b) Az összeírás felülvizsgálatát végző megyei bizottság utasítása. (1830 jún. 4.)
b) Az összeírás felülvizsgálatát végző megyei bizottság utasítása. (1830 jún. 4.)
Az országos öszveírás eránt Ő Császári Királyi Főhercegsége, az ország Nádora által leküldött számos nehézségeknek lehető megfejtése, kivilágosítása s elenyésztetése tekintetiből a Tekintetes Nemes Vármegye által a 684. szám alatt Tekintetes Fáy Ferencz táblabíró előlülése alatt kirendelt kiküldöttség f. é. május 7-dik napjától kezdve több ízekben tartott öszveüléseiben tett határozásoknak a practicus munka vezetéséül szolgálandó utasító kivonása.
A Nádorispány Ő Herczegsége által megfejtés s világosítés végett leküldött nehézségeknek pontról pontra lett felvételeiből meggyőződvén a kiküldöttség a felől, hogy azon nehézségeknek számos pontjai akár az országos öszveírók munkálkodási rendszerének s a Nemes Vármegye által e részbe tett észrevétleknek újabb okokkal való támogatásával, s azokhoz leendő szoros ragaszkodással, akár a kiküldöttség teljes üléseiben tartandó tanácskozások vagy számolások által elenyészhetők s megvilágosíthatók teljességgel nem lennének, sőt inkább a helyszínén leendő nyomozást és visgálódás megtételét elkerülhetetlenül megkívánnák, az egyébberánt is halasztást nem szenyvedhető terhes munka siettetése tekintetiből is:
Elhatároztatott, hogy a kiküldöttség ezen a helyszínén megkívántatott munkálkodás mihamarébbi megtétele végett sub-deputatiókra oszolván, a helyszínén megkívántatott nyomozást járásonként tegye meg; – mely végre az újhelyi járásba az előlülő táblabíró,* a hegyaljai járásra Balásházy Tamás, a Bodrogközre Kossuth Lajos, a homonnai járásra Revitzky Dénes, – a sókúti és göröginnyei járásokra pedig [Kolosy József]* kiküldött táblabírák, olly utasítással küldettetnek ki, hogy az illetőleg megnevezett járásokba kimenvén, az aláb megjegyzendő pontokra nézve, a nádorispányi kegyes rendeléseknek minden tag számára illető részben leíratott tartalmához képest, minden ott kijelelt helységekre, személyekre, számokra, pontokra és észrevételekre megkívántatott nyomozást, visgállást és világosítást minél elébb megtegyék, munkálkodásoknak rendjét, minden egyes helységekre nézve külön és külön jegyzésbe vévén.*
Fáy Ferenc.
A fogalmazványban a név helye üresen van hagyva, az összeírási iratokból azonban kiderül, hogy Kolosy József volt az ötödik összeíró biztos.
A bizottság e munkája során keletkezett iratanyagot l. OL, Nádori lt. Conscr. Regn. Miscellanea Conscriptionalia, Fasc. 3.
A helyszínén elképpen teendő munkálkodás tárgyai a következők:
1.) A nehézségek C. osztálya* 1-ő pontja következésében a megnevezett helységekben a kijelelt számok alatt lévő személlyeknek az országos öszveírás 2-dik rubricájából* mi okon lett kimaradások okait megvisgálni, – helyes oka találtatván, azt a nehézségekbe foglalt számok sorja szerint individualiter feljegyezni, a netalántán hibából kihagyattakat pedig illető helyen beírni, s ezt is a jegyzetek sorába érdekelni. – Hasonlóul:
A nádori leirat az A) osztályban a megye által az összeírási anyaghoz fűzött általános megjegyzésekkel, a B) osztályban a speciális megjegyzésekkel foglalkozott, a C) osztályban egyenként sorolta fel az összeírás egyes tételeire vonatkozó megjegyzéseket.
Az összeírás 2. rubrikájába háztartásonként be kellett jegyezni az adózó személyek számát 18-től 60 éves korig. A nádori leirat sorravette a megye 446 összeírt helységét, és sok száz személlyel kapcsolatban feltette a kérdést, hogy milyen indokkal maradtak ki ebből a rubrikából.
