5 Móz. 19.
5 Móz. 19.
Menedékvárosok; határsértés; hamis tanúk büntetése.
5 Móz. 19,1
Mikor kiírtja az Úr, a te Istened a nemzeteket, a [2 Móz. 3,8.] kiknek földjét néked adja az Úr, a te Istened, és bírni fogod őket, és lakozol az ő városaikban és az ő házaikban:
5 Móz. 19,2
Válaszsz ki magadnak [2 Móz. 21,13. 14. 4 Móz. 35,10. 11.] három várost a te földeden, a melyet az Úr, a te Istened ád néked, hogy örököljed azt.
5 Móz. 19,3
Készítsd meg magadnak az utat azokhoz, és oszszad három részre a te országod határát, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül; azok arra valók legyenek, hogy minden gyilkos [2 Móz. 21,13. 14.] oda meneküljön.
5 Móz. 19,4
Ez pedig a gyilkos törvénye, a ki oda menekül, hogy élve maradjon: A ki [2 Móz 21,13.] nem szándékosan öli meg az ő felebarátját, és nem gyűlöli vala azt azelőtt;
5 Móz. 19,5
A ki például elmegy az ő felebarátjával az erdőre fát vágni, és meglódul a keze a fejszével, hogy levágja a fát, és leesik a vas a nyeléről, és úgy találja az ő felebarátját, hogy az meghal: az ilyen meneküljön e városok egyikébe, hogy élve maradjon.
5 Móz. 19,6
Különben a vérbosszuló rokon űzőbe veszi [4 Móz. 35,12.] az ő szívének búsulásában, és eléri, ha az út hosszú leend, és agyon üti őt, holott nem méltó a halálra, mivel azelőtt nem gyűlölte azt.
5 Móz. 19,7
Azért én parancsolom néked, mondván: Három várost válaszsz magadnak.
5 Móz. 19,8
Ha pedig az Úr, a te Istened kiterjeszti a te határodat, a mint megesküdt a te atyáidnak, és néked adja mind az egész [1 Móz. 28,13. 14.] földet, a melynek megadását megígérte volt a te atyáidnak;
5 Móz. 19,9
(Hogyha megtartod mind e parancsolatot, megtévén azt, a mit én ma parancsolok néked, tudniillik, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és járj az ő utain minden időben): akkor e háromhoz szerezz még [Józs. 20,7. 8.] három várost.
5 Móz. 19,10
Hogy ártatlan vér ne ontassék ki a te földeden, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és hogy a vér ne legyen rajtad.
5 Móz. 19,11
De hogyha lesz valaki, a ki gyűlöli az ő felebarátját, [2 Móz. 21,14. 4 Móz. 35,16. 20. 21.] és meglesi azt, és reá támad és úgy üti meg, hogy meghal, és bemenekül valamelyikbe e városok közül:
5 Móz. 19,12
Akkor az ő városának vénei küldjenek embereket, és vonják ki azt onnét, és adják azt a vérbosszúló rokon kezébe, hogy meghaljon.
5 Móz. 19,13
Ne nézz reá szánalommal, hanem tisztítsd ki az ártatlan vérontást Izráelből, hogy jól [rész 15,5.] legyen dolgod.
5 Móz. 19,14
A te felebarátodnak határát [rész 27,17. Péld. 22,28.] el ne told, a mely határt az ősök vetettek a te örökségedben, a melyet örökölni fogsz azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked, hogy bírjad azt.
5 Móz. 19,15
Ne álljon elő egy tanú senki ellen semmiféle hamisság és semmiféle bűn miatt; akármilyen bűnben bűnös valaki, két [4 Móz. 35,30. Máté 18,16.] tanú szavára vagy három tanú szavára álljon a dolog.
5 Móz. 19,16
Ha valaki ellen gonosz tanú áll elő, hogy pártütéssel vádolja őt:
5 Móz. 19,17
Akkor álljon az a két ember, a kiknek ilyen perök van, az Úr elé, a papok és [rész 17,9.] a bírák elé, a kik abban az időben lesznek;
5 Móz. 19,18
És a bírák vizsgálják meg jól a dolgot, és ha hazug tanú lesz a tanú, a ki hazugságot szólott az ő atyjafia ellen:
5 Móz. 19,19
Úgy cselekedjetek azzal, a mint ő szándékozott [Péld. 19,5. 9.] cselekedni az ő atyjafiával. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt;
5 Móz. 19,20
Hogy a kik megmaradnak, hallják meg, és féljenek, [rész 13,11.] és többször ne cselekedjenek te közötted ilyen gonosz dolgot.
5 Móz. 19,21
Ne nézz reá szánalommal; lelket lélekért, [3 Móz. 24,20. 21.] szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.
