b) 1833 január 24 A főrendek ülése. Tárgy: [I.] A rendek által előterjesztett további sérelmek megvitatása. [II.] A főrendek ülés…
b)
1833 január 24
A főrendek ülése.
Tárgy: [I.] A rendek által előterjesztett további sérelmek megvitatása. [II.] A főrendek üléseinek külön naplókönyve.
1833 január 24
A főrendek ülése.
Tárgy: [I.] A rendek által előterjesztett további sérelmek megvitatása. [II.] A főrendek üléseinek külön naplókönyve.
Januar 24-én Fő RR. Ülése.
[I.] Az Arany ki vitele tárgyában G. MAJLÁTH, ÜRMÉNYI, és BEDEKOVSZKY ezt már kir. válasz által döntetnek, – a TÁRNOK és RÉVAI a bányászi munkára tartozónak vélék. Az ORSZÁGBIRÓ ellenben állitá hogy a M[agyar] kamarának függetlenségét tsak ugyan nem lehet meg mutatni, s a sérelem áll.
A Magyar nyelvet illető czikkely ki hagyatott. A Fiscalisi joszágok collátiója tárgyában B. SZEPESY a kir. igéretre hivatkozott s állitá hogy nem lehet a Felségnek azon hatalmát tagadni hogy annak adja akinek akarja. A sérelemhez ha ragaszkodunk eggyes datumokat kellene fel hoznunk.
Az ORSZÁG BIRÁJA: Igaz, hogy a javak adományozása melly a kir. méltóság állapitásától fogva mindég annak tulajdona vólt, törvények által nem irathatott annyira körül, hogy az érdemeknek el ismerése nem a kir. itéletre lenne bizatva. Ellenben a törvény hozás czélzása az érdemek jutalmazása vólt. Régenten nem voltak a Fiscus jusai illy szélesek. István idejében kiki magva szakadtára is szabadon rendelkezet joszágairól. Ezen jus később a végre szorittatott összve hogy a Királynak több forrásai légyenek az érdemek jutalmazására. A törvény ezen tzélzása nem tellyesitetvén, omninó substerni débet grave istud constitutionale gravamen.
A NÁDOR azt felelé Szepesynek nem tanátsos a Rket eggyes esetek elő hozására kihivni; de azért nem lehet mondani hogy mindég tsak pénzért adatnak, mert az utolsó háboru után ingyen adományok is történtek.
A nevetlen vád tárgya a Criminalis Codexre halasztatott. Eggyes kevésbé érdekes változtatások a viszon üzenetekből láthatók.
Az Ország gyülésének Pestre által költöztetése kérdésében a Tárnok, Fő Lovásznok és más némellyek az azonnali által költözésbe nehézségeket láttak, de B. Veselényi és utánna az Ország birája az RR. kivánságát támogatták. A Nádor szintén eszerént jelentetté ki a végzést, tsupa az fel irásnak ezen szava „promittere” hellyet ezt „declarare”, kivánván tétetni.*
A rendek szerint a király 1830-ban megígérte, hogy intézkedni fog az országgyűlésnek Pestre valá összehívása ügyében. (Iratok, I. k. 9. l.)
A TÁRNOK félt „brumali tempore” költözködni, de VESELÉNYI meg nyugtatá hogy ha mindjárt fel terjesztetik is ezen kivánság, nehezen lessz az Ország Rendeinek szánra szükségök az ált költözködésre.
[II.] Olvastatott a Fő RRket Napló könyv vitelére felszóllitó izenet.
G. ERDŐDY KÁROLY és G. VESELÉNYI a kivánság tellyesitése mellett szóllottak, az ellenkező véleményen lévők két részre oszlottak, egyik rész az egész kivánságnak ellene vólt u. m. Érsek Klobusitzky, püspök Jordánszky és Fő POHÁRNOK, ki nevezetesen azt sem hasznosnak sem szükségesnek, sőt veszedelmesnek tartá s erre nagy nevetés támadott, mellyre a szónok a halgatók felé fordult Horatznak eme szavaival: risum teneatis amici. G. KÁROLLYI GYÖRGY pedig meg mutatá hogy hasznos, szükséges, de nem is veszedelmes. A más rész magát a Thesist pártoló, hanem az Ország Gyülési rendszer elszerkeztetésére tartozónak véli, igy a Tárnok, G. Vay Ábrahám, és G. Fekete.
Az ORSZÁG BIRÁJA a törvény hozó hatalom gyakorlásának eredeti alkotmányos typusát, melly az országos rendeknek egységén alapul velősen ki fejtvén attól tart hogy az első lépés lehetne a statusoknak jövendő el különözésére.
A NÁDOR eggyesitvén ezen véleményekben foglalt erősségeket, a végzést a szerint nyilatkoztatá, hozzá adván hogy vajmi nehéz valamely első lépésnek azon iránnyát meg tartani, mellyre előleges tzélzás vala, hogy gyakran olly következéseket hozhat maga utánn, mellyek igen távol vóltak az állapitás szándékától.
