26. Pest, 1847 április 20. Az ellenzéki bizottmány körlevele a vidéki tagokhoz az Ellenzéki Kör megalakulásáról*
26.
Pest, 1847 április 20.
Az ellenzéki bizottmány körlevele a vidéki tagokhoz az Ellenzéki Kör megalakulásáról*
Pest, 1847 április 20.
Az ellenzéki bizottmány körlevele a vidéki tagokhoz az Ellenzéki Kör megalakulásáról*
A [ ]-be tett részek csak az eredetihez mellékelt tisztázatban vannak meg, amely Kossuth fogalmazványával szemben jelentéktelen stilusbeli különbségeket is mutat fel.
Az ellenzéknek nincsen olly egységi kapcsa, minőt politicai elleneinknél a kormány iránti vak bókolat képez; sőt mivel az ellenzék hazánkban a reform ügyével azonos, ez – ha irányban nem is, legalább részletek alkalmazása körül – a nézetek elágazására annál tágabb kört nyit, minél tisztább önérzettel valljuk mi ellenzéki férfiak, lelkünk függetlenségét pártjellemünknek.
E körülményeknél fogva, politicai elleneink, aligha arra nem számítottak, hogy midőn organisált pártműködésünk által hasonlóra hívnak vala fel, a táborunkbani egységhiány s töredékes elágazás kitűnésének kárörömére nyernek alkalmat.
E várakozásukban megcsalatkoztak.
Mult martius 15-kei összejövetelünk olly egységet tüntetett fel, minőt e viszálkodás hazája nem sokat látott.
Eltöredezés gyöngeségét várták, s erőt szemléltek – számban hatalmast, [erkölcsi súlyban nyomatékosat], mérséklet mellett határozottat s önérzetében tekintélyeset. Szakadást vártak s összeforradást tapasztaltanak. És láták, miként az árnyéklatok választékai, mikelt létezni hitt a hírbeszéd, harmoniába olvadtak össze, mint a szivárvány színvegyülete.
Hazánk java igényli, hogy közöttünk ez összeforradás állandó legyen; de hogy állandó lehessen, a politicai harmoniát a társas élet harmoniájával kell zománczoznunk. Mult martiusi öszejövetelünk tanuságul szolgált, hogy a társalgási közeledés olly helyen, mellynek bevallott színe s jelleme fesztelen nyiltságra ösztönöz – mert mindenki tudja, hogy ott rokonérzelműek körében van, – midőn egyrészről az egyéni érintkezés melegével leolvasztja az idegenség jegét ismeretlen bajtársak között, másrészről szorosabbra fűzi ismerősök között a kapcsolatot, mellyet a távolság vagy kósza hírekből felmagzani szokott kételyek megtágítottak; mindnyájunkat mindnyájunkhoz közelebb hoz s a politicai rokonságot személyes barátság testvériségére emeli.
Ezen hely, melly nagyobb számmali első összejövetelünknél pártegységünkre már illy jótékony hatással volt: az „Ellenzéki Kör Pesten”.* És mi azt gondoljuk, hogy ezen körnek nem csak feltartása, de sőt imposant virágzásra emelése is, az ellenzéknek országszerte érdekében áll. Legyen szabad ennek kitüntetésére a mondottakon kívül még néhány okot futólag érintenünk.
Az 1841-ben alakult „Kör” 1845 októberében kettévált s a radikálisabb Pesti Kör és a mérsékeltebb Nemzeti Kör létesült, az előbbi Teleki László, az utóbbi Ráday Gedeon vezetésével. 1846 végén, az ellenzéki erők összefogásának jegyében, Batthyány és Kossuth kezdeményezésére tárgyalások indultak a két kör egyesítésére. A tárgyalások eredménnyel jártak s 1847 elején végbement az egyesülés, az új kör az „Ellenzéki Kör” nevet vette fel s benne a balszárny lett az irányadó. A márciusi forradalom után Radical Kör lett a neve s iránya is fokozottan radikális lett.
1. A sociális élet mozgalmainak a politicai életével egyvonalban kell menniök; mind azért, mert a kettő elkülönözhetetlen kapcsolatban áll, mind azért is, mert a politicai mozgalmak czélja közt igen sok van, minek vagy eszközlése, vagy legalább elősegítése a sociális élet rokonirányú mozgalmától várható. Ha tehát sikeres politicai pártegységet akarunk, akarnunk kell okvetlenül egy központot teremteni, melly pártunk sociális mozgalmainak nyilt műhelye legyen.
