i) Kossuth a megyei kisgyűlésben óvást emel: a rögtönítélő bíróságok működése nem érintheti a terebesi uradalom pallosjogát (1831…
i) Kossuth a megyei kisgyűlésben óvást emel: a rögtönítélő bíróságok működése nem érintheti a terebesi uradalom pallosjogát (1831 augusztus 20.).
Vitézlő Kossuth Lajos táblabíró s a terebesi uradalom rendszerint való fiscálisa előterjesztette, hogy a mostani lázadásban résztvevő terebesi uradalombeli jobbágyokra* nézve nem kívánnya ugyan, hogy azok a többiekkel egyetembe a tekintetes vármegye törvényszéke által ott is, ahol a nyomban büntető hatalomnak helye nem lenne, ezen rendkívül esetbe ne ítéltessenek, – az uradalomnak vértbírállásbeli büntető hatalmát azonban feltartani kívánván, ez iránt tett észrevételét minden más esetekre nézve itten beiktattani kívánnya.
A Szapáry Péterné uradalmának központját képező Terebesen aug. 2-án tört ki az egész felkelés egyik legjelentősebb megmozdulása. (A felkelés történetét elsőnek maga, Balásházy János írta meg. Az 1831-dik esztendei felsőmagyarországi zendülésnek történeti leírása c. munkájában, Pest, 1832. Marxista monográfiát Tilkovszky Lóránt írt róla: Az 1831. évi parasztfelkelés. Bp. 1955.)
Mellyre is közönségesen elösmertetvén, hogy ezen rendkívül való eset által a törvényes földesúri büntető hatalom nem csonkíttatik, ennek erősítésére a közben tett eszrevétel és feltartás a jegyzőkönyvbe a kivánt biztosság végett béiktattatik.
Eredeti bejegyzés Zemplén m. 1831. aug. 20-i tőketerebesi kisgyűlésnek jegyzőkönyvében. Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Áll. Lt.
