Szent-Iványi Károlynak
Szent-Iványi Károlynak
Turin, 1867. október 24.
Tiszelt Elnök úr!*
* Kossuthnak a vácziakhoz irt levele közzétételéért a királyi ügyek igazgatója, mint közvádló, sajtóvétség miatt perbe fogta Böszörményi László, országgyűlési képviselőt, a M. U. szerkesztőjét.
Október 30-án tárgyaltatott Böszörményi mentelmi ügye. Miután a Deák-párt előszeretettel hirdette, sőt maga a kiadatási engedély érdekében a közvádló által a képviselőházhoz benyujtott megkeresés hivatalosan is kimondotta, hogy B. L. a váczi levelet, mely nem volt a publiczitásnak szánva, szerző tudta nélkül közölte, tehát a közléssel visszaélt, Kossuth a képviselőház elnökéhez, Szent-Iványi Károlyhoz, a fenti levelet intézte.
A ház, bár hosszas vita után, Böszörményi kiadatása mellett határozott. Különös. Wenckheim Béla báró belügyminiszter szeptember 14-én kelt rendeletében (lásd. a 73. sz. lapon) kimondja Kossuth Lajosra a bűnöst, és őt »a haza elleni hütlenség bűnében« elmarasztalja, Abony és Eger városokat pedig »bűnrészesek«-nek mondja, és október 24-én, tehát csak tiz nappal később, a királyi ügyek igazgatója a B. L. kiadatását kérő iratában hivatalosan kijelenti, hogy a miniszter által már bünösnek nyilvánitott egyén ellen törvényes keresetnek nincsen is helye és őt felelősségre vonni nem is lehet, tehát Böszörményit kell perbe fogni. K. F.
A magyar időszaki lapok országgyűlési tudósításában olvasom a királyi ügyek igazgatójának, Ráth Károlynak elnök úrhoz intézett s a képviselőház okt. 18-diki ülésében fölolvasott azon hivatalos megkeresését, mely által a képviselőháztól engedelmet kér, hogy Böszörményi László képviselő úr, mint a M. U. czímü napilap felelős szerkesztője, a váczi választókhoz képviselővé lett megválasztatásom alkalmából intézett levelemnek a nevezett lapban közzététele miatt sajtóvétségi vizsgálat s illetőleg közkereset alá vétethessék.
Ezen megkereső levélben a M. U. kiadójának s felelős szerkesztőjének feleletre vonatásuk a következő – szóról szóra idézett – előadással indokoltatik:
»Azon lényeges körülmény, hogy a szerző (t. i. én) ezen, a váczi választókhoz irott levelét sajtó útján közzététetni szándokolta volna, kinyomozható nem volt, s igy azon vélelem, hogy ezzel a szerző akaratán kivül visszaélés ne történt volna, lerontva nem lévén – – – a körülmények eme helyzetében előáll a sajtótörvény 33-dik §-a.«
Ezen lényegesnek tekintett körülmény iránt, mely a megkeresés alapjául vétetett fel, a fenforgó kétség eloszlatásának erkölcsi kötelessége engem, mint a panaszlott levélnek szerzőjét illet.
Miszerint tehát a képviselőház a kért engedelem ügyében a tényállás teljes ismeretével határozhasson:
van szerencsém Elnök urat tisztelettel értesíteni, hogy többször említett levelemnek a M. U.-ban közzétételével semminemü visszaélés nem követtetett el, mert én magam küldöttem meg a M. U. szerkesztőjének közzététel végett levelem másolatát, úgy hogy a közzététel egyenesen akaratommal és szándékom szerint történt. Tisztelettel kérem Elnök urat, hogy e nyilatkozatomról hivatalos tudomást venni s azt a képviselőháznak is tudomására juttatni méltóztassék.
Mely kérésem mellett van szerencsém Elnök úrnak megkülönböztetett tiszteletemet jelenteni.
Kossuth Lajos.