2. Magát a politicai pártegységet nézve is, más alkotmányos nemzetek példáin látjuk, hogy ha valamelly – bár speciális – célra párt alakul, annak legelső gondjai közé tartozik egy kört alkotni (ott Clubbnak nevezik), melly a párt folytonos létezésének megtestesült jelképe legyen. Menyivel szükségesebb ez minálunk, hol országos és nemzeti létünk védbástyájának – a megyei institutionak természete, politicai pártegységünket a tettek mezején különvált apróbb részekre osztja, hol tehát az országos pártorganisatio egy részről sikeressé, más részről méltán őrzött kincsünknek, a megyei rendszernek nem ártalmassá csak az által lehet, ha pártunk öszpontosítására illynemű eszközhöz nyúlni el nem mulasztjuk.
3. Tagadhatatlanul a főváros az, hol az ország minden vidékeiről pártunknak legtöbb tagjai leggyakrabban fordulnak, és tagadhatatlanul a főváros az, hol az ország közdolgaira befolyással lehető eseményfordulatok iránt a tudomás lehetsége leginkább öszpontosul. És nem kell mutogatnunk, mennyire érdekében áll pártunknak: hogy elvbarátaink közül soha senki ne fordulhasson meg Pesten a nélkül, hogy a központi dolgok ismeretével, munkás méh gyanánt megrakottan térjen haza. És még is köztudomásra hivatkozhatunk: hányszor nem történik, hogy elvbarátaink Pesten megfordulnak a nélkül, hogy itteni társaikkal találkozhatnának, avagy amaz említett mondhatatlanul szükséges értesülésre alkalmuk nyílnék. Mert a nagyvárosi élet eldarabol, munka, hivatás, foglalatosságok különbsége s az időbecsének méltánylata az emberekhez férhetést nehézzé s vidékieket ennek még csak kísérletében is tartózkodókká teszi. Ha ellenben az ellenzéknek saját köre van, hol mindenki bizonyos – legalább esteli órákban – számos elvbarátokkal találkozhatni, ezen nehézség nemcsak elenyészik, de sőt a folytonos érintkezés, a kölcsönös értesülés biztosítva, s egy olly hely teremtve van, melly minden szükséges tudnivalóknak örökös eleven regestruma.
4. Hasonló tekintetek állanak megfordítva a vidéki eseményeknek a fővárosi központon ismeretére nézve, a mi pártegységi szempontból nem kevésbé szükséges. Ekkorig e tekintetben magán-levelezéseken kívül, mellyek (mert magánosak) az eldiribált fővárosi életben csak igen kevesek körében terjesztetkezik a kellő tudomást, alig volt más kútfőnk, mint a hírlapi értesítések, melyek censura nélkül sem terjedhetnének mindenre, censura mellett pedig már az író tollában mintegy leigázó súly alatt összetörpülnek, s elvégre is a censura ollója alól nyomorult ferde alakokban kerülnek köztudomásra. De ha az Ellenzéki Kör valóban az összes ellenzéknek országos köre leszen, egyszersmind köpüje leszen, hol a vidéki méhek lerakják a vidék mézeit, helyette fővárosi adatkincseket vivén magukkal provinciális köpüikbe.
[5. De az ellenzéki kör által, még túl a személyes látogatások határán is, eszközölhető: hogy a vidéki események csonkítatlan épségben kerüljenek a fővárosban hullámzó ellenzéki tagoknak, s általuk az országnak tudomására. Mert ha egy vagy más megyében s városban valami történik, mit az ellenzéknek országszerte hitelesen tudnia kell, lesznek bizonnyal elvbarátaink, kik azt az ellenzéki körnek megírják. Ott a levéltárban kitétethetik, mindenki által olvastathatik, leírhatják, terjeszthetik, s ekép nem csak az ellenzéknek jelen eljárásban tájékozás nyujtathatik, hanem egyszersmind az illy levelezésekből az Ellenzéki Kör levéltára megbecsülhetetlen adatgyüjteményt nyujtand korunk históriája számára.]
6. A conferentiák, miket pesti vásárokkint tartani megkezdettünk*, a nyilvános eszmecserét mindenesetre csak kevés órákra szoríthatják; sokkal szűkebb tér, mintsem hogy azon mindnyájunk nyilatkozataival találkozhatnánk, vagy a részletek körüli fejtegetések gazdag kincseiben kölcsönös okulással teljes mértékben részesülhetnénk. Ezt az Ellenzéki Kör, mint a rokonérzelmű elvbarátok találkozási helye teszi csak lehetségessé. Csak ez hozhatja közelebb érintkezésbe azokat, akiknek nyilvános tanácskozmányokban közelebb érintkezniök nem lehetett, csak ez nyujthat olly eszmecserére alkalmat, mellyben a fesztelen társalgás részesülni sokakat engedi. Végre
A pesti vásárokat március közepén, júniusban a Medárd napja (jún. 4.), augusztusban Szent István, novemberben Mindszent napja körüli héten tartották; ezeken a napokon az ország legtávolabbi vidékeiről is nagy számban jöttek fel Pestre a birtokosok.
