a) A Buda-pesti hid, s vasutak és csatornák tárgya.
a)
A Buda-pesti hid, s vasutak és csatornák tárgya.
A Buda-pesti hid, s vasutak és csatornák tárgya.
Pozsony, február 20-án, 1836.
Február 17-én Országos ülés a RRnél.
Felvétetett a Buda-pesti hid iránti 4-ik izenet.*
Kerületi vitáját l. előbb, 452. kk.
A PERSONALIS felszóllitá a RRket, hogy a kisajátitástól, mellynek szüksége Pest városa követének nyomban következendő nyilatkozása szerint is megszünt, elálljanak.
HAVAS felolvasá küldőinek legközelébb érkezett utasitását: mi szerint Pest városa az ország Rendei szándékának minden tőle kitelhető erőveli előmozditására magát késznek nyilatkoztatván, a hid jusáról s tulajdonáról lemond, s kivánja, hogy országos küldöttség neveztessék, melly a két város kárpótlására nézve az egyezések, s elintézések végett eldöntő hatalommal birjon. – Az utasitás azonban hosszabb, s több rendbeli feltételeket is foglal magában,* mellyek bár egy hallásra igazságosoknak látszottak, mindazáltal bővebb megfontolást kivánták, hogy az országos végzésben alapul szolgálhassanak, s ezért BORCSICZKY mult idő szerintén kerületi elnök, megkérte a Personalist, hogy Pest városa nyilatkozását követétől átvévén dictáltassa le, hogy a KK és RR bővebben megfontolhassák. HAVAS megjegyzé: miképen naplókönyvbe iktatás végett bé fogja adni küldőinek nyilatkozását, de hogy az kerületbeni ujabb tanácskozás végett ledictáltassék, annak megtörténhetését átal nem látja, minthogy ő a kerületi ülésekben fontos okoknál fogva* részt nem veszen. Ha a KK és RR neki ott illő tevőleges béfolyást engednek, akkor örömest kezet nyujt, de figurans lenni nem akar, rajta kivül pedig más valaki a netalán még szükséges felvilágositást nem adhatja. – A PERSONALIS válaszolt: hogy a dolognak végső eldöntése csakugyan itt országos ülésben történik, s miután a RR meg akarják fontolni, ha valjon Pest városának nyilatkozása a dolog fekvésén teszen e lényeges változtatást, az ellen észrevétel nem lehet. Mire ezen ujabban kerületileg megfontolandó tárgy félbeszakittatott s félretétetett. Maga igazolása végett csupán RUDICS jelentvén ki, hogy küldői a Pest-budai álló hidra nézve kénszeritőleg kisajátitó törvényt alkotni nem kivánnak.
A Jegyzőkönyv (XIII. köt. 392. kk.) jóval részletesebben tartalmazza a Havas által felolvasott nyilatkozatot.
Havas „kéntelen … kinyilatkoztatni, hogy mivel jelenleg Pest városának, valamint a többi városoknak is a kerületi ülésekben azon állás és béfolyás, melly nékiek az igazság és a törvény következésében járul, a harmadik rend képviselői által önkényleg megtagadtatik, és ennek okáért mind ő, mind követtársa ollyan gyülekezetben, ahol béfolyással és szavazattal nem élhet, inkább meg sem jelen”, s ezért csak országos ülésben hajlandó a tárggyal kapcsolatban felvilágosításokat adni. Uo. 394.
Következett az ország közjavát és kereskedést gyarapitó magános vállalatok ápolása iránt készített izenet.*
A kerületi vitákat e tárggyal kapcsolatban l. előbb, 452. kk.
Melly is felolvastatván, a Personalis megörvendezteté a RR-ket azon kinyilatkoztatásával, miképen ha a RR többsége a kisajátitási törvényt szükségesnek véli, ő nem kiván ellenkezni, s megegyezik, hogy a törvényjavallat szakaszonként felvétessék.
BÁCS, ARAD, NYITRA, SZERÉM, BEREGH, ÁRVA Vármegyék, a kisajátitás elvében, LIPTÓ pedig, THURÓCZ és BARANYA a dolognak ujabb excerpta gyanánti felvételében meg nem egyezésöket kinyilatkoztatván, az izenet helybehagyatott,* s a t. cz. §-tim felvétetett.
L.: Iratok. VI. köt. 242. kk.
Az 1-ő §-ban az foglaltatik; hogy a kérdéses vállalatok a törvényhozás és közállomány pártfogása alá vétetnek. A 2-ikban pedig: hogy állandó országos biztosság rendeltetik, melly a vállalat közhasznu voltát megbirálja, s ilyennek találván teljesedésbe vételére hatalmat adjon.
