d) 1834 március 5 Kerületi ülés. Tárgy: A békebírák – új nevükön békéltetők – kérdésében kiküldött bizottság javaslatának tárgyal…
d)
1834 március 5
Kerületi ülés.
Tárgy: A békebírák – új nevükön békéltetők – kérdésében kiküldött bizottság javaslatának tárgyalása.
1834 március 5
Kerületi ülés.
Tárgy: A békebírák – új nevükön békéltetők – kérdésében kiküldött bizottság javaslatának tárgyalása.
Martius 5-én megrostáltatván ezen 3 rendbéli válasz izenetek, azok a KK és RRhez által küldettek,* ismét kerületileg fel veendők.
A főrendi küldöttség tagjainak névsorát l. a márc. 5-i, 159. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvében. (Jegyzőkönyv, VI. k. 96. l.)
Ugyan az nap kerületi ülés is vala Balogh és Császár elnökségök alatt a Békéltetők tárgyában. (Igy és nem béke biráknak fognak neveztetni.)
A javallat adás végett kirendelt küldötség azon általános szempontbol indúlt ki: hogy ha bár az emberi gyarlóság lehetetlené teszi is, hogy a békeség, barátság, és egyeség – az életnek eme főb javai – megörökitessenek, mindazáltal a köz boldogság virágoztatására mindenkori ébredtséggel ügyelő törvényhozásinak figyelme méltán kiterjed azon gondoskodásra, hogy a perlekedés vágyának indúlata a hon polgárjaiba mintegy bé se oltassék, és szükségé ne váljék, sőt a viszálkodások lecsilapitására vezérlő intézet által mérsékeltessék, különben hol a sűrű perlekedés egész nemzetségeknél izről izre gyülölséget szült, ott az egyet értésnek egyes polgárok közötti kötelékei meglazulván az egész essze kapcsoló egységi kötelek is gyenge fonadékúak. Ezen vezér elvből indulva egy békéltető intézet létesitését javalló a küldötség. Okai ezek valónak: 1.) Már a hajdan kori törvényeink, a törvényé vált szokásaink mutatják, hogy ez honunkban nem új elv és nem új intézet. Az 1351-ki 9-ik czikelytől kezdve* egész az 1790: 26-ik czikely 11-ik §-usáig, hol az evangelicusok házassági pereire nézve a békéltetés próba tétele szükségeskép előre bocsájtatni rendeltetik,* és a jelen országgyülési urbarialis V-ik és VII. t. czikelyekig, mellyek az urbarialis viszálkodások iránt hasonló rendelést javallanak:* számos törvények szolgálnak bizonságúl, hogy a barátságos egyeztetést törvényeink nem csak ajánlották, sőt előmozditani is törekedtenek, a megyékben divatozó küldötségek általi egyeztetés is hasonló czélzásra mutatván. 2.) Az előrebocsájtottaknál fogva tagadni nem lehet: hogy a békéltetésnek a pert nem követni, de megelőzni kelletik, mert az öszebékéltetés reménysége sokkal csekélyebb akkor, midőn a költséges perlekedés miatt az idegenkedés mélyebb gyökereket vert. Egyéb iránt is az emberi sziv indulatainak ösmerete tanitja, hogy sok öszeháborodott személyek örömest egyeznének, hogy csak a megbántott hiúság, s az ön kötelességnek gyakran éretlen sugallásai a személyes öszejövetelt hátra nem tartóztatnák, de ha erre a törvény maga utat nyit, meg szünnek azon ál okok, a személyes öszejövetel gyakran felmelegiti az elébbi barátság indulatait, s egy nyájas és értelmes békéltetőnek tiszteletet gerjesztő tekintete, s jókor ejtett néha csak egy szava gyakran a háborgó rokonok, s barátok közt oly öszeegyesülést, s kölcsönös boldogságot eszközlött, mellyet semmi ügyészi bölcseség, semmi birói szoros igazság sem lett volna képes kipótolni. Igazolja ezen nemzetek hasznos voltát a Jász Kún kerületek példája is, hol a pert előző békéltetés rég óta divatozván, 1832-ben 551 panaszos keresetek intéztettek el barátságosan, s csak 232 esetnek kellett itélő biró elébe kerülni.
Az idézett articulus értelmében a súlyos bűn miatt elítélt nemest bírája három napig letartóztatja, hogy egyezségre léphessen ellenfelével, ha pedig ez nem sikerül, annak kezébe adja.
Az idézett pont nem szól kifejezetten a békéltetésről. Talán ez a mondat értelmezhető úgy, mint a felszólaló teszi: A consistoriumok megszervezéséig házassági ügyekben az utóbbi években érvényes elvek szerint a világi bíróságok – megyei törvényszékek és városi tanácsok – fognak ítélni.
Az úrbéri törvényjavaslat V. cikk 5. §-át és VII. cikk 1. és 2. §-át l. Iratok, I. k. 531., 538. l.