6. midőn a pronunciátiók ideje elkövetkezett, bizonyos dolgokat akarni kénytelenség. A Pecsovics-párt nyilatkozott; nekünk is nyilatkozni kellett. A Pecsovics-pártnak van társasági clubbja – a Gyülde*, nekünk is kell társalgási körünknek lenni, s ez más nem lehet, mint az „Ellenzéki Kör”. De, hogy e kör, melly már megvan, nevének megfelelhessen, [hogy az ellenzék egyik szívkamrája váljék belőle, az ellenzéki test egész vérforgását elevenítő], hogy gyengeség helyett compact erőnek legyen jelképe: az összes ellenzéket kell képviselnie. Politicai elleneink összejövetelt tartottak, és toborzának a szélrózsa minden ágai felé, és – valának 125-en.* Az ellenzék összejövetelt tartott és számuk az ezret megközelíté. Ebben erő van tagadhatatlanul. Mutassunk fel hasonlót a társalgási téren is. Gyüldéjök négy-ötszáz tag között áll; feleljen reá az Ellenzéki Kör egypár ezer taggal.* [És ez ismét erőnek jele leszen – pedig jelekkel győznek a pártok.] És ebben erő lesz; pedig hatalmas erő tagadhatatlanul.
A Gyülde a konzervatívok kaszinója volt, 1845-ben alapította Lipthay Sándor. Tagjainak túlnyomó része hivatalnok és pap volt, a politikai közvéleményre nem nagy befolyást gyakorolt.
A konzervatívok márciusban, az ellenzéki konferenciával egyidőben szintén összejövetelt tarottak.
Az Ellenzéki Kör tagsági könyve, pénztárkönyve, iratai stb. megtalálhatók az Orsz. Levéltárban, Kossuth-Archiv 541. fasc.
Azt hisszük, elég volt ennyit mondanunk, hogy kitüntessük, mikint az Ellenzéki Kört valósággal az ellenzék országos körévé emelni pártunknak eleven érdekében áll.
A politicai rokonszenv és személyes baráti indulat bizalmával kérjük tehát fel Kegyed ismeretes buzgalmát: méltóztassék vidéken elvbarátaink körében fáradhatatlan erélyével eszközölni, hogy az Ellenzéki Kör részvényeseinek száma mentül több elvbarátaink csatlakozásával gyorsan szaporodjék.
E végett az Ellenzéki Kör választmányának megkeresése folytán, mivel az aláírási ív köröztetése akadékos időveszteséggel járhat: küldünk még egy csomó aláírási czédulát is, melyekkel a megkeresés levelezés útján is eszközölhető, anélkül, hogy egy aláírásnak megnyerése, más hasonlót késleltetne.
A megkeresendő tagok megválasztására nézve, mi, s általunk az Ellenzéki Kör választmánya, Kegyed bölcs ítéletében s körülmény és személy ismeretében teljesen megbízunk; csak az kérvén ki, hogy júniusi conferentiánkig – melyen a Kegyeddeli találkozásra biztosan számíthatunk – az eddigi eredményről, a mennyiben pedig akorig a csatlakozás körét vidéken ki nem meríthetné, az augusztusi pesti vásárra minden esetre a végeredményről minket tudósítani méltóztassék.
Egy évi részvény 10 pgő ftra van jelenleg határozva. Félévi részletekben is fizethető. Növelné Kegyed az Ellenzéki Kör választmányának szíves háláját, ha egyszersmind a részvényfizetések beszedésérőli gondoskodást is elvállalni méltóztatnék.
[Az ellenzéki kör eszméjében, hahogy azt pártunk csatlakozása hatalmas fejlődésre juttatja, olly sokféle hatásnak csirája rejlik, miszerint hisszük; hogy] jövend idő és jövendnek körülmények, midőn az Ellenzéki Kör megalapitását e nemzet nem utolsó gyanánt jegyzendi fel azon életerős termőfák lajstromába, mellyeket korunk tevékenysége e veszélykörnyezte hazánk javára megültetett.
Fogadja Ön szíves tiszteletünk mellett elvbaráti köszöntésünket.
Kelt Pesten, April 20-án 1847.
[Batthyány Lajos]
Kossuth sk. fogalmazványa, mellette tisztázat Batthyány aláírásával. O. Lt. Vörös Antal-gyüjt. 35/a. sz.
Kossuth sk. fogalmazványa, mellette tisztázat Batthyány aláírásával. O. Lt. Vörös Antal-gyüjt. 35/a. sz.