A PERSONALIS: Igen jól tudja ugyan, hogy egyes különös eseteknek elintézése országos küldöttségekre bizattathatik, mellyeknek hatóságuk a tárggyal együtt megszünik; de hogy administrativus hatalom adassék öröklő országos deputationak, s az kezeiben törvényhozó hatalmat, (mert a kisajátitást elrendelné) biróit, (mert kárpótlás felett itélne) s végrehajtóit is egyesitsen, s ahhoz halhatatlan legyen, azt az alkotmányos rendszer természetével átaljában, különösen pedig a hazánkban a birói s politicai igazgatás szerkezetével merőben ellenkezőnek találja. Az illy milliókba kerülő vállalatoknál legelső mulhatatlan szükség, hogy azok a kormánnyal harmoniában legyenek, már pedig egyik ágazatát a közadministratiónak a többitől egészen elválasztani, s egy öröklő testületben mind a három főhatalmat egyesiteni, egész rendszerünkkel ellenkeznék. Azért kéri a RRket, módositanák akként javallatukat, hogy e tárgyakban (más nemzetek példájára is) a politicai kormányzás azt, ami körébe tartozik, a birói hatóságok pedig szintén a magokét gyakorolják.
Ezen vélemény ellen SOMSICS azon észrevételt tette, hogy e szerint az illy hasznos vállalatok, s velök a nemzeti kereskedés gyarapodása, egyoldalu önkényes privilegiumok tárgyaivá lennének; s hogy az illy commissiók törvényeink előtt különben sem isméretlenek.* – BORCSICZKY pedig megjegyzé, miként a tapasztalás eléggé szomoru bizonyságot nyujt, hogy az administrationalis kormánybiztosok csak amugy dispensálgatnak az ország lakosinak vagyonával; földeket vágnak keresztül, egész vidékeket áradással fenyegető gátakat csináltatnak, malmokat vágatnak le, s mind ezt kárpótlás nélkül, egy oligarcha kedvéért. Ami pedig a biráskodást illeti, e részben igen szembeötlőnek látja, hogy a rendes itélőszékek természetöknél, s a perlekedésnek még javitott rendszer mellett sem egészen mellőzhető akadályainál fogva, e tárgyakban kellő sebességgel nem munkálódhatnak. – A PERSONALIS ugyan ellenvetette: hogy a regulationalis commissiok kiküldésének gyakori jó sikerét már a jelen diaetán is dicsérettel hallottuk emliteni, az itélőszékeket pedig ami illeti, hatalmokban áll a RRnek törvényt hozni, mellynek a legfensőbb birák is engedelmeskedni tartozandnak. – Azonban véleményét a biróságra nézve ACZÉL, egyébiránt csak TORKOS pártolá, s a kerületi izenet javallotta biztosság foglalatosságait a kormányszékekre, s illetőleg a törvényhatóságokra bizni óhajtotta. Ezen vélemény tehát elmellőztetett.
”…elhallgatván a régibb idők sorát, nyilvánvaló példáját találhatja kiki illyforma határozatnak a több törvényhatóságok közt beszegelő határoknak elitélése tárgyában.” L.: Jegyzőkönyv. XIII. köt. 397.
De valamint a kerületekben, ugy most is a véleményeknek más töredékjei (fractiói) is voltanak. – NOSZLOPY nevezetesen status tudományi alapos elvekből indulva, miszerint a polgári társaság sarkalatos főczéljait, a személy s vagyon bátorságát egyes polgároknak senki alája nem vetette, hanem csak az öszves társaságnak: a vállalat szükséges voltának megbirálását, s annak következésében a kisajátitás elrendelését közvetlenül az országgyülésének fenntartani s a jelentését ide tenni tartozó küldöttségnek munkálódását csak a szükséges előintézetek megtételére szoritani kivánta. – SZENTPÁLY sem érzé magát felhatalmazottnak, hogy egy állandó biztosságot olly határtalan hatalommal felruházzon, miszerint az vagyonából akárkit kisajátithasson. Halál s politicai viszontagságok oda vihetnék a dolgot, hogy végtére az egész biztosságban alig volna egy két nemzeti választásu tag, ki az ország bizodalmát birhatná.
SOMSICH és PÁZMÁNDY ezen véleménynek a diaeta mindenkori együtt nem létéből eredő gyakorlati nehézségén az által véltek segithetni, ha az országos kereskedés tekintetében köz- és magános hasznot igérő fő vonalok most nyomban kijeleltetnek. – GR. LA MOTTE ebben nem ellenkeznék, de szükségét sem látja, mert képzelni sem tud kereskedési csatornát, avagy vasútat, melly az országnak nem hasznos lehetne. A biztosság örökléséből meritett ellenvetésre pedig azt feleli: hogy ő másféle biztosságot szintén nem képzel, mint egyik diaetától a másikig tartót. A helybenhagyás, vagy másoknak kinevezése minden diaetán szabad lesz, s a fejedelem végrehajtási jusa sem sértetik, mert a törvényhozásban ő is részt veszen.
SZÉLL, ACZÉL (a biróságot kivéve), SZLUHA, RÉPÁS, BENYICZKY, JUSTH, BENCSIK, PONGRÁCZ, POSZAVECZ, SZÜCS, RUDICS, FRIEBEISZ és ZMESKÁLL részint a Noszlopy, részint a Somsics véleményét pártolák, – a többség azonban egészen a kerületi szerkesztés mellett maradott.
