c) 1833 augusztus 17 Országos ülés. Tárgy: Az úrbéri III. tc. i. és 6. §-a: [I.] A jobbágy húsmérési joga. [II.] Egyéb földesúri …
c)
1833 augusztus 17
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri III. tc. i. és 6. §-a: [I.] A jobbágy húsmérési joga. [II.] Egyéb földesúri jogok bitorlásának tilalma.
1833 augusztus 17
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri III. tc. i. és 6. §-a: [I.] A jobbágy húsmérési joga. [II.] Egyéb földesúri jogok bitorlásának tilalma.
[I.] Augustus 17-én 88-ik országos ülés,
olvastaték az urbéri 3-ik t. cz. 5-ik §-ussa, melly igy szóll: Ha az uraság, kinek igazaihoz számitatik a mészárszéki jus, a lakosoknak szükségére elegendő húst nem vágatna, akkor a jobbágyoknak a különben tilalmazott hús mérés az uraságnál az iránt eleve teendő jelentés után megengedtetik; valamint akkor is, ha a különben egésséges marhájok valamelly véletlen eset által további meg tartásra alkalmatlanná tétetett volna, szabad lészen nékiek az olyatén marhát kimérni, vagy azt a mészáros által kiméretetni.*
Iratok, I. k. 282. l.
Erre nézve: ASZTALOS azt kivánja, hogy nem csak béjelenteni, hanem engedelmet is kérni tartozzanak a jobbágyok. – Ellenben NOVÁK a hus mérést nem csak földes úri jusnak, de mint első szükség czikelyét politialis ügyelet alá is tartozónak vélvén, azt hiszi: hogy ha a f [öldes] úr nem látja el hussal a közönséget, a publicus statust is érdekli hogy ellátassék.* Azért kivánja, hogy a béjelentés feltétele kihagyassék, mert: vagy van a f[öldes] úrnak vetoja, vagy nincs. Ha van, akkor a közönség szükségének fedezése egyes ember önkényétől fügne; ha nincs, akkor haszontalan a jelentés.
„Ezen törvény mellett még a Publicum is köteleztetne az uraságoknak előbb jelentést tenni, a mit a vármegyéknek a földes urakhoz való viszonyaival nem tud megeggyeztetni.” (Jegyzőkönyv, III. k. 217. l.)
JUSTH a jobbágyság hús mérését, mihelyt a földes úr mészárszéket nyit megszüntetni; a törvényes esetek, s uri engedelmen kivül mérő jobbágyot pedig, confiscatio, vagy más büntetés által fenyitetni, GYERTYÁNFY ellenben és BUSÁN bizonyos taxát fizettetni, s ezt Busán köz ár verés utján mérsékeltetni, és ezen esetben a hus mérést egész esztendeig meg hagyatni kivánták.* – BALOGH azt felelé: hogy a marha nem ember, hogy attol is stólát kellessék fizetni.
Annak számára, „a ki a mészárszék tartást bérfizetés melleti magára vállalja.” (Ua. 217. l.)
BREZOVAY kivánta, hogy ahol sem az úrnak, sem a községnek nincs állandó mészárszéke, szabad legyen húst másunnan behozni. – DÓKUS ellenben a béhozatalt megtiltatni akarta, ha a földes úr rendesen ellátja hussal a községet, – mire PALÓCZY figyelmessé lőn, hogy a transennalis, stationalis, contractionalis helyeken* egy pár xral drágáb szokott a hús lenni, ha tehát valamely mesterember, kinek 9–10 legénye van, a gyakran csak 1/4 orányi távolságra fekvő helységből olcsóbb húst hozat, s naponként csak 3 garast megkimél is, ezt 365 nap által sokszorozván, ekép egész adóját lefizeti. Tud pedig esetet a szónok hogy a zsidó mészárosok a szegény embernek fazokábol is kivették a húst, mellyet más helységből hozott. Biztositsák a RR a földes uri just, de ezen zaklatásnak is határt szabjanak. – Ezt KÖLCSEY SISKOVICS és többen pártolván, különösen SZENTPÁLY általában szabaddá kivánja tétetni a hús béhozatalát, mivel az nem fényüzés, hanem első szükség czikkelye KOCSI HORVÁTH ellenben sem a hibás (tévedésből azt mondá hogy döglött de később megigazitá hogy lába tört, vagy máskép hibás) marhájának kimérését, sem a Hevesi követ inditmányát nem kivánja törvénybe tétetni; mert az első gátlásának embertelenségére senki sem fakadhat, a másik pedig oda látszatnék mutatni, hogy ha valamely helységben nincs ivó viz, ezt sem szabad behozni törvény engedelme nélkül. – ACZÉL pedig a marhárol beszélvén emacillatio helyett, nyelv tévedésből több izben emancipatiót mondott. – BERNÁTH a hús mérés szabadságához hozá kivánja kötettni a publico politicum munkában megszabandó politialis rendeletek megtartásának kötelességét, melyek által remélli meg fog szüntetni a limitatio.* A redactio 2-ik részét pedig, bár mit mondjon is a veszprémi követ, mindenesetre ezen törvény gyöngyének tartja.
