2 Krón. 21.
2 Krón. 21.
Jórám gonoszúl uralkodik s elvész.
2 Krón. 21,1
És meghala Jósafát [1 Kir. 22,51.] az ő atyáival egyetemben, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában; és uralkodék helyette az ő fia, Jórám.
2 Krón. 21,2
És az ő testvérei, a Jósafát fiai ezek valának: Azária, Jéhiel, Zakariás, Azáriás, Mikáel és Sefátja. Ezek mind Jósafátnak, az Izráel királyának fiai voltak.
2 Krón. 21,3
És adott nékik az ő atyjok sok ajándékot ezüstben, aranyban és drágaságokban, Júdabeli megerősített városokkal; de a királyságot Jórámnak adá, mivel ő vala elsőszülötte.
2 Krón. 21,4
Kezde azért Jórám az ő atyjának királyságában uralkodni, és mikor immár abban megerősödött, az ő testvéreit mind megölé fegyverrel; sőt Izráel fejedelmei közül is némelyeket.
2 Krón. 21,5
Harminczkét esztendős korában kezdett vala uralkodni Jórám, és nyolcz esztendeig uralkodék Jeruzsálemben.
2 Krón. 21,6
És jára az Izráel királyainak útján, a mint cselekszik vala az Akháb háznépe; mert az Akháb leányát vette vala magának feleségül; és az Úr szemei előtt gonosz dolgot cselekedék.
2 Krón. 21,7
Nem akará mindazáltal [2 Kir. 8,17-19.] az Úr a Dávid házát elveszteni a szövetségért, a melyet [2 Sám. 7,11. 12.] Dáviddal kötött, és mivel igéretet tett vala, hogy szövétneket ad néki és az ő [1 Kir. 11,36.] fiainak minden időben.
2 Krón. 21,8
Az ő idejében szakada el [1 Móz. 27,40. 2 Sám. 8,14.] Edom Júda keze alól, és királyt választának magoknak.
2 Krón. 21,9
Elméne ugyan Jórám az ő vezéreivel és a szekerek mind ő vele, és felkelvén éjjel, megveré az [rész 20,10-22.] Edomitákat, a kik őt körülvették vala, és szekereiknek fejedelmeit;
2 Krón. 21,10
Mindazáltal Edom elszakada Júdának keze alól mind e mai napig. Ugyanakkor elszakada Libna is az ő keze alól, mivel elhagyta az Urat, atyái Istenét.
2 Krón. 21,11
Ő is csináltatott magaslatokat Júda hegyein, és azt művelé, hogy a Jeruzsálembeliek paráználkodának, sőt Júdát is felbiztatá erre.
2 Krón. 21,12
Juta pedig azonközben az Illés próféta írása hozzá, mondván: Ezt mondja az Úr, a te atyádnak, Dávidnak Istene: Mivel nem járál a te atyádnak, Jósafátnak útján, sem a Júda királyának, Asának útján;
2 Krón. 21,13
Hanem járál az Izráel királyainak útján, és azt műveléd, hogy Júda és Jeruzsálem lakói paráználkodjanak, a mint az Akháb háza is paráználkodik; annakfelette testvéreidet, atyádnak házát megöléd, a kik jobbak voltak nálad:
2 Krón. 21,14
Ímé az Úr nagy csapást bocsát a te népedre, fiaidra, feleségeidre és minden jószágodra.
2 Krón. 21,15
Te pedig súlyos betegségbe, bélbajba [vers 19.] esel, mindaddig, míg a te béled naponként kimegy a betegség miatt.
2 Krón. 21,16
Felindítá azért az Úr Jórám ellen a Filiszteusok és az Arábiabeliek elméjét, a kik a szerecsenekkel határosok valának.
2 Krón. 21,17
És feljövének Júda ellen és megtámadván őt, zsákmányul vivék mindazt a vagyont, a mi a király házában található volt, sőt fiait és feleségeit is, és nem maradt néki más fia, csak Joákház, a legkisebbik.
2 Krón. 21,18
És mindezek után megveré őt az Úr felette nagy bélbajjal, mely gyógyíthatatlan vala.
2 Krón. 21,19
És ez így volt napról-napra, egészen a második év végéig, midőn belei kifolytak a betegség miatt, és meghala nagy kínokban: és népe nem égete néki drága illatú fűszereket, mint az ő atyáinak [rész 16,14.] égettek vala.
2 Krón. 21,20
Harminczkét esztendős vala, mikor uralkodni kezde, és nyolcz esztendeig uralkodék Jeruzsálemben. És mikor minden részvét nélkül kimula, eltemeték őt a Dávid városában; de nem a királyok sírjába.