2-or: A nehézségek ugyanazon C. osztályának 2-ik pontjába az országos öszveírás 3-ik rubricájából* kimaradt személyesítés tárgyába az előbbeni ponthoz hasonló nyomozást s világosítást megtenni.
Az összeírás 3. rubrikája az adó alá eső személyeket 13 alcsoportra bontva tüntette fel. (Honoratiores, cives, coloni, inquilini, subinquilini, fratres, filii, filiae, servi, ancillae, opifices, mercatores, quaestores.)
3-or: A nehézségek C. osztályának 3-ik pontjába a mesteremberek, különösen a molnárok eránt azon pontba megkívántatott nyomozást* és világosítást, – úgy hasonlóul:
A nádori leirat 3. pontja kifogásolta, hogy számos iparos, különösen molnár nem került be az iparűzők (opifices) rubrikájába.
4-er: Azon C. osztálynak 4-ik pontja következésében, ismét a molnárokra nézve, azon megkülönböztetést, valjon tulajdonosai vagy csak haszonbérlői légyenek-é a bírt malomnak? a kitett helyekre és számokra nézve, megvisgálni s feljegyezni.
5-ör: A C. alatti 5-ik pontban a megyebeli kereskedők és boltosokra nézve új, a Nemes Vármegye által megállapítottul egészlen különböző classificatio kívántatván, – azon helységekre nézve, amellyekben kereskedők és boltosok találtatnak öszveíratva lenni, amennyiben az illető országos öszveírásban ez feljegyezve nem találtatna, kereskedésikben fekvő summa pénzeiket külön jegyzésbe foglalni, hogy a megkívántatott classificatio az egész megyére nézve a nemes vármegye által megállapítandó sinór-mérték szerint tabellaris deductióba foglaltathasson.
6-or: A nehézségek ugyanazon osztályának 6-ik pontjára – az arendásoknak mineműségeket egyről egyre kitudni s kijelelni, s ha közöttök némelyek volnának, kiknek haszonbérek egyszersmind valamely mesterség gyakorlásával lenne öszveköttetve, p. o. mészárosok, – ezeket a mesteremberek rubricájába is beiktatni.
7-er: A nehézségek 7-ik pontjának értelmében a haszonbérbe kiadni szokott házaknak vagy házrészeknek egész esztendei hasznát kitudni s feljegyezni.
8-or: Ugyanazon C. osztály 8-ik pontja következésében, az elhagyott telkeknek külső appertinentiáit a kijelelt helyeken még azon telkekre nézve is, mellyeknek népesülése (impopulatio) alig reményhető, kitenni, s az illető helységek summariumába is beiktatni, úgy amint a nehézségek ezen pontjába rendeltetik; itt leginkább vétessenek figyelembe azon differentiák, mellyek a dicalis és regnicolaris conscriptiónak az urbarialis tabellákkal lett öszvevetéséből* tétetnek ki nehézségül.
Országszerte általános kifogás volt az 1828-i összeírás ellen, hogy adatai erősen eltértek mind a megyékben időnként eszközölt adóösszeírások, mind pedig a Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmával végrehajtott összeírás adataitól. A nádor arra utasította a megyéket – így Zemplén megyét is –, hogy vagy indokolják meg elfogadhatóan a különbségeket, vagy helyesbítsék a téves adatokat.
9-er: Azon C. szakasz 9-ik pontjának értelmében a községek által közönségesen bírt ingatlan vagyonoknak jövedelmét helységenkint kiszámítani és feljegyezni szükséges; melly felszámolást szükség minden helységben a földek vagy rétek tiszta hasznának kivetésében megállapított fundamentumhoz alkalmaztatni.
