Péld. 30.
Péld. 30.
Péld. 30,1
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
Péld. 30,2
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
Péld. 30,3
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Péld. 30,4
Kicsoda ment fel az égbe, [Ján. 3,13.] hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
Péld. 30,5
Az Istennek teljes beszéde [Zsolt. 12,7.] igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
Péld. 30,6
Ne tégy [5 Móz. 4,2.] az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
Péld. 30,7
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
Péld. 30,8
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő [Máté 6,11.] eledellel.
Péld. 30,9
Hogy megelégedvén, meg ne [5 Móz. 8,12-14.] tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
Péld. 30,10
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
Péld. 30,11
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját [vers 17.] átkozza, és az ő anyját nem áldja.
Péld. 30,12
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt [Ésa. 65,5. 6.] tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
Péld. 30,13
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
Péld. 30,14
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, [Zsolt. 52,4. 5. 57,5.] és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
Péld. 30,15
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen [vers 16.] nem mondják: elég;
Péld. 30,16
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!
Péld. 30,17
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
Péld. 30,18
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
Péld. 30,19
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
Péld. 30,20
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
Péld. 30,21
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
Péld. 30,22
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
Péld. 30,23
A gyűlölt asszony alatt, [rész 25,24.] ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
Péld. 30,24
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
Péld. 30,25
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik [rész 6,8.] nyárban a magok eledelét;
Péld. 30,26
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán [Zsolt. 104,18.] csinálják az ő házokat;
Péld. 30,27
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
Péld. 30,28
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
Péld. 30,29
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
Péld. 30,30
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
Péld. 30,31
A harczra felékesített [Jób 39,22. 23.] ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
Péld. 30,32
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: [Jób 21,5.] kezedet szájadra vessed.
Péld. 30,33
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
