Mik. 5.
Mik. 5.
A Messiás születése, országlása, győzedelme.
Mik. 5,1
Seregelj hát egybe, seregek leánya! Ostrommal támadt ellenünk; pálczával verjék arczul Izráel biráját!
Mik. 5,2
De te, Efratának [Máté 2,6.] Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.
Mik. 5,3
Azért odaadja őket, [Ésa. 7,17-25.] míg a szűlő szűl, [Ésa. 7,14.] de az ő atyjafiainak maradékai visszatérnek [Ezék. 37,19-24.] Izráel fiaihoz.
Mik. 5,4
És megáll, és legeltet az Úrnak erejével, az Úrnak az ő Istenének fenséges nevével, és bátorsággal lakoznak, mert ímé felmagasztaltatik a földnek határáig.
Mik. 5,5
És ő a mi békességünk. Ha az Assirus eljő a mi földünkre és megtapodja palotáinkat: állatunk ellene hét pásztort és nyolcz fejedelmi férfiút.
Mik. 5,6
És megrontják Assiria földjét fegyverrel Nimród földjét is az ő kapuiban; és megszabadít az Assirustól, ha a mi földünkre eljő és a mi határunkba lép.
Mik. 5,7
És a Jákóbnak maradéka olyan lészen a sok nép között, mint az Úrtól való harmat, mint a zápor a fűnek, mely nem emberben reménykedik, és nem bízik embernek fiaiban.
Mik. 5,8
És a Jákób maradéka a pogányok között, a sok nép között olyan lészen, mint az oroszlán az erdei vadak között; mint az oroszlán-kölyök a juhoknak nyája között, a mely ha betör, tipor és tép, és nincs, a ki tőle megszabadítson.
Mik. 5,9
Erőt vészen a te kezed szorongatóidon, és minden ellenségeid kivágattatnak.
Mik. 5,10
És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kivágom lovaidat közüled, és elvesztem hadi-szekereidet.
Mik. 5,11
És kivágom földednek városait, és ledöntöm minden erősségeidet.
Mik. 5,12
És kivágom kezedből a bűvszereket, és szemfényvesztőid nem lesznek néked.
Mik. 5,13
És kivágom faragott képeidet és bálványaidat közüled, és nem imádod többé kezeidnek csinálmányait.
Mik. 5,14
És kiszaggatom a te berkeidet közüled és elpusztítom a te városaidat.
Mik. 5,15
És haraggal és hévvel állok bosszút a pogányokon, a kik nem engedelmeskedtek.
