AZ ELSŐ LETELEPÜLŐK
AZ ELSŐ LETELEPÜLŐK
A Moáb pusztájában történt, hogy Rúben, Gád és Manassze törzsének vezetői Mózes elé járultak, és így szóltak:
– A földek, amelyeket eddig kezünkbe adott az Úr, az amoriták földje, valamint Básán és Gileád termékeny és jó föld barmok tartására. A mi törzseinknek van a legtöbb jószága, értékes nyájaink, ezért kérünk, adjátok nekünk ezt a vidéket. Felépítjük a lerombolt városokat, letelepszünk itt, és nem tartunk igényt a Jordánon túli földekre, azokon osztozzanak a többi törzsek!
– Hogyan gondoltátok ezt? – kiáltott Mózes haragosan. – Letelepednétek a földön, amelyet az egész nép vett meg vére hullásával, és néznétek, hogy a többiek átkelnek a Jordánon, és nélkületek küszködnek az ellenséges népekkel? Miért akarjátok kihívni az Úr haragját?
– Nem jól értettél minket – feleltek Rúben és Gád emberei. – Itt aklokat építenénk jószágunknak, és kerített városokat asszonyaink és gyerekeink védelmére, de aztán vonulnánk testvéreinkkel együtt a Jordánon túl, és addig vissza nem térnénk, amíg minden törzs meg nem kapja örökrészét a földön, amelyet az Úr ígért nekünk!
Mózes megengesztelődve felelte:
– Ha valóban így cselekesztek, ahogy mondtátok, és nem hagyjátok cserben testvéreiteket, hanem velük harcoltok, míg Kánaán kezükbe nem jut, akkor telepedjetek le kívánságtok szerint, építsétek fel az aklokat és a megerősített városokat!
Izrael többi törzsének sem volt kifogása ez ellen. Rúben törzse megszállta tehát a Jordántól és a Sós-tengertől keletre eső terület legdélebbi részét, amely Moáb földjével volt határos, újjáépítették Hesbont és öt már elpusztított várost. Gád nyerte a tőlük északra eső vidéket Dibonnal és hét más várossal, hogy felépítsék maguknak. Manassze törzsének csak a fele foglalt földet a Jordán innenső oldalán, a másik fele arra a földre tartott igényt, amely ezzel átellenben, a folyó túloldalán fekszik. A fél törzs Gileádot szemelte ki magának, de innen még előbb ki kellett űzniük az ott lakó amoriták maradékait.
