a) 1833 szeptember 3 Országos ülés. Tárgy: Az úrbéri IV. t. c. 11. §-a: a földesuri monopoliumok megszüntetése és a roboton felül…
a)
1833 szeptember 3
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri IV. t. c. 11. §-a: a földesuri monopoliumok megszüntetése és a roboton felül teljesített jobbágymunka.
1833 szeptember 3
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri IV. t. c. 11. §-a: a földesuri monopoliumok megszüntetése és a roboton felül teljesített jobbágymunka.
September 3-án CI. ülés a KK és Rendeknél.
[I.] Következett a IV-ik t. cz. 11-ik §-sa,* melly azt rendelé: hogy a fentebb irott szolgálatokon, s adózásokon kivül az urak jobbágyaiktol semmit sem kivánhatnak – minél fogva az 1723: 75. t. cz. rendelete is eltörültetvén, minden elsőbbség, vagy mások előtti vételbeli földes uri jusok, valamint minden kénszeritések, s bár melly természetü s nevű szolgálatok, taksáltatások, és a 3-ik t. czikelyben nem foglalt kizárások (monopolium) nemei jövendőre minden különbség nélkül az egész országban, s ahoz kapcsolt részekben megszüntetvén, – a megyék fel fognak vigyázni hogy a számvetések rendszerint tétessenek, – a jobbágyok felesleges munkára ne szoritassanak; hanem hogyha a járandóságon felül több munkát kivánna a földes úr, az eránt szabad alkura lépjen.*
A törvénycikk szövege érvényben hagyja az elővétel szokását, azonban a vevő saját használatára korlátozza és tiltja az árfelhajtást, rubruma pedig tiltja Komáromban a fa- és egyéb árucikkek elővételét, valamint a nemeseknek a városi hatóságok, céhek általi háborítását.
Iratok, I. k. 294. s köv. l.
Erre nézve CSÁSZÁR aggodalmát jelentette, hogy a 3. t. cz.-ben a bolt nyitás jusa a földes uri jusok közé számitatott,* itt ellenben minden taxák általánosan eltöröltetnek, a kettőt tehát öszehangzásban nem látja, s kivánná, a viszaléphetés feltartott hatalmánál fogva a bolt nyitás jusát igazi értelmében kimagyaráztatni. – A PERSONALIS ezen kérdést elintézetnek, s a dolgot azon karban lévőnek tekinti hogy itt minden taxáltatás megszüntetik, a 3-ik t. czikelyből pedig jusa támad a földes úrnak a bolt nyitásra nézve, a mi szabados egyeséget foglal magában, s ez a törvény valódi értelme.
A törvényjavaslat 3. c. 6. §-a.
VITÉZ két észrevételt tett: 1. Hogy az 1723-ki 75-ik t. cz. megemlitése szükségtelen. A RR el kivánják törülni vételbeli elsőbségét a földes uraknak, s ez szent czél; de azon elsőbséget nem lehet az idézett törvényből kihúzni, tehát idézni sem szükség. – 2. Kivánja a kedvetlen hangzatú monopolium megemlitését kihagyatni. A földes uri jusok részint királyi adományon, részint törvényen épülnek. azokat monopoliummá bélyegezni nem lehet. – Nem ellenzi azonban hogy a praearendatio megszüntetése szintén világosan kitétessék, a minél jobbat vélemény szerint a népnek adni alig lehet.
Az első inditványt DÓKUS támogatta, okúl adván hegy azon t. cz. nem behozza, de korlátozza a praeemptiot. – GHYCZY pedig legalább nem általánosan eltöröltetni kivánta azon törvény czikelyt, mivel más ide nem tartozó dolgokrol is szóll, p. o. fa szerszámok árulásárol Komáromban. – Ez azonban más egyéb vitatások közt elmellőztetett.
A praearendatio iránti inditványt sokan pártolák, azonban a PERSONALISnak azon észrevételére, hogy ha ezt a papi tizedre nem értik a RR, ugy az elsőbségnek általános eltörlése elegendő, ha pedig arra is értik,* úgy kéntelen a RR-ket emlékeztetni, hogy ezen kérdés már kétizbeni végzés által a törvényi munka idejére halasztatott,* – az inditvány szintén elmellőztetett.