10-er: Ugyanazon C. szakasz 10-ik pontjában azon észrevétel tétetvén, hogy a kijelelt helyeken megemlíttetik ugyan az ugarnak a földek termésének kivetéséből lett kihagyása, de az, valjon fél avagy egy-harmad rész hagyatott lényen-é ki ezen czím alatt, meg nem említtetik.* Azért is a kijelelt helyeken ezen hiányosságnak is kipótolása olly móddal elrendeltetik, hogy a vetés mennyisége az urbarialis és dicatorialis tabellákkal egyben vettetvén, valamint az illyes öszvehasonlításnak a megyére nézve terhelő resultatumai Ő Főherczegsége a Nádorispány által pontosan kijeleltetnek,* – úgy az érintett egybenvetésből imitt s amott eredhető kedvező környül-állások viszont a kiküldöttségek által pontosan világosságra hozattassanak s méltó figyelembe vétessenek, és külön papiroson megteendő feljegyzésekben a bővebb tanácskozás végett az együttülésben bémutattassanak.
Az országos utasítás 14. §-a szerint, „…cum absque praegravio Industriae ordinaria duntaxat terrarum cultura possit pro basi assummi, ea propter lucri agrorum, quos contribuentes titulo colonicali colunt, aut civili, vel in superius attactis oppidis huic analogo jure tenent, tertia pars titulo vervacti e conscriptione ubique elmittenda est.” (L. az 1825/27-i országgyűlés Írásai-ban, 788. o.)
Azaz: ahol az új összeírás adatai kevesebb vetésterületet mutatnak ki, mint a korábbi dikális összeírások, vagy az 1772-i összeírás.
11-er: Az országos öszveírás és urbarialis úgy dicationais tabellák között fentforgó különbség minden helységre nézve in specifico világosíttatni rendeltetvén, kötelességekben fog állani az illető subdeputatiók tagjainak a kijelelt helységekre nézve az országos öszveírás és urbarialis úgy dicationalis táblák között az egyben hasonlítása minden egyenlítést szülhető környülményeknek, nevezetesen: az ugarnak, telekszám utáni urbarialis competentiának, ortásoknak, rét vagy földbeli exaequatiónak* s ehhez hasonló localis tárgyaknak méltó szemügyben tartása mellett, a legnagyobb pontossággal és figyelemmel megtenni, s ha mind emellett is ezen egyben hasonlításnak valamelly helységre nézve terhelő resultatuma tapasztalódna, a hinosság lehető okait az illető helységek bíráitól és földesuraságok tisztségeiről kitudni s feljegyezni, hogy ezen combinatoriumon épült terhes nehézségeket a kiküldöttség teljes számú tanácskozásában készítendő felelet által nyomósan eloszlatni lehessen, mellynek könnyebb elősegítésére minden ezen nehézségeket világosítható környülállások figyelembe vétessenek; nevezetesen:
Azaz az olyan eseteknek, amikor az előírtnál kisebb mennyiségű szántóföldet nagyobb réttel pótolta a földesúr, vagy fordítva, a hiányzó rétet pótolta szántóföld-töblettel.
a) Több helységekbe megtörténtnek lenni tapasztaltatik, hogy a szántóföldek az országos öszveírásban kevesebbre ütnek ugyan, mint az urbariumban, de ellenben a rétek többre mennek, vagy más esetekben megfordítva, úgy szinte:
b) a regnicolaris conscriptio és urbarium között kitett kisebb differentiákat az is nem kevés részben eloszlathatja, hogy az országos öszveírók részére kiadott instructiónak 13. §-sa 1-ő pontjának világos értelme szerint nem a föld kiterjedése, hanem a belevetett mag mennyisége jegyeztetvén fel, a föld mineműségéhez képest hol ritkábban, hol sűrjebben vetődik.
