2 Krón. 28.
2 Krón. 28.
Az istentelen Akház sokféleképen büntettetik; de még sem jobbul meg.
2 Krón. 28,1
Húsz esztendős volt [2 Kir. 16,1-19.] Akház, mikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és nem cselekedék kedves dolgot az Úr előtt, mint Dávid, az ő atyja;
2 Krón. 28,2
Hanem az Izráel királyainak útján járt, és öntött bálványokat is csináltatott a Baál tiszteletére.
2 Krón. 28,3
Annakfelette tömjéneze a Hinnom fiának völgyében; fiait is megégeté tűzben, [rész 33,6. 5 Móz. 18,9. 10-12.] a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai elől kiűzött volt.
2 Krón. 28,4
Áldozék és tömjéneze a [2 Kir. 16,4.] magaslatokon is, a halmokon is és minden zöld fa alatt.
2 Krón. 28,5
Ezért az Úr az ő Istene adá őt a Siriabeli király kezébe, és őt igen megverék, és sok foglyot hurczolának el ő tőle, a kiket Damaskusba vivének. Sőt még az Izráel királya kezébe is adaték, és az is igen megveré őt.
2 Krón. 28,6
Mert Pékah, [2 Kir. 16,5-8. Ésa. 7,1.] a Rémália fia, Júdában egy nap levága százhúszezer embert, mind vitézeket; mivel elhagyták az Urat, atyáik Istenét.
2 Krón. 28,7
Annakfelette az Efraimbeli vitéz Zikri megölé Maásiát, a király fiát, Azrikámot, az ő házának gondviselőjét, és Elkánát, a ki a király után második vala.
2 Krón. 28,8
És elvivének az Izráel fiai az [rész 25,21-24.] ő atyjokfiai közül kétszázezer asszonyt, fiút, leányt, és nagy vagyont rablának el tőlök, és azzal a zsákmánynyal mennek vala Samariába.
2 Krón. 28,9
Vala pedig ott az Úrnak egy prófétája, a kinek neve Odéd, a ki eleibe menvén a hadnak, a mely Samariába megy vala, monda nékik: Ímé, mivel az Úrnak, atyáitok Istenének haragja Júda ellen felgerjedett, őket kezetekbe adta, és ti sokat megölétek közülök haragotokban, a mely szintén az égig felhatott;
2 Krón. 28,10
És immár arra gondoltok, hogy Júdának és Jeruzsálemnek fiait megalázzátok, hogy néktek szolgáitok és szolgálóleányitok legyenek: avagy ezáltal nem teszitek-é magatokat bűnösökké az Úrnál, a ti Isteneteknél?
2 Krón. 28,11
Azért halljátok meg szómat: Vigyétek vissza a ti atyátokfiai közül való foglyokat, a kiket ide hoztatok; különben az Úrnak nagy haragja lészen rajtatok.
2 Krón. 28,12
Akkor felkelének némelyek az Efraimból való vezérek közül: Azáriás, a Jóhanán fia; Berékiás, a Mesillemót fia; Ezékiás, a Sallum fia, és Amása a Hadlai fia, azok ellen, a kik a viadalból jőnek vala.
2 Krón. 28,13
És mondának nékik: Ne hozzátok ide be a foglyokat, mert felette igen nagy bűn lesz az, a mit akartok művelni, és ezzel a mi bűneinket és vétkeinket megsokasítjátok; mert e nélkül is sok bűnünk van, és felgerjedt a harag Izráel ellen.
2 Krón. 28,14
Ott hagyá azért a sereg a foglyokat és a zsákmányt a vezérek és az egész gyülekezet előtt.
2 Krón. 28,15
És felállának a névszerint megnevezett férfiak, s felvevék a foglyokat, és a kik mezítelenek valának közülök, felöltözteték a zsákmányból; felöltözteték azokat, sarukat is adának lábaikra; ételt és italt is adának nékik; sőt meg is kenék őket, és a gyengélkedőket szamarakra helyezék, és vivék őket a pálmafák városába, Jérikhóba, az ő atyjokfiaihoz; azután megtérének Samariába.
2 Krón. 28,16
Az időben külde [2 Kir. 16,7-10.] Akház király az Assiriabeli királyhoz, hogy megsegítené őt.
2 Krón. 28,17
Mert még az Edomiták is [rész 21,10.] eljöttek vala, és a Júdabeliek közül sokat levágának, vagy rabságba hurczolának.
2 Krón. 28,18
A Filiszteusok is mind ellepék a lapályon való városokat és Júdának dél felől való részét, és elfoglalák Béth-Semest, Ajalont, Gederótot, Sókot és annak faluit; Timnát és annak faluit; Gimzót és annak faluit, és ott laknak vala;
2 Krón. 28,19
Mert az Úr megalázta Júdát Akházért, az Izráel királyáért; mert arra indítá [vers 3-5.] Júdát, hogy vétkezzék az Úr ellen.
2 Krón. 28,20
Eljöve azért ő ellene Tiglát-Piléser, Assiria királya, a ki sanyargatá őt, és nem segítette meg.
2 Krón. 28,21
Mert Akház kifosztá az Úr házát, a királyét, a fejedelmekét, és az Assiriabeli királynak adá, de azért nem lőn néki segítségére.
2 Krón. 28,22
Sőt még a szorongattatás idejében is tovább vétkezék az Úr ellen; ilyen vala Akház király.
2 Krón. 28,23
Mert áldozék Damaskus [2 Kir. 16,10-16.] isteneinek, a kik őt megverték vala, ezt mondván: Mivel Siria királyainak istenei megsegítik őket, azért én is azoknak áldozom, hogy segéljenek engem is, holott mind néki, mind az egész Izráelnek azok okozták romlását.
2 Krón. 28,24
És összehordá Akház az Isten házának edényeit, és [2 Kir. 16,14. 17,18.] összetöré az Isten házának edényeit, és az Úr házának ajtait bezárá, és csinála a maga számára oltárokat Jeruzsálemnek minden szegletén;
2 Krón. 28,25
Júdának minden városaiban is magaslatokat építe, hogy az idegen isteneknek tömjénezzen, és haragra ingerlé az Urat, atyái Istenét.
2 Krón. 28,26
Az ő több dolgai pedig és útjai, úgy az elsők, mint utolsók, ímé meg vannak írva a Júda és az Izráel királyainak [2 Kir. 16,1-20.] könyvében.
2 Krón. 28,27
Meghala pedig Akház az ő atyáival, és eltemeték őt Jeruzsálem városában; mert nem vivék őt az Izráel királyainak [rész 21,20.] sírjába. És uralkodék az ő fia, Ezékiás, ő helyette.