Somsich somogyi követ hozta kapcsolatba az elővételt és a tizednek a nemesek általi bérbevételét, hangsúlyozván, hogy küldői „a papi tizednek elő arendáját is a jobbágyságra kivánják át ruháztatni”. (Jegyzőkönyv, IV. k. 58. l.)
V. ö. 101. l.
A Monopolium szó iránt nem annyira onnan eredt némellyeknek aggodalmok, mintha a földes urnak itélt jusokon kivül még valami monopoliumok is kivántatnának feltartatni, hanem hogy a törvényjavallatnak szerkeztetése, midőn azt mondja: hogy a 3-ik czikelyben nem foglalt kizárások (monopoliumok) minden nemei megszüntetnek, olyasmit látszatik felállitani, mintha a 3-ik t. czikelyben valóságal bizonyos monopoliumok tulajdonitattak volna a földes uraknak, a mi nem úgy van; mert ott egyedül regalis és curialis jusok, s nem monopoliumok vannak biztositva. – Ez volt a NICZKY JÁNOS, ez a DÓKUS értelme. – BORSICZKY; ellenben a szerkeztetést megtartani kivánván úgy vélekedett: hogy magában a monopolium szó nem oly gyülöletes, mert az nem tesz egyebet, mint: hogy egynek van különös jusa valamit p. o. árulni, – s ez nem mindég visza élés, ez jus is lehet, igy a só árulás kincstári monopolium, azonban e jelen esetben a RR el akarják a f[öldes] uri monopoliumokat törölni, ha tehát büntetni kivánják a vétket, meg is kell azt nevezni, bár neve gyűlöletes legyen is. – BALOGH pedig Vitéznek mint inditványt tevőnek azt feleli: hogy ha gyülöletesnek tartja a monopolium nevezetét, nem kellett volna magát a dolgot pártolnia, már pedig kérdi hogy a „jus fornicis” vallyon minő privilegiumon, vagy királyi adományon épül?
Némi szóváltások folytak tehát a felett, ha lehetnek e a monopoliumok közt olyanok is, mellyek törvényesek? – MARCZIBÁNYI állitá hogy igen, JUSTH pedig tagadta hogy a 3-ik t. czikelyben olyasmi lett volna megállapitva, a mit monopoliumnak nevezhetnénk. – VÁGHY hasonlót tart, s úgy hiszi, hogy valamint a vadászatot, vámszedést s a t. nem vette oly értelemben a törvény, mintha monopoliumok lennének, úgy a bolt nyitás jusának sem kivántak a RR oly értelmet adni, mint a millyet a gyülöletes monopolium szó (melyet ő kihagyatni kiván) magában foglal. – BORSICZKY nem csudálkozik hogy a kir. városok nem szeretik a monopoliumok megemlitését, mert nevezetesen Sopron városában már annyira ment ezeknek gyakorlása, hogy Sopronyi bornál egyebet mérni sem engednek. – MADOCSÁNYI egy esetet ad elő annak bizonyságaúl hogy Poson városa még a biliárd tartást is monopolisálta.* KOLEDA, Buda városárol ezen szemrehányást el háritani törekszik, állitván, hogy a mely mesterember vagy kereskedő Budán a privilegialt czéhbe egyszer bevétetik, az a rendes adón kivül semmi különös taxát nem fizet. – CSEPCSÁNYI már ezen privilegiált czéheket magokban is monopoliumoknak, még pedig igen károsoknak valja. – BALOGH nem tagadja hogy a k[irályi] Városokban monopoliumok divatoznak, de őszintén megvalja hogy a földes urak által is gyakoroltatnak.*
Elmondotta, hogy a napokban kirándult egy közeli malomba, amelynek tulajdonosától kérdésére, miért nem helyez el tágas szobájában vendégei szórakozására egy billiárdot, azt a választ nyerte, hogy a „városi tanács által pozsonyi kávésok esedezésére el tiltatott s a már meg is szerzett billiárdnak el adására kénszerittetett”. (Jegyzőkönyv, IV. k. 64. l.)