c) Az urbariale quantumok nagyobb fogyatkozására, úgy a dicalis és popularis conscriptio és az országos öszveírások között való difformitasokra nézve nem csekély okul szolgálhatnak a már több esztendők ólta tapasztalt időknek mostohaságai, úgymint a már több esztendőkben előfordult éhségek, a contributió felemeléséből* eredett nem fizethetőség miatt marhájoknak lett elvesztegetése, azoknak elfoglalása, emiatt a földeknek nem mívelhetése, marhájoknak a só drágasága miatt történt kidöglései, mellyek s több más sanyarú környülállások okozzák azt, hogy alig van esztendő is, mellyben a vármegyének soványabb részeiről egész famíliák az országnak boldogabb részeire ki ne költöznének, sőt a nagy vízáradások és záporok is földjeiket haszonvehetetlenekké tévén, azokat elhagyogatják és inkább külső vármegyékben kezi munkákkal foglalatoskodnak, mindezek azonban a dicalis conscriptió alkalmával beiktattattak, sőt ezen conscriptiók később is olly szorosan vitettek, hogy egyiknek is az előbbeniekről különbözni nem engedődött, nehogy egyik helységnek terhe a másikra háramoljon; – ez azonban a regnicolaris conscriptióra való nézve anélkül, hogy a maga épségében felmaradott helységek ezeknek terhét idővel ne viseljék, cinozurául teljességgel nem vétethetik.
Ti. azáltal, hogy az 1825/27-i országgyűlés törvényesítette a korábban váltóforintban fizetett adó ezüstforintban történő fizetését.
d) A krajnyai helységekben az urbarium behozatala alkalmával azon hiba is megtörtént, hogy a földesuraság a maga telkének számát nevelni kívánván, a lakosoknak cserjés vagy erdős helyeket méretett ki, hogy azt a lakosok ki fogják irtani, de ezek azonban a jobbágyoknak szegénységek vagy restségek, vagy a föld soványsága miatt valósággal végbe nem mentek, de ezen krajnyai lakosok, kik marhájoknak nem léte és távolságok miatt a földesuraságoknak különben is inkább gyalog, mint szekeres munkát szoktak tenni, ez eránt nem panaszkodtak, sőt mostan is gyakorta megtörténik, hogy a természet által elsoványodott, vagy az záporok által kimosott kész földjeiket elhagyogatván, imitt s amott az erdők között holmi aprólékos irtásokat, hol az uraság tudtával hol tudta nélkül szoktak azoknak helyébe használni, és szántóföldjeiknek mívelésére különben sem egészen elégségesek lévén, hit alatt csak annyit vallhattak be az országos öszveírás alkalmával, amennyinek állandó mívelését valósággal gyakorolják.
e) Tapasztaltatván a mostani próbatétel alkalmával, hogy némely helységekben, mint p. o. Csukalótzon a papinai kerületben, az 1772-ki praeliminaris urbarialis conscriptio és a valóságos urbarium között olly nevezetes különbség van, hogy a praeliminaris conscriptióban, mellyben a lakosoknak valóságos birtoka öszveírattatott, felényi is alig van, mint az urbariumban kitétetik. Ebből is tehát nyilván következik az, hogy az urbariumba kitétetett ugyan mindazon mennyisége a földeknek, amennyit a földesuraságok a magok jobbágyaiknak kiadni szándékoztak, de az effectusba valósággal nem ment. Melyhez képest utasításul adódik a rectificátoroknak, hogy ahol 1772-ki praeliminaris conscriptio és az urbarium között nevezetes különbséget találnak, az elsőt vévén figyelembe, inkább ahhoz, mint az urbariális executióhoz ragaszkodjanak, s ezt motívumul jegyzéseikbe is iktassák be. De
f) az is nem ritkán megtörténik, hogy némely lakosok telkeiket elhagyván, a többi megmaradott lakosok az elköltözötteknek jobb földjeit magok között elosztván, a rosszabbakat pedig a magokéből is mívelés nélkül vagyják. Végre:
g) A szőlőkre nézve:
I-o: Mivel a dicalis conscriptio a szőlőket nem posonyi mérő, hanem kapások* szerint vette fel, ez a regnicolaris conscriptióval teljességgel combinatióba nem jöhet, mivel a kapások száma nem mindég a kiterjedéshez mérsékeltetik, hanem az időnek járásához, a földnek mívelhetőségéhez és a szőlőnek minő karban való létéhez, nem példa nélkül lévén az a Hegyalján, hogy ugyanazon egy szőlő egyik esztendőben száz, másikban nyolczvan emberrel bekapáltatik, továbbá: hogy ugyanazon egy kiterjedésű szőlő, melly több tőkékkel van megrakva, több kapást kíván, mint amellybe kevesebb szőlőtőke van, és mivel a hegyaljai szőlők nagyobb részint a kereskedésnek nem léte és a bornak csekély ára miatt nagyon elaljasodtak, nem homlíttatván* sokkal ritkábbak, igen természetes, hogy ugyanazon egy kiterjedésű szőlők kevesebb kapással míveltetnek, mint annak előtte.
