5 Móz. 6.
5 Móz. 6.
Intések az Úrnak egyedüli imádására és szeretetére.
5 Móz. 6,1
Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt;
5 Móz. 6,2
Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.
5 Móz. 6,3
Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked.
5 Móz. 6,4
Halld [rész 4,35. 1 Kir. 8,60. Ján. 17,3.] Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
5 Móz. 6,5
Szeressed [rész 10,12. Máté 22,37.] azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
5 Móz. 6,6
És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.
5 Móz. 6,7
És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj [rész 4,9.] ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.
5 Móz. 6,8
És kössed azokat a te [2 Móz. 13,9.] kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.
5 Móz. 6,9
És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.
5 Móz. 6,10
És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél;
5 Móz. 6,11
És minden jóval telt házakat, a melyeket nem [Józs. 24,13.] te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel:
5 Móz. 6,12
Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél [rész 8,10.] az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földéről, a szolgaságnak házából!
5 Móz. 6,13
Féljed [rész 10,20.] az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj, és az ő nevére [Jer. 4,2.] esküdjél.
5 Móz. 6,14
Ne járjatok idegen [Józs. 23,8.] istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak;
5 Móz. 6,15
(Mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne törüljön téged a föld színéről.
5 Móz. 6,16
Meg ne [Máté 4,7.] kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen [2 Móz. 17,1-7.] megkísértettétek Maszszában!
5 Móz. 6,17
Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az ő bizonyságait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked.
5 Móz. 6,18
És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak.
5 Móz. 6,19
Hogy elűzzed minden ellenségedet a te színed elől, a mint megmondotta az Úr.
5 Móz. 6,20
Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire valók e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:
5 Móz. 6,21
Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.
5 Móz. 6,22
És tőn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes [2 Móz. 7,20. rész 8,1-2.] jeleket és csudákat a Faraón és az ő egész háznépén, a mi szemeink láttára.
5 Móz. 6,23
Minket pedig kihoza [2 Móz. 3,7-10. 12,31-34.] onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felől megesküdött a mi atyáinknak.
5 Móz. 6,24
És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.
5 Móz. 6,25
És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, a miképen megparancsolta nékünk.