A Jegyzőkönyv (64. l.) szerint nem Balogh, hanem Madocsányi liptói követ hivatkozott oly 1784-i és 1787-i helytartótanácsi tilalmakra, amelyekből kiderül, hogy több helyeken még a dohány, só, zsiradékok, szalonna és gyertyák apródonkénti árultatása is földes uri jogok közé számittatván, a jobbágyságtól tilalmaztatik”.
A többség hajlott az inditványt oly értelemben elfogadni, mint azt Niczky s Dókus magyarázták volt, s már csupán a szerkeztetés felett folyt a tanakodás. – SISKOVICS és HEGEDÜS javallatokat tettek, legtöbb tetszést látszot nyerni a Szathmári EÖTVÖSnek azon javallata, tétetnék igy: a 3-ik t. cz.-ben nem foglalt taxáltatások – úgy minden monopoliumok is megszüntetnek. De ez ellen is némely ellenvetések tétetvén, végre a Personalis inditványára a szerkeztetésnek elhúzott szavai igy módositattak: „taxáltatások, monopoliumok nemei (feltartatván egyébiránt a 3-ik t. cz. határozása) jövendőre s azt, megszüntetvén”.*
minden külömböztetés nélkül (Jegyzőkönyv, IV. k. 70. l.)
Más előfordúlt inditványok, mint: a SISKOVICSé hogy az illetőségen felül lévő munka iránti egyeség hagyattassék ki, mert semmi ürügy alatt sem kivánja a supererogatumot megengedni, – a K. HORVÁTHé hogy a robottok iránti számvetés Januarius végénél továbra ne haladhasson, a MADOCSÁNYIé hogy személyenként, – PÁLÓCZYé hogy három hónaponként történjék,* – elmellőztetvén, a szerkeztetés egyébiránt jóvá hagyatott s olvastatott a supererogatumok iránt a kerületi ülésben alkotott tóldalék pont, melly igy szóll: „Hogyha a jobbágy uri munkára törvényes járandóságán felül kénszeritetnék, ily esetben a földes úr az okozott kárnak megtéritésére és járandóságán túl megvett minden gyalog vagy igás munkák folyó árának háromszoros megfizetésére, vagy azoknak a jövő esztendei uri munka járandóságába szinte háromszorosan eszközlendő bészámitására az 1-ő cz. 4-ik §-ban ki szabott rövid uton szoritassék. Ezen felöl ily tilalmas kénszeritések ismétlése esetében törvény utján, a most emlitett 4-ik §-ban meghatározott módon tiszti ügyész felperessége mellett annyiszor mennyiszer az általhágás történik 200 ft. büntetésnek leend helye”.*
A robot nyilvántartására vonatkozó javaslata az adó elszámolásának módjára is fényt vet. (Ua. 60. l.)
Iratok, I. k. 295. l. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 333. s köv. l.
SISKOVICS: Az urnak jusa van a törvény engedte szolgálatokhoz, de ami ezen felül marad az a jobbágy tulajdona, – s azon időnek önhasznára forditásátol őt megfosztani annyit tesz, mint más akármelly tulajdonátol megfosztani, – ő tehát első izbeli álthágásra is 200 ft. büntetést kiván annyival inkább, mivel lehet f[öldes] úr, a ki azt mondja, megfizetem a háromszoros bért, mert munkásra van szükségem s azt ennyiért se kapok.
B SZTOJKA ellenben a triplum büntetést sem tartja érdemletnek, mert tévedésből is történhet supererogatum, – vétek esetére pedig elegendő a 200 ft. s még ekkor sem áll viszonyban a nyakas jobbágyra szabott büntetéssel, mert ez legroszabb esetben el mozditatik ugyan a telekről, de meg tartja az ingyen kapott usufructuatio árát.
