Józs. 23.
Józs. 23.
Józsué utolsó figyelmeztetései a néphez.
Józs. 23,1
Lőn pedig sok nappal azután, hogy nyugodalmat [rész 21,44.] adott vala az Úr Izráelnek minden ő körülötte lévő ellenségeitől: megvénhedék Józsué [rész 13,1.] és megidősödék.
Józs. 23,2
Előhívá ekkor Józsué az egész Izráelt, annak véneit, fejeit, biráit és felügyelőit, és monda nékik: Én megvénhedtem és megidősödtem.
Józs. 23,3
Magatok is láttatok mindent, a mit az Úr, a ti Istenetek mind eme népekkel cselekedett ti előttetek; mivelhogy maga az Úr, a ti [5 Móz. 1,30. 3,22.] Istenetek harczolt érettetek.
Józs. 23,4
Ímé elosztám néktek sors által a fennmaradt népeket örökségül a ti nemzetségeitek szerint, a Jordántól kezdve, és mindazokat a népeket, a melyeket kipusztítottam, és a nagy tengert is napnyugat felől.
Józs. 23,5
Az Úr pedig, a ti Istenetek kiűzi őket a ti orczátok elől, és kiűzi őket ti előletek, hogy örököseivé legyetek az ő földüknek, a mint megmondotta vala [5 Móz. 7,1. 2. 17-24.] néktek az Úr, a ti Istenetek.
Józs. 23,6
Legyetek azért igen erősek, hogy megtartsátok és megcselekedjétek mind azt, a mi meg van írva a Mózes törvényének könyvében; hogy el ne távozzatok [rész 1,7. 5 Móz. 5,32. 28,14.] attól se jobbkézre, se balkézre;
Józs. 23,7
Hogy össze ne elegyedjetek [5 Móz. 7,1-6.] ezekkel a népekkel, azokkal, a melyek fenmaradtak közöttetek; isteneiknek nevét ki se ejtsétek, [2 Móz. 23,13. 14. Jer. 5,7. Sof. 1,5.] azokra ne esküdjetek, se ne szolgáljatok nékik, se előttök meg ne hajoljatok;
Józs. 23,8
Hanem ragaszkodjatok [5 Móz. 11,22.] az Úrhoz, a ti Istenetekhez, a miképen e mai napig cselekedtetek!
Józs. 23,9
Ezért űzött ki az Úr előletek nagy és erős népeket: a mi pedig titeket illet, senki meg nem állhatott ellenetekben mind e napig.
Józs. 23,10
Egy férfiú [3 Móz. 26,7. 8. 5 Móz. 32,30.] közületek elűz ezeret, mert az Úr, a ti Istenetek az, a ki harczol érettetek, a miképen megmondta vala néktek.
Józs. 23,11
Azért igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket!
Józs. 23,12
Mert ha elfordulván elfordultok tőle és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, a melyek itt maradtak ti közöttetek; és sógorságot köttök ő velök és összeelegyedtek velök és ők veletek:
Józs. 23,13
Bizonynyal megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem űzi többé e népeket ti előletek; [2 Móz. 34,12-16. 4 Móz. 33,52. Bir. 2,3.] sőt inkább lésznek ti néktek tőrré és hurokká, oldalaitokban ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, míglen kivesztek erről a jó földről, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.
Józs. 23,14
Én pedig ímé megyek [rész 24,29. 30. 1 Kir. 2,2.] már a minden földinek útján: Tudjátok meg azért teljes szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy szó sem esett [rész 21,45.] el mindama jó szóból, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felőletek. Minden betelt rajtatok, egy szó sem esett el azokból!
Józs. 23,15
De a miképen betelt rajtatok mind az a jó szó, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felőletek: akképen teljesíti majd rajtatok mind a gonosz szót is az Úr, míglen kipusztít titeket e jó földről, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.
Józs. 23,16
Ha általhágjátok [1 Kir. 9,6-8.] az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségét, a melyet parancsolt néktek, és elmentek és szolgáltok idegen isteneknek, és meghajoltok azok előtt: akkor felgerjed ellenetek az Úrnak haragja, és hamar kivesztek e jó földről, a melyet ő adott néktek.
