d) A nádori kifogások megválasztására kiküldött megyei bizottság időközi jelentése munkája előrehaladásáról.
d) A nádori kifogások megválasztására kiküldött megyei bizottság időközi jelentése munkája előrehaladásáról.
Az alábbi, ugyancsak Kossuth kézírásában fennmaradt fogalmazvány a fenti, b) alatti, június 4-i utasítást követő időben, de még a helyszíni vizsgálatokat megelőzően, tehát még 1830. június–júliusában készült, s jól tükrözi azokat a nehézségeket, amelyekkel az összeírás felülvizsgálatát végző albizottságoknak munkájuk során meg kellett küzdeniük.
Alább írttak az országos öszveírásra nézve, Ő Császári Királyi Főherczegsége Országunk Nádora, mint az e tárgyba kirendelt országos küldöttség munkálódásának kormányozója által tett számos nehézségeknek eloszlatása végett kiküldtetve lévén, e kegyesen reánk bízott fontos munkálódás minél elébbi végrehajtása sikereztetésének tekéntetéből tészük e következendő időközbeli alázatos jelentésünket:
1-ször: Az említett nehézségek A) osztályának 1-ső számja alatt egy-egy kaszás rét kiterjedésének nem két, hanem másfél posonyi mérőkkel leendő számítására nézve a Tekintetes Nemes Vármegye által tett előterjesztésre az adatván feleletül, hogy ezen észrevétel, s az azon épült leszámítás mindaddig még erre való nézve valóságos egyes datumok elő nem adattatnak, tekéntetbe nem vétetődhetik, – hivatalosan megkerestük az érdeklett hegyaljai, újhelyi, bodrogközi s homonnai járások fősz[olga]bíráit, hogy a kívánt egyes dátumok öszveszerzésével a tett nehézség eloszlatását eszközöljék. Mivel azonban az eddig béküldött jelentések igen kevés illyes datumokat foglalnának magokban, alázatosan kérjük a Tekintetes Nemes Vármegyét, hogy ahol netalán ollyas regulatiók mentek volna végbe, hogy egy-egy kaszás rét 800 ölével adattatott ki, azoknak kezünkhöz való szolgáltatását elrendelni méltóztasson.*
Egy ilyen összeállítás 1832. jan. 31-ről – Stainer Ádám megyei földmérő kezétől – a fentebb közölt Relatio dilucidatoria mellékletei közt található.
2-szor: A nehézségek C. osztályának kivonatban ·/. alatt ide mellékelt 5-ik számja alatt az rendeltetvén, hogy mivel a megyebéli kereskedőknek (quaestores) és portéka-árulóknak (mercatores) az országgyűlési utasítás 8-ik czikkelye következésében* a Tekintetes Nemes Vármegye által megállapított osztállyosítása egyes helyekre lévén alkalmaztatva, országunknak más törvényhatóságaival czélbavett öszveegyenlítés eszközéül nem vétetődhetne, a Tekintetes Nemes Vármegye által más, a passivus karra, úgyszinte a megyebéli belső körülményekre s helybeli különbözésekre való figyelem nélkül, egyedül a kereskedésbe s portéka árulásba fektetni szokott summáknak mennyiségén épült, bár számosabb szakaszokra ágazó osztályosítás (classificatio) dolgoztasson ki, s minden megyebéli kereskedő s portéka áruló ezen egészlen új, s a megállapítottúl különböző osztályosítás szerént személyesíttessen: mi e részbe munkállódásunkat mindaddig, míglen a kívánt kulcs meg nem állapíttatik, nem