Egy kapás szőlő az a terület, amelyet egy szőlőmunkás egy napi munkával megkapálhat.
Homlítás: a szőlőtőkék szaporítása oly módon, hogy a régi tőke venyigéit beássák a föld alá, majd újra a felszínre vezetve új tőkéket nevelnek belőlük.
II-or: A szőlőkre való nézve a szabad adás és vevés az egész Hegyalján gyakoroltatván, azoknak nagyrésze nemesek kezébe kerül, amellyet az is előmozdítani láttatik, hogy
III-or: azokra nagy contributionalis terhek vettetvén, a constribuens ember attól inkább szabadulni, mint azt szaporítani igyekszik.
IV-er: A szőlőkra nézve a földesuraságoknak kibecslésbeli jusok lévén, s osztályok által a familiák elágazván s kiki magának allodiális szőlőket szerezni igyekezvén, azok által is nagyrészint megfosztatnak, melly okoknál fogva a vármegye azon tekintetből, hogy a szőlőnek birtoka sok változásoknak légyen alávetve, repraesentálta is, hogy a szőlők az országos adónak alapjául nem vétethetnek, tapasztaltatván már az urbarium béhozatala idejétől is, több szőlőknek az adózó nép kezeitől elesések, sőt sokaknak elparlagosodások is.
Melly ekképp kijelelt munkálkodásban tartandó egyenlőség tekintetiből, – valamint ezen utasítás, úgy a nehézségeknek s azokhoz B. alatt csatolt combinatoriumnak* minden járást külön s külön illető része 6 másolatokba leíratni, s az országos öszveírásnak a Nemes Vármegye által lett megvisgálása alkalmával, minden járásokra nézve külön s külön küldöttségek útján tett, s mostan a megye levelestárából evégett kivett észrevételeknek illető példányaival együtt, s a dicationalis tabellákkal, úgy az országos öszveírás példányaival, opularis conscriptioval, urbariális conscriptioval és az azzal járuló ortások akkori conscriptiójával együtt a subdeputatió tagjainak illető részben kivétetni határoztatott, kötelességül tétetvén ezen subdeputatióknak, hogy az illető főszolgabírák segedelmével minden könnyítő környülményekre különös figyelemmel fordítandó munkálkodásokat siettetvén, annak bévégzése felől a küldöttség előlülőjét azonnal tudósítsák, egyszersmind az országos öszveírásnak kezekhez veendő példányait munkálkodások bérekesztésével azonnal Nagy Lázár szintúgy kiküldött táblabírónak kiadják, akire is a nehézségek C. osztálya 3-ik pontjának következésében a megyebeli mesteremberek tabelláris deductiójának minden helységekre külön-külön s az egész megyére öszvesen teendő pontos s a kívánt világosításnak minden részbe megfelelő elkészítése bízattatik.*
A „nehézségekhez”, azaz a nádori kifogásokhoz csatolt combinatorium az úrbéres földeknek az összeírásban kimutatott mennyiségét veti össze az úrbérrendezéskori mennyiséggel és az 1826/27-i megyei dikális összeírással.
A fenti utasítás egyes pontjai egybevetendők a következő, 33/c. alatti „Relatio dilucidatoria” megfelelő pontjaival.
Költ S[átoralja]újhelyben, a kiküldöttségnek június 4-én 1830. esztendőben tartott ülésében.
Feljegyzette Kossuth Lajos mp.
egyik kiküldött táblabíró s a
küldöttség actuariusa
Sk. ered. OL, Kossuth Gyűjtemény II. D.
egyik kiküldött táblabíró s a
küldöttség actuariusa
Sk. ered. OL, Kossuth Gyűjtemény II. D.