BUSÁN hasonlóul sem a büntetés nagysága, sem behajthatósága, sem liquidálása iránt nem lát idomot, az úr, s jobbágy kicsapongásaira szabott büntetés között.*
A földesurakat mentegetve megemlítette: A jobbágyok közt vannak, „kik külömböző állományokat birnak, p. o. csak 5/8, 7/8, 13/8 részel, az urasági tisztek, kik közül sokan irást sem tudnak, igen nehezen számolhatják ki, hogy minden jobbágytól állományok szerént hetenként hány robottot kivánhatnak”. (Jegyzőkönyv, IV. k. 71. 1)
MARCZIBÁNYI: Meg van győződve, mihelyt törvény által ki lesz jelentve hogy supererogálni semmi esetben sem köteles a jobbágy, nem lesz hatalom, melly reá birja hogy csak egy nappal is többet dolgozzék. Ha kellene sanctio, inkább annak részére kell, a ki gyengébb, s csak a törvény által támogattatik, félnie kelletvén hogy az erőszak elnyomja. De csupán nemesek alkotván a törvényt, illő hogy a másik rész is sanctiót nyerjen, csak viszonos legyen s arányt és mértéket tartson az. Egyes supererogatumért 200 ftot fizettetni, oly idomban áll, mint mikor két garas lopásért az orrát vágták le a tolvajnak.*
Szent László II. decr. 2. cap. értelmében.
PÁZMÁNDY: A kerületi szerkeztetésben tulajdon azon elvet találja fel, hogy a törvényhozónak kötelessége az erőtlent pártolni. Helyes azonban a gradatio, nem is lenne tanácsos mindjárt első esetre 200 ft. büntetést rendelni, mert nem lenne foganatja. Azonban azon alternativa hogy vagy háromszoros árát fizesse meg az úr, vagy a jövő esztendőben háromszorosan bészámitsa, veszedelmes: mert alattomban benne rejtezik a supererogatum lehetsége, – jobnak vélné tehát különböztetés nélkül csak az első részét hagyni meg.
SOMSICH: Bizonyos igaznak valja hogy minden jól elrendelt statusban biztositva kell lenni mindenkinek, hogy egyik polgár társ a másikat ne kénszerithesse arra, a mivel nem tartozik. A háromszoros fizetésre tehát nem áll reá, mert az nem egyebet tesz annál: hogy háromszoros fizetés mellet lehet super erogálni, a mit ő meg nem enged; hanem ezen erőltetéssel a jobbágynak személyes bátorságát látván szenvedni, illő viszonosságnak látja, hogy az erőltető földes úr szintén személyes szabadságának bizonyos időre elvesztésével lakoljon, s a kegyetlenkedő földes úr ellen, a büntető törvénykönyvben kiszabandó büntetés ide is alkalmaztassék.
SZLUCHA úgy hiszi hogy a Baranyai követ okoskodását meg is lehet forditani. Lehet jobbágy is, a ki azt mondja: megfizetem a kiszabott kétszeres árt, s nem megyek robotra, – minthogy pedig hibából, tévedésből is történhet supererogatum, az egész pontot kihagyatni kivánja. – FEKETE ellenben azon ellenvetésre hogy nincs a büntetésben viszonosság, az imputatio különböző voltán* kivül megemliti, hogy a jobbágyra, ha nyakaskodik, a legnagyobb büntetés van kiszabva, melly csak érheti az embert t. i. a hontalanitás (expatriatio). – SZENT PÁLY pedig úgy vélekedik, hogy a jó földes urra nézve bár mi nagy büntetést szabnánk is, mindegy, mert ő nem fog véteni, – a rosz földes urra pedig inkáb csekély, mint nagy, a mi javaltatik a szerkeztetésben. DUBRAVICZKY tiltó törvényeinknek mind edig abban látta hijányát, hogy vagy világosság vagy sanctio nélkül szükölködtenek. Ö nem képzeli hogy tévedésből lehessen supererogatumra kénszerititeni a jobbágyot; mert kivánja hogy tévedni se legyen szabad, egyébiránt is kénszeritésről van szó, s erre méltó szabni büntetést. – Oderunt peccare boni virtutis amore – Oderint peccare mali formidine poenae.
