónyay Gábor urat leléptetni, melly esetben, gyanítván a Kossuth követségének kivihetetlenségét, a lelépendő Lónyay helyébe magát kívánta volna követnek kikiáltatni, hogy pedig ebbeli czélját annál könnyebben elérhesse, Lehoczky László fő jegyzővel, a Conservativek egy részének hajlamát megnyerhetése tekéntetéből, kívánt szövetkezni, ezen terv azonban, a mennyiben Kazinczy Gábor ékes szóllása miatt az ország-gyűlési ellenzék folytonos tömjénezései által, egészen elragadta volna, és Lehoczky fő jegyzőnek követsége, anyagi erőnek hijjánya miatt kivihetetlené találtatott, és így még helyébe, is könnyen egy szinte túlzó protestáns választandott volna meg – mondom ezen terv mint veszedelmes, és leg-rosszabb következésű a józan rész által sem pártoltatván, Lónyainak szilárd le nem lépési szándékán, és gr. Andrásynak azon határozott nyilatkozatán, hogy ő sem Kossuthtal, sem Kazinczy Gáborral követnek nem megy, hajó törést szenvedett, mit okkal móddal elősegélleni, a józan rész sem vonakodott.
Kazinczy Gábor volt Zemplén megyében az ú. n. „szegénylegények” társaságának a feje, amely radikális ellenzéki megnyilvánulásaival sok gondot okozott a kormány szerveinek.
Az elválasztott követekre nézve alázatos véleményem az, hogy Lónyai, ki már negyed ízben választatik követnek, és sok tárgyakban higgadtabban kezd gondolkozni, mellőzhető különben sem lett volna, a Personális ő méltósága pedig mint sógora e részben a maga útján talán sikerrel hathat reá.* – Gr. Andrásyra pedig – ki Lónyaival együtt szónok nem lévén, avval tehát agitálni nem fog, külömben is nagy mértékben nagy aristocrata, szelid jellemű, nem heves, s nem darabos, – gr. Széchenyi ő Ex[cellenciá]ja, kit a nevezett gróf különösen tisztel, és kit magának úgy szóván mintául tűzött ki, igen sokban, és sokat hathat.*
Hogy ez a számítás nem volt alaptalan, azt mutatja az a szerep, amelyet Lónyay a Kossuth elleni puccskísérletben játszott az országgyűlés alatt. (V. ö. a bevezetésben, 45. s k. l.)
Itt viszont tévedett a levél írója, mert Andrássy az országgyűlésen mindvégig kitartott Kossuth iránya mellett.
Holnapi napon a hátra lévő utasítások fognak befejeztetni, mellyekről, valamint a követválasztásról szólló jegyzőkönyvet, mihelyst letisztázva leend, Fenségednek felterjeszteni mély hódolatú kötelességemnek tartom.
A ki egyébberánt Fenséges Kegyelmébe mély alázattal ajánlott, mélységes hódolattal öröklök:
Fenségednek
Ujhely 8-ber 14-én 847.
leg-alázatosabb szolgája
gr. Péchy Emanuel
Zempléni Fő Ispáni Helytartó.
Ered., O. Lt. István nádor iratai, Országgyűlés 1847. 985. sz.
gr. Péchy Emanuel
Zempléni Fő Ispáni Helytartó.
Ered., O. Lt. István nádor iratai, Országgyűlés 1847. 985. sz.
