a) 1833 november 28, december 2 Országos ülések. Tárgy: [I.] Tolna vármegye követének pótló utasítása a jobbágytelket vásárló nem…
a)
1833 november 28, december 2
Országos ülések.
Tárgy: [I.] Tolna vármegye követének pótló utasítása a jobbágytelket vásárló nemesekről. [II.] A főrendek harmadik válaszizenete a sérelmekre adandó válasz sürgetése tárgyában.
1833 november 28, december 2
Országos ülések.
Tárgy: [I.] Tolna vármegye követének pótló utasítása a jobbágytelket vásárló nemesekről. [II.] A főrendek harmadik válaszizenete a sérelmekre adandó válasz sürgetése tárgyában.
[I.] Az utolsó számban a hézag szüke miatt elő nem adhattam, hogy a Nov. 28-ki Országos Ülésnek* vége felé BEZERÉDY az Urbéri 1-ő t. cz. 6-ik §-nak azon tartalmára nézve, hogy a jobbágy telek használatát nemesnek is csak attól határozandó köz adó viselése alatt legyen szabad megvenni, küldői ellenkező szándékát ovás képpen nyilatkoztatja ki, ujjonnan fontolóra vévén az e tárgyban fenforgó tekinteteket; jónak találták előbbi utasitásukat, melly szerint voxolt vala szólló követ, megváltoztatni ugy, hogy a nemesek a köz adótul minden esetre s ama jobbágy telkek haszonvételére nézve is menten maradjanak, ha pedig az adó fundusa ez által annyira megcsökkennék, hogy a kincstárnak minden jövedelmei mellett is pótlásról kellene gondoskodni; ez iránt az Országgyülése, mindenkor azomban a kincstár jövedelmeiről eleibe terjesztendő számadás után tegyen czélirányos intézetet. Mindezt küldői az Ország Rendei előtt kijelenteni követjeiknek kötelességül tevék.
Erről nem számolt be Orosz. V. ö. 436. l. 6. jegyzet.
Erre mind az előlülő, mind többen válaszolának, hogy ily szavazat változtatásnak a megyék részéről sem helye, de annál kevésbé sikere nem lehet, és az országos végzés után illyes ovakodás a rendszerrel meg nem fér, sőt az egész törvényhozást zavarba fogja hozni. A szólló követ pedig Tolna V[árme]gyének szabad szavazási jogára utalt, mellyel az ugy él, mint neki alkalmatosnak látszik; ezt igazolni nem szükséges, ami pedig szándékai sikerét illeti, Tolna tudandja, minő törvényes lépéseket keljen e végett annak idejében tennie.* Azon viszon izenet, melylyet a fő RR Dec. 2-án* egyhangu „inhaerendum” következésében a RRhez át küldöttek igy hangzik:
Bezerédy felszólalásáról és a vitáról részletesen szól a Jegyzőkönyv, VI. k. 3. s köv. l.
V. ö. 441. l.
[II.] Midőn Ő Cs. Kir. fő H[ercegsé]ge s a m[éltóságos] fő RR az ujabban sürgető felirás szüksége iránti ellenkező meggyőződésök mellett is annak előterjesztésében megegyezvén, egyedül a szerkeztetésben, melly amugy is tör[vény] czikelynek alapul nem szolgáland, némi változásokat tenni kivántak, a költsönös bizodalomnak, és egyetértésnek állandó feltartására czélzó törekvésöket tetleg, s oly nyilván bizonyitották be, hogy e részben nem láthatják átal, mit lehessen még tőlök kivánni, s azért kénteleneknek érzik magokat ismét felszóllitni a RRket, hogy a javalt módositáshoz járuljanak.”*
V. ö. Iratok, II. k. 11. l.