folytathatván, alázatosan kérjük a Tekintetes Nemes Vármegyét, méltóztasson a kívánt classificátiót elhatározni, – részükről a Tekintetes Nemes Vármegye 1828-ik esztendő április 24-én tett állapodása* czélzásának is méltó szemügybe tartása mellett oda menvén ki alázatos vélekedésünk: hogy mivel a Tekintetes Nemes Vármegye által tett elébbi classificatio alkalmával a reménylhető tiszta haszon, úgy a passivus kar is alapkőül szolgálható tekéntetnek vétetődvén, az 1-ő rendű helyeken lévő portéka árulók (mercatores) 1-ő classisának maximumja 2000 forintokba, – a második rendű helyeken lévők 1-ő classisának maximumja 2500. –, a 3-ik rendű helyeken 3000., végre a 4-ik rendűeken 3500 forintokba pengő pénzbe határoztatott meg, – most immár mindezen belső helyheztetésekre, úgy a reménylt nyereségre, vagy adósságok terheire is nem tekéntve, közönségesen az egész megyére nézve
„Respectu vero quaestorum et mercatorum deputati conscriptores in deductione observationum id specialiter consignandum et exponendum habebunt, an quaestus et mercatura illorum, quos in rubrica personarum numerice deduxerunt, restricta, aut in quantum extensa sit? Una vero quaestores et mercatores per concernentes jurisdictiones classificari procurabunt, clavimque localis jurisdictionis, juxta quam classificati fuerant, conscriptionali operi adnectere debebunt.” (Az országos utasítás 8. §-ának szavai, vö. az 1825/27-i országgyűlés Írásai-val, 784. o.)
A megyének a kereskedők összeírására vonatkozó 1828. ápr. 24-i határozata megtalálható az id. Generalia csomóban, a megye 1829. júl. 4-i felterjesztésének mellékletei között.
a boltosok vagyis portéka árulók közül
az 1-ő classisba tartozhatnának azok akik 4000 forintoktul lefelé
2500 forintokig
| ||
a 2-ik classisba akik
|
2500 forintoktul
|
1000 forintokig
|
a 3-ik classisba akik
|
1000 forintoktul
|
500 forintokig
|
a 4-ik classisba akik
|
500 forintoktul
|
250 forintokig
|
az 5-ik classisba akik
|
250 forintoktul
|
125 forintokig
|
a 6-ik classisba akik
|
125 forintoktul
|
60 forintokig
|
a 7-ik classisba akik
|
60 forintoktul
|
30 forintokig
|
a 8-ik classisba akik
|
30 forintoktul
|
10 forintokig
|
a 9-ik classisba akik
|
10 forintoktul
|
5 forintokig
|
pengő pénzbe értett summákat fektetnek bé portékáikba.
A termesztményekkel kereskedőkre nézve (quoad quaestores) pedig az 1-ő classisba tartozzanak a 6000 forintoktul lefelé
4000 forintokig
| ||
a 2-ik classisba akik
|
4000 forintoktul
|
2000 forintokig
|
a 3-ik classisba akik
|
2000 forintoktul
|
1000 forintokig
|
a 4-ik classisba akik
|
1000 forintoktul
|
500 forintokig
|
az 5-ik classisba akik
|
500 forintoktul
|
250 forintokig, végre
|
a 6-ik classisba akik
|
250 forintoktul
|
125 forintokig
|
pengő pénzben való summákat termesztvények vásárlásába fektető megyebéli kereskedők. – Alázatosan kérvén a Tekintetes Nemes Vármegyét, hogy akár ezen, akár más sinórmérték szerint megállapítandó osztályozás lajstromát nélkünk utasítás gyanánt kiadatni méltóztasson.