Az összeírás korrigálására kiküldött bizottság ezután megkezdte munkáját. Kossuth oroszlánrészt vállalt a hónapokon át tartó munkából; társaival fáradhatatlanul járta a rábízott járásokat és kerületeket, s az adózó nép viszonyaival való közvetlen megismerkedése olyan iskolát jelentett számára, amelynek tapasztalatai egyéni fejlődését meggyorsították, s a jobbágyfelszabadításért később folytatott harcára felfegyverezték. Az ellenőrök szinte minden helység adatait újból átvizsgálták; a munkájuk nyomán keletkezett hatalmas iratkötegben a sátoraljaújhelyi járás zétényi kerületének 24 helysége, királyhelmeci kerületének 26 helysége, a sztropkói járás sókúti kerületének 27 helysége – köztük Varannó, Zamuthó, a következő év nagy parasztfelkelésének tűzfészkei –, sztropkói kerületének 35 helysége, a dobrai kerület 30 helysége azok, amelyeknek jegyzőkönyve Kossuth aláírását viseli, s ezeknek a jegyzőkönyveknek közel a felerésze egész terjedelmében Kossuth sajátkezű írása.*
A latin nyelvű jegyzőkönyvek aláírása: „Comitatus Zempliniensis exmissus Tabulae Judiciariae Assessor Ludovicus de Kossuth.” (A nemesi származást hangsúlyozó de szócskával Kossuthnál máskor nem találkozunk, viszont gyakran használja a „de Udvard et de eadem” predikátumot.) A jegyzőkönyvek az országos összeírás idézett Miscellanea Conscriptionalia anyagában találhatók, a 3. (1609) iratcsomóban; közlésüktől erősen tárgyszerű és egyforma jellegük miatt eltekintettünk, a Zemplén megyére irányuló kutatásoknál azonban jól felhasználhatók. Keltezésük az 1830. évre utal, közelebbi kelet nélkül.
Az 1830 tavaszán kiküldött bizottság 1832. márc. 22-én adta be jelentését munkájáról. A szükséges előmunkálatok elvégzése és az előiratok beszerzése után – írták – „négy subdeputatióra oszolva a szükséges vizsgálatokat a hely színén megtettük, a megkívánt felvilágosításokat a helybeli lakosoknak vallomásaikból, s ahol a szükség úgy kívánta szemmel látásból is megszerzettük, s az ekképp tett hiteles jegyzéseket küldöttségünk öszves ülésének eleibe terejsztvén, …észrevételeinket minden helységre nézve külön-külön, öszvesen tehát 446 darabokban elkészítettük…” A nádor által felhozott általános kifogásokra nézve is „minden szükségeseknek szemügybe tartása, a Tekintetes Nemes Vármegye által felvett principimoknak hűséges követése mellett a nehézségek minden ágaira kiterjesztett eloszlató s felvilágosító véleményünket megvisgálás, megigazítás, elhatározás és annak folytában leendő felküldés végett ide rekesztve alázatosan bémutatjuk”. A jelentés késői beadását „résszerint a munka nagyobb kiterjedésével” indokolta a bizottság, „leginkább pedig az azóta közbenjött epekórság és lázzadásbeli akadályokkal”, amelyek a bizottságot, „jóllehet a helyszínén tett vizsgálódások s megigazítások már még azok előtt nagyobb részben elkészültek, de a munkát rendes formába foglalni mind eddig meg nem engedték”.*
A jelentést másolatban l. a már jelzett Generalia csomóban; mind az öt bizottsági tag aláírta, de feltehető, hogy a fogalmazás a bizottság jegyzőjének, Kossuthnak a műve.
A jelentésben említett terjedelmes „eloszlató s felvilágosító vélemény” egy nappal előbb, márc. 21-én készült el, teljes egészében Kossuth fogalmazta. A megye parasztságának helyzetét kitűnően megvilágító elaborátumot alább – a tisztázat alapján – teljes terjedelmében közöljük.