„A jobbágy közönségesen miveletlen törvénytudatlan, a földes úr ellenben mivelt és törvénytudó, azért ennek imputatiója is nagyobb”. (Jegyzőkönyv, IV. k. 75. l.)
MARCZIBÁNYI arra nézve hogy mellyik a gyengébb fél, más véleményben van, – moralis tekintetben hogy többnyire felül van a földes úr, igaz, de vannak ellenkező esetek is, a physicus erő pedig hogy a népnél van, mutatja a szám. – MAJTHÉNYI (Bars): Committensei jusát nem akarja azzal védelmezni hogy moralis tekintetben alsóbb fokon állanak jobbágyaiknál. A physicus erőt pedig a mint nem tagadja, ugy abbol inkáb azon következést húzná, hogy biztos polgári állapotra kell a jobbágyot emelni, hogy a moralis erőt biróknak szorongatásai, a physicus erőt evolutióra ne ingereljék.* – Ő mint Somogy criminalis büntetésre voxol. – K. HORVÁTH pedig nem akar a physicai erő fejtegetésébe ereszkedni, mert Trenchinnek a világ teremtése ótani történetek megfelelnek. Inkább lágynak mint keménynek tartja a kiszabott büntetést. – Gr. La MOTTE is kijelenti hogy a törvényt gázoló kicsapongó földes urat pártolni nem czélja, s a büntetést nagynak nem találja.
„A physicai erősbséget el fogjuk kerülni, ha a jobbágyot olly állapotba teszük, melly által ezen erőnek használására nem ingereltetik.” (Ua. IV. k. 76. l.)
PALÓCZY a Komáromi követ által emlitett alternativát csak azon esetben hajlandó megtartani, ha választás engedtetik a jobbágynak.* Eszközölni akarván hogy a földes urak utasitásba adják tisztjeiknek a tilalmat; be tétetni kivánja, hogy a büntetés az úr javaibol fog megvétetni, felmaradván tisztje ellen a kármentés keresete.* – RAVAZDY igazságtalannak véli, hogy tisztjének vétkéért a földes úr lakoljon, s kivánja hogy ha a vétkes tiszt a 200 ft. dijt meg nem adhatná, kenyerének elvesztésén felül criminalis perbe vétessék. Ellenben a komáromi követ inditványát pártolja. – Erre felkiáltás következett, hogy „maradjon a szerkeztetés”. – BEZERÉDY reméllve kérdést tesz, valjon a komáromi, vagy legalább a Borsodi inditvány fogadtaték e el ismét egy: „maradjon” s megmaradt a szerkeztetés.
Arra, hogy „a büntetés háromszoros napibér fizetéséből vagy robotban való háromszoros betudásbol áljon é?” (Uo.)
A jobbágyoknak annál nehezebb elviselni nyomorgatásukat, mivel ezt „leg inkább azok a falusi gazdák és ispányok szokták el követni, kik többnyire magok a jobbágyok közül vétetnek fel szolgálatba, s a tapasztalás szerint büszkeségből leg jobban szokták sanyargatni volt jobbágy társaikat”. (Ua. IV. k. 77. l.)
Olvastaték a IV. t. cz. 12-ik §-sa, melly azt rendeli hogy udvar házakban (curiákban) lakó, vagy bár mely nevezett alatt pusztákra telepitett és a földes ur engedményéből valamelly telkeket használó zselléreknek tartozásai egyedül szabad egyezés útján határoztatnak meg.*
Iratok, I. k. 295. l.
Ezen szakaszban JUSTHnak inditványára „udvar házakban” helyett – „udvar telkeken” tétetvén, egyéb változtatás nem történt: PETROVAY emlitést tesz, hogy egész helységeket tud, hol a jobbágyok is a földes ur házaiban laknak* – de DEÁK bizonyossá teszi hogy ezeket ugyan az urbarialis rendeletek alól, szabad egyezésre vonni soha sem fogja.
Tehát „mind a két ki fejezéssel kelletik élni”. (Jegyzőkönyv, IV. k. 79. l.)
