d) 1833 december 7 Kerületi ülés. Tárgy: A Juridicum I. tc. 8. §-a: a mezővárosok és községek bíróságai.
d)
1833 december 7
Kerületi ülés.
Tárgy: A Juridicum I. tc. 8. §-a: a mezővárosok és községek bíróságai.
1833 december 7
Kerületi ülés.
Tárgy: A Juridicum I. tc. 8. §-a: a mezővárosok és községek bíróságai.
December 7-én a törvénykezési tárgy folyttatott Just, és Jekelfalusy előlülésök alatt tartatott kerül[eti] ülésben. – Miután mint mondám* néhány napok előtt a 6-ik §-us, melly a felyebb vitelt birtokon belől megrendeli, szinte a 7-ik §, melly a rendes tanácsal biró helységeket előbbi ususokban meg tartja;* csekély változtatásokkal meg hagyattak volna,* a nevezetes 8-ik §, melly a mező városok birósága elrendeléséről rendelkezik,* tanácskozás alá kerül, 3 nap bele tel, mivel több bonyolodott vitálkodásbeli kérdésekre szolgáltatott anyagot, mellyek végre szavazás által döntettek el. A kérdésk ezek valának: 1.) A v[árme]gye törvényszékére, vagy az úriszékre történjen e a fellyebbvitel? – Igen nagy töbség az uriszékre.* 2.) Oly községekben, mellyek az előtt a f[öldes] ur befolyása nélkül biróskodtak, kelle a f[öldes] urnak ezentul hefolyást engedni? – A többség: az ezentul sem fog befolyni. 3.) Nevezhessen e a f[öldes] ur a helybeli biróságnak előlülőt vagy nem? – Töbség: igenis nevezhessen. 4.) Ott, ahol eddig be nem folyt a f[öldes] ur a biráskodásba, de a felyebbvitel az úriszékre került, legyen e befolyása? – Töbség: befolyása ne legyen. 5.) Hol a f[öldes] urnak eddig béfolyása volt a helybeli tanács tagjainak candidálásába, legyen e ezután is? – Nevezetes töbség: legyen ezentul is befolyása. 6.) Az egész helybeli lakosságból candidalhat e a f[öldes] ur, vagy csak a tanácsbeliek közül? – Töbség: az öszves lakosokból tétethetik a kijelelés. 7.) Tartozik e a község bejelenteni f[öldes] urának törvény tartása idejét? – A sokkal nagyobb szám bejelentésre szavatolt.
E munka 452. l.
Proiectum de coord. 8. l.
A végleges szöveg: Iratok. II. k. 326. s köv. l.
Azok a mezővárosok, amelyektől eddig az úriszékre történt a fellebbezés, ezentúl közvetlenül a megyei törvényszékre küldik pereiket. Ily helyeken a bíróság elnökévé a földesúr a saját emberét küldi ki, míg tagjait az ő jelölése alapján a lakosok választják. A bíráskodás idejét és a tárgyalás alá kerülő ügyeket a földesúrnak előzetesen be kell jelenteni. A fellebbezett pereket a földesúr a szolgabírónak, ez pedig a maga illetékes hatóságának adja át.
A határozatot Orosz tévesen jegyezte fel, mivel a többség, mint az országos ülés elé került szöveg is bizonyítja, a bizottsági javaslat értelmében a megyei törvényszék mellett döntött. (Iratok, II. k. 327. l.)
E kérdések vitatása közt sok nevezetes kifejezések történtek, mellyekből a hézag szüke miatt, csak e következőket hozhatom fel: fentartván magamnak az országos ülési vitatásakor a tárgynak, amidőn hihetőleg egyébb nevezetes inditványok nem fognak tétetni, az itt szükségképp elmulasztottak helyrepótlását.
DELLINGER: Az országos küldötség szerkesztetésében csak mező városok emlitetnek, azonban vannak oly községek is, mellyek nem városok ugyan, hanem még is kiváltságal élnek, a mostani rendelkezést a felyebb vitel iránt pedig ezekre is czélirányos lenne kiterjeszteni: tessék tehát „a mező városok, és kiváltságositott községek.”
