a) 1833 szeptember 10 Országos ülés. Tárgy: Az úrbéri VI. t. c. 2–8. §-a: a földesúr befolyása a községi ügyekre.
a)
1833 szeptember 10
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri VI. t. c. 2–8. §-a: a földesúr befolyása a községi ügyekre.
1833 szeptember 10
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri VI. t. c. 2–8. §-a: a földesúr befolyása a községi ügyekre.
September 10-én 107-ik országos ülés a KK és RRnél.
A 6. ik t. cz. 2-ik §-ussa, melly a községek köz jövedelmeire nézve gyakorlandó földes uri felvigyázatrol, – a 3-ik §-us, melly a földes úrnak az adó személyenkénti kivetésébe (de nem bészedésébe) engedett felügyelői, s pártfogói béfolyásárol, – a 4-ik §-us, melly a hihetőkép előfordulandó köz kölcségek, s azoknak mimód legkönnyebb fedezése felől minden év elején készitendő jegyzéknek földes uri jóváhagyás végett leendő bémutatásárol – s az 5-ik §-us, melly a község számadásainak rendes megvisgálásárol rendelkezik,* – az utasitások következésében előterjesztett némelly módositási javalatoknak egyszerü elmellőzésével, mindenekben a kerületi szerkeztetés szerint jóvá hagyattak.*
Iratok. I. k. 299. s köv. l.
Jegyzőkönyv, IV. k. 227. s köv. l.
A 6-ik §. szól a jabbágyok árváirol, s azt rendeli: hogy a helybeli Biró két Esküdtel,* miután minden esetet, úgy a földes urnak, mint a megyére teendő tudósitás végett a szolga birónak is béjelentettek, az árvának addig is gondos szemmel tartott és bátorságositott vagyonárol, a földes úr közbenjöttével tökélletes öszeirást készitsenek. Az uraság, ha természetes vagy végintézetbeli gyámatya nincs, a község meghalgatásával irányos mértékletes jutalom mellett gyám atyát fog rendelni, ettől rendesen számot venni, s a szükséges gondviselésre ingyen felügyelni. Melly kötelességet ha hogy a földes úr nem teljesitene, hibája, elmullasztása, vagy felügyelés hijánya miatt eredhető minden veszteséget ki pótolni tartozik, fenmaradván a vagyon iránti rendelkezésbe és gondviselésbe béfolyt előljárók, uraság tisztjei, és gyám atyák ellen a kárpótlás keresete, a mennyire t. i. a kár ezek vétségének lenne tulajdonitható. Ezen kérdés elintézése a tiszti ügyész felperessége alatt a megye törvényszékére tartozván.*
Kimaradt: és a jegyzővel.
Iratok, I. k. 301. s köv. l. Kossuth a szöveget erősen összevonta.
Elmellőztetvén azoknak inditványa, kik e részben egyedül csak a vármegye felügyelését czélirányosnak itélték, – VITÉZ sem törvényszékeinkkel, sem az imputatio elveivel, sem az árva javával nem látta a szerkeztetésnek azon részét megegyeztethetőnek, melly a kárpótlás kötelességét, a kárt tevőknek elmellőzésével egyenest a földes úrra háritja. Kivánja tehát a szerkeztetést úgy módositatni, hogy az adós, a kártevő vonassék feleletre, s a földes úr csak azon esetben tartozzék kárpótlással, ha amannál érték hijánya forogna fel, meg lévén győződve hogy az árva kármentesitése is hamarébb fog eszközöltetni, ha nem egyenest az úrral lesz kéntelen perlekedni.*
„Sokkal több akadályokat talál az árva vagy annak ügyésze akkor, amidőn földes urával, a kivel olly sok tekintetekben öszve vagyon kapcsolva, kelletik perelnie, mintha csak adózó, de őtet meg kárositó társán leend keresete.” (Jegyzőkőnyv, IV. k. 235. l.)
PRÓNAY PÁZMÁNDY, FEKETE s mások a kerületi szerkeztetést pártolták. Törvényeink egyenest az úr fel vigyázása alá rendelik az árva vagyonát, őtet tehát az általa ki nevezendő gyámatya személyétől elválasztani nem lehet. Az úr könnyebben fog magának kárpotlást eszközölhetni,* ellenben ingert szükség az uraságnak adni, hogy a szegény árva sorsára mentől nagyobb gondossággal ügyeljen. Egyébiránt is a gyámatya ellen folytatandó pernek az uriszék előtt kellene folyni, (mert a jobbágyok közötti perekre nézve ezen biróság meghagyatott,) ott a földes úr evictort* és birót is játszana egyszemélyben.
T. i. a gyámatyán.
Kezest.
A többség azonban mind az igazságal megegyezőnek, mind az árvákra nézve elegendőleg biztositónak itélte az abaúji inditványt, – csupán a vétek és elmulasztás között kivánt különbséget tétetni, melynek következésében a szerkeztetés úgy módositatott: hogy a földes ur tartozik minden kárt kipótolni, ha hogy az a rendelkezésbe és gondviselésébe béfolyt előljárók, tiszti és gyámatyák által (a mennyiben ezek vétségének lenne tulajdanitható) meg nem térítethetnék, ahol pedig a földes úrnak valóságas vétke által történt, egyedül ez tartozik pótlással.*
A határozat ide vágó részének pontos szövege: „olly földes urak..., kiknek elmulasztása által az árva vagyona, főképpen a szükséges fel ügyellés hijjánnya miatt, akár az eredeti öszveirás, akár a gondviselés ideje alatt kárt szenvedett, kötelesek lesznek az illető örökösöknek minden veszteségét arra az esetre ki pótolni, ha a kár a földes urnak valóságos vétsége által történt, egyedül az tartozzon kárpótlással; ezen kérdésnek el intézése a tiszti ügyész felperessége mellett a megyei törvény székére tartozván.” (Jegyzőkönyv, IV. k. 245. l.)
A 7-ik §. melly azon esetről rendelkezik midőn a kisebb korú gyermekekkel elmaradott özvegy anya más földes úrnak törvényhatósága alá akar költözni, – úgy a 8-ik §. is, melly a gyámság alatt lévőknek, csak gyámattyoknak a földes uraság által helybenhagyandó megegyezésével engedi meg a vagyonokroli rendelkezést,* – minden változtatási javallatok elmellőzésével jóvá hagyattak.
Iratok, I. k. 302. s köv. l.
