Jel. 15.
Jel. 15.
Diadalmi ének az Isten igazságáról. Előkészület a hét utolsó csapásra.
Jel. 15,1
És láték mennyben más nagy és csodálatos jelt: hét angyalt, a kinél vala a hét utolsó [rész 11,14.] csapás; mert az által teljesedett be az Istennek haragja.
Jel. 15,2
És láték úgymint üvegtengert [rész 4,6.] tűzzel elegyítve; és azokat, a kik diadalmasok a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének [rész 13,18.] számán, látám állani az üvegtenger mellett, a kiknek kezében valának az Istennek hárfái. [rész 5,8. 14,2.]
Jel. 15,3
És énekelik vala Mózesnek [2 Móz. 15,1.] az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: [Zsolt. 111,2.] Nagyok és csodálatosak [Zsolt. 139,14.] a te dolgaid, mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a [Zsolt. 145,17.] te útaid, óh szentek Királya!
Jel. 15,4
Ki ne félne téged, [Jer. 10,7.] Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak egyedül vagy szent. Mert [Malak. 1,11. Ésa. 66,23.] eljőnek mind a pogányok és lehajolnak előtted; mert a te ítéleteid [rész 14,7.] nyilvánvalókká lettek.
Jel. 15,5
És ezeknek utána látám, és ímé megnyittaték [rész 11,19.] a mennyben a bizonyságtétel sátorának temploma,
Jel. 15,6
És kijöve a templomból a hét angyal, a kinél a hét csapás vala, tiszta és fehér gyolcsba öltözve, és mellöknél arany övekkel körülövezve.
Jel. 15,7
És egy a [rész 4,6.] négy lelkes állat közül ada a hét angyalnak hét aranypoharat, a mely az örökkön örökké élő Istennek haragjával teljes vala.
Jel. 15,8
És megtelék a templom füsttel [2 Móz. 40,34-35. 1 Kir. 8,10. 11. Ésa. 6,4.] az Isten dicsőségének és erejének miatta, és senki a templomba be nem mehet vala, mígnem a hét angyal [vers 6.] hét csapása bevégeztetik.
