Számvetésem.
Számvetésem.
A föladat az, hogy a 100 millió pfrt fedezésére szükséges 5 millió frt nemes és nem-nemes közt aránylag kivettessék.
1-ső eset: a kivetés porták szerint történik. Hazánknak s a kapcsolt részeknek van összesen 6346 1/3 portája. Ebből a kir. városokra és különportáju kerületekre (Jászkun, Hajdu ker., m. tengermellék, XVI szepességi varos) esik 804 4/8 porta. Ezek után esnék az 5 millióból általok fizetendő 633.852 frt s így maradna a megyei 5541 3/8 porta után fizetendő 4,366.148 frt, kerek számmal 4,400.000 frt.*
Számvetés könnyítésül mindenütt kerek számokat használandunk. Ez csak alig észrevehető különbséget tesz.
Ezt ki kell vetni a megyékre nemesi, s jobbágyi birtok után. – Magyarországnak mintegy 50–54 milliónyi hold földéből mívelés alatt van mintegy 45 millió hold. Ebből nemesi 33 millió (erdőket s 8 millió hold legelőt beszámítva), jobbágyi 12 millió. Azonban a 8 millió hold legelő nagyrészt közös.
Ha már fölvesszük, hogy a legelő azon arányban osztható fel földesúr s jobbágy között, minőben áll a nemesi birtok a jobbágyihoz, azaz 33:12; a jobbágyi birtokhoz járulni fog 3,440.000 hold legelő s lesz: nemesi 29,560.000 hold, jobbágyi 15,440.000, vagyis kerek számmal amott 29,500.000, itt 15,500.000 hold. E szerint a megyék közti felosztásra maradt 4,400.000 frtból esnék nemesi birtok után 2,900.000 frt jobbágyi birtok után 1,500.000 frt, vagyis egyre-másra minden hold után mintegy 6 kr.
A jobbágyi birtok után a megyékre esendő 1,500.000 frt iránt 3 észrevételünk van: 1. hogy miután ez porták szerint a megyékre kiosztatott, benn a megyékben mindaz, a ki csak adózó név alatt jő és jöhet, a jobbágyoknak ezen terhet viselni segítse, s a dicalis kivetés alá eső személyek és tárgyak rovatait az országgyűlés határozza meg. – 2. A portialis kivetés a jobbágyi birtok után minden esetre a nemességitől különválasztva, megnevezett összegben mondassék ki (hanem egy pénztárba, egyenlő kezelés útján folyjon be). – 3. Miután a jobbágybirtokot nemcsak a jobbágy, hanem földesura is használja, ki attól dézsmát, robotot, füstpénzt veszem s ezen földbér ép oly nemesi birtok, mint a majorsági föld: igazságos, illő és természetes, hogy a jobbágybirtokra kivetendő telekdíjnak egy részét a földbér birtokosa vigye; mert hiszen teherment ezen földbirtoki beneficium csak nem maradhat. Tehát például: földesúr 1/3-át, jobbágy 2/3-át.
A mi pedig a nemesi földbirtok után a megyékre kivetendő 2,900.000 frt telekdíjt illeti: láttuk fentebb, hogyha az 1840-ben fölajánlott 450.000 frt egészen csak a megyékre vettetett volna ki, példánk második esetében, mely mindent számba veszem tehát tökéletesebb, a teher maximuma egy hold után volt volna 2 1/2 kr, a minimuma pedig 1/7 kr. Minthogy pedig 2,900.000 frt 6 4/9-szer több, mint 450.000; a teher is akként növekednék; azaz: a maximum volna (Mozsony vármegyére) 16 1/9 kr, a minimum pedig (Máramarosra) valamivel kevesebb mint 13/14 kr; tehát egészen egy krajczár sem. E két végpont közötti fokozatokat, ha tetszik, kiki könnyen utánszámíthatja.
Már pedig – Isten látja lelkünket, – ha szemünk elött tartjuk a tömérdek jót, mit a 100 millió kölcsön által elérnénk: e terhet csakugyan jó kedvvel megbirhatnók, még azon legrosszabb esetben is, ha a mostani portalis kivetési rendszeren egy tollvonási változtatás sem történnék is. Azonban, kérdem én: miért ne történhetnék? miért ne lehetne a nemesi teher kivetési kulcsát ideiglenesen kissé kijavítanunk? az igazsághoz, méltányossághoz kissé közelebb hoznunk? – Lehet bizonyosan; de természetesen csak méltányos arbitrium, csak discretionalis itélet szerint. Ha tudniillik egybevetve minden földérzeti, kereskedelmi, javadalmi, forgalmi stb. tekinteteket, a megyéket egymás irányában osztályozzuk. Mi egybevetettük lelkiismeretes gonddal, figyelemmel, elmondjuk osztályzati véleményünket, s támogatásul olvasóink politico-arithmeticai ismereteire hivatkozunk.