DUBRAVICZKY: Elégnek látja, hogy csak a községek neveztessenek, mivel ezen nevezet alatt a mező városok is befoglaltatnak.* (Elfogadtatik.) Vannak egyébiránt oly községek hol a f[öldes] ur befoly a biróság választásába, de vannak olyanok is, ahol be nem foly, vagy éppen nincsen is f[öldes] ur, ilyen község megyéjében Körös városa, melly 18.000 lakosal bir s ember emlékezete óta soha sem volt a biróság választásába befolyása senkinek, a perek fellebb vitele pedig a járásbeli fősz[olga]biró elébe történt. Ilyen Kecskemét városa, mellyben 35.000 lélek lakik, ennek semmi f[öldes] ura nincs, és már minden Dicasteriumon keresztül ment választásbeli függetlenségének megerősitése. Magistratualis személyei az alispán előlülése alatt választatnak maga a község által, az uradalom, melly jure gladii bir, csak előlülőt küld,* ki mellett convocatusok a helybeli tanácsbeliek, ily községek: Nógrádban Losoncz, Biharba Kis Marja, Bocskay születése helye s a t. Ezekbe nem volt befolyása a f[öldes] urnak, hapem a kapcsolat fentartására, előlülőt választott. Az ily községekre nézve a 2. R. 8-ik czimje értelmében* igen kell vigyázni, hogy kiváltsági ne veszedelmeztessenek az uj rendelkezés által; az itéletek feljebbvitele történjen a Sedriára, a 3-ik biróságrol majd gondoskodunk utóbb, minthogy már meg van állapitva azon elv, hogy minden pernek 3 birája legyen – de hol eddig befolyása volt az urnak, legyen ezután is, mivel a jobbágyi, s fiui kapcsolatnak fen kell maradnia. A bejelentésnek meg kell történnie a község részéről, hogy a f[öldes] ur embere jelen legyen.
A bizottsági javaslat „oppidum” szavának helyébe így a latin szövegben mindenütt „communitas” került.
Kecskemét határa több földesúr tulajdonát képezte, akiktől a város fokozatosan megváltotta magát. A határ nagyrésze a Koháry-család birtoka volt, az utolsó Koháry, Ferenc halála után 1831-ben Coburg Ferdinánd herceg kapta adományul örökségét. Vele 1834 november 15-én kötött örökváltsági szerződést a város.
A Hármaskönyv II. 8. értelmében a kiváltságokat az országgyűlési végzés abban az esetben hatálytalanítja, ha azokról kifejezetten megemlékezik.
PRÓNAY: Az urbéri tárgyban már elhatározták, hogy a f[öldes] urnak a helybeli biróság választásban semmi befolyása ne legyen,* itt tehát ellenkezőleg most nem rendelkezhetünk, itt a szerkesztetést meg kell változtatni, s ezen tekintetben az urbéri tárgy illető czikelyére hivatkozni. Mi a tagok számát illeti, annál jobb, minél nagyobb, két tanács azomban egy helységben nem lehet, politicus, és törvénykezésbeli, mint némelly kijelentés látszik czélozni, mivel a fentartási költség nagy terhére lenne a községnek, ezt tehát egybe kell olvasztani, csak hogy a törvénykezési osztályba törvénytudók választassanak.
L. az úrbéri törvényjavaslat VI. cikk 1. §-át. (Iratok, I. k. 532. l.)
BEZERÉDY: Ami ezen községbeli biróságokra nézve hazánkban már régóta fen áll; s a nép állapotjaival szorosan öszve szövődött, azt kifejteni, elrendelni, igen is, de visza lépésel eltörülni nem lehet. A fenforgó tárgy annál kényesebb, hogy egyik fő érdeke forog fen azon milliomoknak, kiknek javakroli, sorsokroli elrendelkezését ön befolyások nélkül a törvény a Rkre bizta, oly gyengéd, mély, roppant kötelességel kivánja a tárgy a Rk figyelmét annál fogva is, hogy elmellőzvén annak az egész polgári életre való befolyását, azon millióknak bár egyenként véve csekélyebb értékü ügyei öszvesen minden más nemüeket, akár melly köz vagy külön tekintet alatti érdekre nézve felülhaladják. Azon ütközik leginkább a szólló követ a §-ban, „hogy a f[öldes] ur maga emberét rendelje ama községek törvénykezési előlülőjévé”* – ez sem helyes, sem czélirányos és mind a f[öldes] urra, mind a községekre nézve rosz következéseket hozna elvenni ön állásukat. A többi biráktól külömböző eredetü előlülők elrendelvén, a testnek egységét felbontaná; s azon anomaliát hozná be ama számos itélő székekbe, melly anomáliának a Rk ön kivánsága szerint máshol is inkább meg kell szüntetnie. Megfosztaná továbbá a községeket azon jótul, melly a felekkel egy sorsu, velek