Egyéberánt, minthogy a feleletet s eloszlatást kívánó fontos és számos nehézségek között igen sok pontok vannak, amellyek csaknem az egész megyére nézve a helyszínén való munkálódást, s a városok és helységek bíráinak megkérdezését elannyira megkívánták, hogy más úton mindazon nehézségi pontokra valódi s az adózó nép javával, könnyebbségével, de egyszersmind a Tekintetes Nemes Vármegye sérthetetlen hitelességével is megegyező feleletet adni teljes lehetetlenség volna, kénteleníttettünk ezen a helyszínén való munkálódásra nézve külön négy részre oszlani olly móddal mindazonáltal, hogy minden taga a maga munkállódásának rendjét a küldöttség teljes számú öszveülésébe visgálat alá terjessze. Mind ezen nagyobb részint már bévégzett munkálódásra nézve tehát, mind pedig azért is, mivel kiküldetésünk végső bérekesztéséig olly nagy munkát látunk még magunk előtt lenni, hogy az egyes foglalatosságokra nézve üléseinkbe kidolgozni szokott speciális és individuális utasításokon, termérdek számolásokon, az országos öszveírásoknak honmaradt példányaihoz ragasztandó észrevételeken s más egyes munkákon kívül, egyesegyedül az Ő Császári Királyi Főherczegsége által tett nehézségekre adandó világosító felelet százakra menő íveket fog bétölteni, – a Tekintetes Nemes Vármegye által hozzánk rendelt egy írnokkal teljességgel bé nem érhetvén, valamint a helyszínén négyfelé tett munkálódáshoz négy írnokot kénteleníttettünk alkalmaztatni, úgy kénszeríttetünk alázatosan kijelenteni, hogy jövendőre is négy írnok nélkül teljességgel el nem lehetünk. Kérjük azokáért alázatosan a Tekintetes Nemes Vármegyét, méltóztasson a segítségünkre felvett négy írnokok részére diurnumokat resolválni. Költt.
Kossuth sk. fogalm. OL, Kossuth Gyűjtemény II. D.
A megye „felvilágosító megjegyzéseit” a nádori bizottság 1832 szept. 4-i ülésében vizsgálta meg s újabb, az előzőnél is részletesebb, 150 oldalas jegyzőkönyvben tette meg rá észrevételeit. A megye az okt. 11-i közgyűlésben a Fáy Ferenc elnöklete alatt korábban működött bizottságra bízta, hogy az újabb nádori kifogásokra válaszoljon. A bizottság második terjedelmes jelentését december 3-án fejezte be; a jelentés aláírói között ott van Kossuth neve is, az iratcsomóban azonban egyetlen sor sem mutat arra, hogy a jelentés elkészítésében tevékenyen közreműködött volna. Mindenesetre a pozsonyi országgyűlésre való távozása előtt ez az utolsó nyoma annak, hogy részt vett a megye közéletében. A jelentést a dec. 15-i közgyűlés elfogadta – Kossuth ekkor már Pozsonyban volt – s felterjesztette a nádorhoz. Kossuth szerepe az összeírással kapcsolatban azonban ekkor sem szűnt még meg teljesen. Történetesen ugyanis éppen Zemplénben tartózkodott akkor, amikor az erre az újabb megyei válaszra érkezett, 1833 szept. 26-án kelt nádori leirat dec. 17-én a megye közgyűlése elé került. (Ez volt az az időszak, amikor kősajtójának elkobzása után átmenetileg lemondott az Országgyűlési Tudósítások szerkesztéséről és hazatért Zemplénbe.) A közgyűlés a még fennmaradt nádori kifogások megválaszolását a korábbi bizottság három tagjára, Reviczky Dénesre, Nagy Lázárra és Kossuth Lajosra bízta. Ez az utolsó nyoma annak, hogy Kossuth szűkebb hazájában, Zemplén megyében közfunkciót vállalt. A feladat teljesítésében azonban már nem vehetett részt. Szerkesztőtársának, Orosz Józsefnek a kísérlete az Országgyűlési Tudósítások kisajátítására újból Pozsonyba szólította Kossuthot, útja ezzel végleg elszakadt megyéjétől. Az újabb, s az összeírás ügyét Zemplén részéről végleg lezáró jelentést ápr. 9-én nélküle készítette el Reviczky Dénes és Nagy Lázár. (Az elmondottakra vonatkozó iratokat l. az id. Generalia csomóban.)