II-ik eset: osztályzati kivetés. A megyéket 4 osztályba gondoljuk sorozhatni:
1-ső osztály: Pest, Bács, Torontál, Temes, Nyitra, Vas, Fejér, Tolna, Sopron, Komárom, Mozsony, Győr, Esztergom, Baranya; összesen 14 megye.
2-ik osztály: 12 megye, ú. m. Bihar, Heves, Somogy, Pozsony, Zala, Arad, Veszprém, Borsod, Békés, Csongrád, Csanád, Szerém.
3-ik osztály: Szabolcs, Brassó, Zemplén, Zágráb, Szatmár, Ung, Ugocsa, Bereg, Verőcze, Nógrád, Gömör, Sáros, Abauj, Bars, Hont, Pozsega, Szepes, Torna, 18 megye.
4-ik osztály: Máramaros, Zólyom, Árva, Liptó, Trencsén, Turócz, Varasd, Kőrös, 8 megye.
Az első osztályba esik kerek számmal nemesi földbirtok 7,500.000 hold
a 2-ikba 8,000.000 hold
a 3-ikba 10,000.000 hold
a 4-ikbe 4,000.000 hold
Összesen: 29,500.000 hold
Már most az első osztálybeli 14 megyére esnék minden nemesi hold után 10 krjával 125.000 frt – kr.
II. osztb. 12 megyére 7 1/3 krjával 966.666 frt 40 kr.
III. osztb. 18 megyére 3 1/2 krjával 583.333 frt 20 kr.
IV. osztb. 8 megyére 1 1/2 krjával 100.000 frt – kr.
Összesen: 2,900.000 frt 60 kr.
Isten látja lelkünket, ezt csakugyan még az elsőnél is könnyebben megbírnók!
Mondám már, hogy mathematicai bizonyosságot számvetésemnek semmi tekintetben sem igényelek. – Tele lehet az hibákkal, tévedésekkel, tele van kétségtelenül; – hiszen minden adatunk merő tapogatózás!! azonban részrehajlás vádja legalább nem érhet; mert hiszen Pestet első osztályba tettem, ámbár tudom, hogy közel egy harmada vagy posványos Maremnák, vagy Zahara; s vannak földjei amott Kis-Kőrös táján, Kis-Bócsán, s a Bugaczi megéneklett csárda körül, hol egy hold homokföldet osztályban testvérek között 20 kr. becsárba számítanak; de kérem nem felejtetni, hogy csak a mívelés alatti föld van számítva, a míveletlen pedig, és így Pestmegyében 364.000 hold már ki van véve; azonkívül még tudtam azt is, hogy rossz föld mindenütt van, tudtam, hogy a megyének 2/3-da beneficiált helyzeténél fogva csakugyan első osztályba való és felvevém, hogy a nemesi holdszám után a megyékre kivetendő telekdíj viselésében, valamint a jobbágybirtoknál minden adózónak, úgy itt, minden nem adózónak a honoratiorok, minden osztályának – bizony a capitalistáknak is – és miként nevezzük a törvényen kívül adómentesítettek egész seregét – részt kell venni; s meg vagyunk győződve, hogy ezeknek az individualis kivetésbeni részeltetésök bőven kipótolandja azon kárt, mi Pestmegyére a bócsai Zahara homok miatt hárulna. – Én legalább magammal számot vetettem, s lelkiismeretesen mondhatom, hogy földjeim begyes vidékiek, s nehéz míveltetésűek bár, de a 10 kr. telekdíjat bizony megbirják.
Uraim, statistikusok! javítsátok számvetési kisérletemet; jól tudom, hogy itt azon elfogadásra nincs igényem, melylyel a kir. városok szavazat-száma, annak felosztási elvei, s nagy részben módja iránt is találkozni – a többségnél szerencsém vala; – de annyi eredményt számvetéseimből mégis csak örömmel vonhatok le: hogy a telekdíjt bizony megbirjuk. – Szünjünk meg tehát e kérdésben legalább pártfelek lenni, hazafiak! s fogjunk kezet, a honért s magunkért – emberségesen.
S most végül egy szót, a nagyszerü terv indítványozójához, gróf Széchenyihez. Azt mondá a nemes gróf, hogy tervében első műtétel a journalisticai tárgyalás; második stádium: az elvnek elfogadósára többséget nyerni. – Az első műtétel meglehetősen végbe ment már; fogjon a nemes gróf a másodikhoz; nyerjen neki hathatós befolyásával, s ügye szentségével elfogadtatást, – – Isten segítse honboldogító diadalra. Mi csekélyek vagyunk, porszem-parányi befolyásuak, de a mi, s mennyi vagyunk, számolhat reánk ez ügyben.