együtt élő állapotjaiknak minden részvételeibe s kutforrásaiba rejtezik. De még a f[öldes] urnak befolyására nézvén sem szükséges, sem alkalmatos nem volna. Ezen befolyást a követ korántsem kivánja kiirtani, midőn az előlülőknek a f[öldes] ur általi kineveztetését ellenzi; legyen az, mint eddig is volt, a candidatio által feltartva, biztositva, gyakorolva, ez majd magok a f[öldes] urak ellen fordulna, akár melly derék embert rendelnének előlülőnek, az helyheztetésében a község bizodalmára, s igy tisztének czéljára nézve is igen nagy akadályt találna, és minden költségeskedés mellett is a f[öldes] ur jól nehezen telyesithetné ezen feladást; mert vagy azon előlülő nyomná el a birákat, vagy ezek fognának majd ki rajta, igazán együtfogók ritkán lennének: szenvedne e mellett a czél, szenvedne a község dolga és minő elégedetlenségre, surlódásokra vezethetne ez, minő bajoknak, zavaroknak kutforrását foglalná magában, mellyet inkább elzárni, mint meg nyitni czélirányos. – Ezeknél fogva a f[öldes] uri candidatiot fentartani, de az előlülő kinevezését elháritani kivánja a követ. Egyébiránt ezen törvényszékek elrendelése, formája hatóságáról feltartja a voxát és kéri a Rket, hogy mind ezekről tegyenek különösen czélirányos határozati végzéseket, ne hogy azon vádat lehessen mondani, hogy éppen azon biróságok hagyattak rendelkezés nélkül, mellyeknek arra legnagyobb szükségök volt, és hogy a Rk a helységek coordinatióját nem tartják figyelmökre méltónak, melly – a követ ismétli – legnagyobb fontosságu.
„dominus hominem suum ad id omni in respectu idoneum in praesidem iudicii oppidani constituere valeat”. (Proiectum de coord. 8. l.)
PALÓCZY: Az előlülőre nézve, minthogy ez mindenütt kell, szükségesnek látja, hogy a község válaszon, e semmi surlódást nem okozand, mert a község azt fogja választani, kiben bizodalma leend. A candidatiót ki kell hagyni, mert vannak privilegiált helységek, mellyekben a f[öldes] urat befolyás külömben sem illeti. SISKOVICS: A felyebb vitel egyenesen a megye törvény székére tétessék, de a módjára nézve nem egyezik Borsodal, mert a municipiumokat nem akarja felállitni. – Hamarább is küldi által a f[öldes] Ur, mert minél tovább késik az átküldésel, annál több költségében kerül. A biróság választása itt egészen más, és nem azon tekintet alá esik, melly alá az úrbéri tárgyban az előljárók választása, mert ott csak a politicai előljáróságrol rendeltetett, a jurisdictio pedig a f[öldes] ur mellett maradott. – A birák száma 5 legyen, ezek minden héten 2-er üljenek öszve s akár az ur is oda küldhesse emberét.
HERTELENDY: Oly tárgyakban, mellyek jobbágy, és jobbágy közt forognak, a felyebb vitel az uriszékre mehet. Hogy bejelentés történjen a f[öldes] urnak, nem látja szükségesnek, mert annak embere ott van, az átvitelben Borsodal egyezik, nehogy hoszadalmas uton menjen, – az uriszéket fentartani szükséges, hogy az uri jus ne csonkuljon, a f[öldes] urat annyira megkorlátolni nem lehet, hogy csak helységbelit válaszon előlülőnek, sőt tagokat is candidálhassa, hiszem elég, ha a község választhat.
NAGY PÁL: Csináljunk rendet! ha minden kis faluban a szokást fentartani akarjuk, miért jöttünk öszve, most a f[öldes] ur érdeke is kivánja, hogy a legértelmesb ember választassék: tessék tehát a Rknek egy átalános sinór mértéket szabni. Elmult már az urnak interessentiája, az urbéri perek elitélésének mostani rendje által az ország már többször egy formaságot kivánt e tárgyban. Most pedig, ha valamelly falu elő áll, melly f[öldes] urával másképp egyezett mint a hogy a hozandó törvény elrendeli, már azt gondolyuk hogy az egész alkotvány feldől, ha ezt megmásolyuk. Kár volt ily formán ide jönnünk.
A fentebb emlitett kérdéseknek voxolás általi eldöntése nem mindég legjobban menne, mellynek mind a tárgynak szövevényes volta, mind a szükséges elő elvek nemléte volt oka.*
A törvényjavaslatnak a tanácskozások és szavazások eredményéül megállapított szövegét olv. Iratok, II. k. 327. s köv. l.
Ő Cs. K. Fő H[ercegsége] a Nádor több napok előtt Bétsbe utazván, onnan még vissza nem érkezett.