3-ik §, hogy a vállalatok végpontjait s egész vonalát a biztosság fogja egyetértőleg a vállalkozókkal meghatározni, helybehagyatott.
4-ik §, hogy a biztosság a szükséges kisajátitást teljes kárpótlás mellett elrendeli, s a kárpótlást (ha alkukép nem eszközöltetnék) biróilag elitéli, ugy azt is, hogy a tulajdonosok mit és mennyit tartoznak átengedni. Végzését pedig tüstént teljesedésbe vegye.
Itt GR. LA MOTTE feljebbvitelt kivánt a 7-viratusra, – SZLUHA a dietára. – NOSZLOPY, hogy a magát károsodottnak vélt fél birtokon kivül perlekedhessen. – HERTELENDY MIKSA, hogy a teljesedésről minden esetre a legközelebbi diaetának jelentés tétessék s a t. – A többség ezen §-ust is jóváhagyta, csupán a PERSONALIS inditványára világosban kitétetni határozván: hogy a kisajátitólag átengedni tartozott hely más czélra nem fordittathatik.
5-ik §. Az utasok és szállitók által fizetendő bér mennyisége a vállalkozóktul függ. Az esztendők száma pedig alkukép fog változhatlanul megállapittatni.
E pontnál a tarifára nézve kerületileg folyt vitatások ismét megújultak. – FÁY vigyázatot ajánlott, nehogy olly engedélyek adassanak, mellyek idő jártával a haza érdeke ellen fordittathatnak. Emliti például, minő káros következéseit látjuk annak, hogy a dohánykereskedés egy kézbe szorult.* Kivánja tehát 1. hogy a küldöttség béfolyásával megállapitandó tarifa legyen a maximum, mellyen felül a kötendő esztendők legfolytáig fel ne emeltethessék. 2. Hogy az ekként megállapitott bér mellett az ut vagy csatorna mindenki által egyenlőn használtathassék, s a vállalkozók senkit ki ne zárhassanak. BORCSICZKY hasonlón vélekedett. Mulhatlanul szükségesnek tartván, hogy ha valakinek monopolium adatik, a tarifa is meghatároztassék, különben önkényes zsarolás következik belőle. Nem is áll ellent, hogy a vasutnak használatára senki sem kénszerittetik, s a rendes közösülés eszközei fenmaradnak. Mert midőn a közönséges uton egy mértfölért a fuvarbér 6 garas, a vasut vihet egy xrért; de ha 5 garasért viszen is, még olcsóbb amannál, azonban égre kiáltó zsarolás. Aztán ha az ily társaság egy pár millió forint áru gabonát veszen, s a tarifát hirtelen felemeli, a concurrentiát vele többé senki ki nem állhatja. Végre pedig, ha a társaság alakulásakor megállapitandó tarifa felemelhetlenné nem tétetik, ugy a biztosság minden alap nélkül fog az esztendők megállapitásában eljárni.
Vö. a 163. o. 17. jegyzetével.
Ezen s több ilynemű ellenvetések ellenében azonban a naponként nagyobb hatalmu maradjon a kerületi végzés mellett maradott, sem NOSZLOPYnak azon kivánságát, hogy a tarifa legalább bizonyos esztendőkig ne változhasson, sem HAVASnak azon észrevételét, hogy a vasút, mellyen maga szekerén senki sem mehet, a csatornától, mellyen már saját hajónkat is használhatjuk, ez ismét a hidtol nagyon különbözik; s különböző rendszabásokat is kiván, a RR el nem fogadták; s csupán VÁGHY javallatára tettek némi módositást a szerkesztésben, nagyobb világossággal tétetvén ki azt: hogy az ilynemű vállalati munkák használatától, mindenki különbség nélkül fizetni tartozik.
6-ik §. A kötendő esztendők lefolytáig ugyanazon vonalban senki másnak hasonló munkát késziteni szabad nem lészen.
7. §. Minden egyéb kérdéseket a biztosság fog elhatározni.
Jóváhagyatott.
8-ik §. A kikötött esztendők eltelésével megszünik a vállalkozók részére engedett minden kedvezés, s a további rendelkezés a törvényhozást fogja illetni.
Ez BEZERÉDY inditványa következésében, DEÁK javaslata szerint igy világosittatott, hogy ha a kötött évek lefolytával a társasággal új alku nem tétetnék, a hely minden megtérités nélkül az ország tulajdonává válik, s a törvényhozás rendelete alá tartozand; egyéb oda tartozott ingó javakról pedig a társaság szabadon fog rendelkezhetni.
Ez elfogadtatván, a törvényczikkelynek s vele az ülésnek vége lőn.*
A törvénycikk elfogadott szövegét l.: Iratok. VI. köt. 244. kk. – A febr. 17-i országos ülés naplóját l.: Jegyzőkönyv. XIII. köt. 391. kk.