Ahol a katonaság átvonulva megpihen, rendszeresen állomásozik és elszállásolva tartózkodik.
A hatósági ármegállapítás. – A Jegyzőkönyv (III. k. 219. l.) szerint a pont „első része a publico politicumra tartozik”.
Felkiáltás utján a kerületi szerkeztetés, úgy a mint áll helybe hagyatott.
[II.] Olvastatott a 3-ik t. cz. 6-ik §-ussa melly igy szóll: „Az előszámlált úrbéri haszonvételeken kivül a jobbágyok sem vadászat, halászat, madarászat és Bolt jusait elfoglalás, és kár megtérités büntetése alatt nem gyakorolhatják, sem a vásár, piacz, vám, és révbeli jusokat nem bitangolhatják. Ha pedig valamelly jobbágy földes uri engedménynyel bár melly nemű malom, vagy más királyi adománybol származott uri jusnak lenne birtokában, ezt a földes úr az épületek, törvényesen rajta fekvő pénzek és minden javitások becs szerinti megtéritése mellet visza veheti, a netalán előmutatandó különös kiváltságok avagy kötések mindazáltal meg fognak tartatni, mert ámbár ezeknek az uraság megegyezése vagy ajánlása nélkül kiadása az 1649: 45. által megsemmisités alatt tilalmaztatik, mindazáltal a kir. adománybol származott uri haszonvételek, vagy a földet egyébként érdeklő jusok, ha ezekre nézve a jobbágyok sajátsági jusal elő állanak, s ezt mostani valóságos használat támogatja, már nem uri hatósággal, hanem csak az illető törvényszék előtt inditandó törvény utján enyésztethetnek el”.* – Ezen szerkeztetés elfogadtatott.
Iratok, I. k. 282. s köv. l.
Augustus 26-án felvétetett a IV-ik t. cz. 2-ik §-nak utolsó pontja, mely a kerületi szerkeztetés szerint azt rendeli, hogy mihelyt csak egyes jobágy is az aratást avagy csak egy dülőben is el végzi, annak jelentésére, harmad nap alatt az uraság tartozik a kilenczedelést meg tenni, különben a jobbágy kün hagyván a kilenczedet, termését minden további nyomozás nélkül haza viheti. – A voxok igen egy formán állottak, 24 megye a szerkeztetés mellé nyilatkoztatá magát, Szepes nem volt jelen, Baranya halgatott, a PERSONALIS végzésnek jelenté, hogy „az egyes jobbágy jelentése” ki marad a szerkeztetésből. – BALOGH tagadta, hogy ez lett légyen a töbség végzése. Az Előlülői hatás sok követek által, azon elvnél fogva, hogy a végzés a statusok controlleriája alá tartozik, erős ellenzés alá vétetett, s igen kitünő volt a diaetalis coordinatio hijánya, melly miatt az sem tudatik, hány vox van a teremben. – Végre Baranya is a Personalis kijelentésére nyilatkozván, erős harcz után a végzés a mint kijelentetett, megmaradott.
Augustus 27-én a 3-ik §-us 1-ő, 2-ik, 3-ik pontja a bor dézma, és hegy vám iránt helybe hagyatott, – a 4-ik pont, melly 3 napot rendel ennek beszedésére, kihagyatott, s helyette az 5-ik pont megállapitatott.
Augustus 28-án az úgy nevezett szőllő lábak iránt költ szerkeztetés, melly ezeknek béplántálására a földes úrnak szoritó hatalmat, különben kibecslési just enged, a szőllő plántálásra nem alkalmatosaktól járandó adózás meghatározását pedig szabad alkura, vagy rövid perre utasitja, kihagyatott, s helyette az tétetett hogy az ezekbőli fizetés, vagy nem fizetés iránt az eddigi szokás fog feltartatni.
Augustus 29-én SZIRMAY inditványára, az apróbb adózások u. m. méh raj, bárány, göde kilenczed, apró marha, tojás vaj, és borjú minden váltság nélkül elengedtettek, – a robot pedig mennyiségére, és természetbeni kiszolgaltatására nézve helyben hagyatott.*
Az aug. 26–29-i tárgyalásokról olv. részletesebben a 75. számban.