Ezek szerint alap szabásnak állitá fel a küldötség: 1.) Hogy semminémü rendes pert kezdeni ne lehessen, mielőtt a békéltetés meg nem próbáltatott, s 2.) hogy a ki rendes itélő biró, az békéltető tisztséget nem viselhet. Ezekre épült, a különben országunk lakosinak különféle helyzeteihez alkalmaztatott, s most rostállat alá vett küldötségi törvény javallat.
CSÁSZÁR: Mielőtt a RR ezen javallatot szakaszonként visgálat alá vennék, szükségesnek látná hogy a vezér elvek felől tisztában legyen a RR értelme. Nevezetesen valjon megáll e az hogy az itélő birák egyszersmind békéltetők is nem lehetnek? A mit ő nem tart, s értelmét a Jász Kún kerületek példájával támogatja, hol a békéltetést a törvényes itélő hatalmat gyakorló magistratus eszközlötte, még is oly fényes resultatumra vezetett.
SZÉLL, GHICZY, s JUSTH hasonlóan leginkáb azon nézetektől indúlva, hogy a külön választott békéltetés ujabb formálitisokat fog szülni, mellyek a perlekedésnek úgy is s szerfelett hosszú utját még inkát hosszitandják, azt a rendes biróságokra kivánták bizni ugyhogy magában a perben történjék. Azon biróságok ezentúl úgy is egész testezetekből állván, megszünik az egyes biró személyes gyarlóságábol merithető ellenvetés is.
E szerint némelly kevesek oda kivánták vinni a tanácskozást, hogy még az is vitatás alá menjen, valjon van e szükség békéltető intézetet állitani.
ANDRÁSSY ellenben nem akar az emberi gyarlóságrol szóllani, sem arrol, hogy a kinek a nembékélésből némi haszna lehet, azt tenni az egyeség eszközlőjévé nem a legtanácsosab, nem akarja a Jász Kún kerületek szokását taglalgatni, mert az ha úgy van is, a mint Császár mondá, csak annyit bizonyit: hogy a pert előző békéltetés intézete még hijánosan elrendelve is minő fényes resultatumokat szült, hát ha még természetes alapjaira épitetik, mit nem várhatunk? De ezeket mind mellőzve csak ahoz ragaszkodik hogy a békéltető intézet felállatásának szüksége már végzéssé tőn, midőn a küldötség kirendeltetett, most tehát azonnal szakaszonkint kell a javallatot felvenni.
BEZERÉDY: Hogy a békéltetés a perre halasztasék, azt a békéltetés idaeájával sem a biróra sem a felekre nézve nem tudja öszeegyeztetni. Nem a biróra, mert az itélő biróság egészen különböző természetü institutio. Cameleonok nem lehetünk, minden órában más habitust magunkra nem ölthetünk s azon biró, ki azt a tulajdonságot tette sajátjává hogy a törvény száraz szavai szerint szigorú igazságot szolgáltasson; ép azon tulajdonságokbol vetkezett ki, mellyek a békéltetést leginkáb előmozditanák. De a felekre nézve sem: mert ezek miután a perlekedés első lépései által indulataik felmelegedtek, hasonlitanak a harcz mezején szemközt fegyverben álló seregekhez, mellyek kétség kivül ekkor már nehezen fognak egyezni. A Kúnságbam is úgy hiszi, nem maga a biróság, hanem küldötségek munkálódnak a békéltetésben, s a megyékében is, nem a perben s nem birák, hanem a gyülésekből ki rendelni szokott küldötségek eszközlik legtöbnyire az egyeségeket. És itt mutatkozik azon hajlandóság, melly a nemzet charakteréből önként fejlik ki, s mellyet törvényre alapitani a törvényhozónak szoros kötelessége, oda intézett iránnyal: hogy a nemzetben felébresztessék ama méltányosság érzete, melly egyik érdeket a másiknak kölcsönösen engedni eszközölje, s mellynek a nemzetbe öntése a polgárok közötti viszonyok elintézésében kétségkivül fényest resultatumokat fog szülni, mint a legszigorúb igazság szoláltatása. Egyéb iránt Andrássyt pártolja, s miután még BORCSICZKY figyelmezteté a RRket: hogy minden lehető észrevételekre nyilik hely és alkalom a § folytában. A törvényczikkely csak ugyan szakaszonként felvétetett, s igy az intézet létesitése mintegy öszehangzó értelemmel megállapitatván, még az nap mindég ötszörös hatszoros szó töbséggel 3 fő elv határoztatott: t. i. 1.) hogy formalis pert, békéltetésnek előrebocsájtása nélkül kezdeni nem lehet, – 2.) hogy a ki itélőbiró, az békéltető tisztséget nem viselhet, – 3.) hogy a békéltetés ingyen történik, és nem fizetéssel, sem a felek terheltetésével nem jár. – Martius 6-án és 7-én még mindég ezen tárgy folytataték.
