Péld. 26.
Péld. 26.
Péld. 26,1
Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
Péld. 26,2
Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
Péld. 26,3
Ostor [Zsolt. 32,9.] a lónak, fék a szamárnak; és vessző [rész 10,13.] a bolondok hátának.
Péld. 26,4
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Péld. 26,5
Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Péld. 26,6
A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
Péld. 26,7
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
Péld. 26,8
Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
Péld. 26,9
Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
Péld. 26,10
Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
Péld. 26,11
Mint az eb [2 Pét. 2,22.] megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
Péld. 26,12
Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed [rész 29,20.] legyen, hogynem mint a felől!
Péld. 26,13
Azt mondja a rest: ordító oroszlán van [rész 22,12.] az úton! oroszlán van az utczákon!
Péld. 26,14
Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest [rész 21,25. Préd. 4,5. 6.] az ő ágyában.
Péld. 26,15
Ha a rest [rész 19,25. Préd. 4,5.] az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
Péld. 26,16
Bölcsebb a rest a maga [vers 13.] szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
Péld. 26,17
Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
Péld. 26,18
Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
Péld. 26,19
Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
Péld. 26,20
Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, [rész 20,10.] megszűnik a háborgás.
Péld. 26,21
Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember [rész 29,22.] a patvarkodásnak felgyujtására.
Péld. 26,22
A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív [rész 18,8.] belsejét.
Péld. 26,23
Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
Péld. 26,24
Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
Péld. 26,25
Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
Péld. 26,26
Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
Péld. 26,27
A ki vermet ás másnak, [Zsolt. 7,16. Préd. 10,8.] abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
Péld. 26,28
A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
