Péld. 11.
Péld. 11.
Péld. 11,1
Az álnok [5 Móz. 25,13-16.] font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
Péld. 11,2
Kevélység [rész 18,12.] jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
Péld. 11,3
Az igazakat tökéletességök vezeti; de [rész 15,33. 18,12.] a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
Péld. 11,4
Nem használ a vagyon a [Sof. 1,18. Ezék. 7,19.] haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
Péld. 11,5
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
Péld. 11,6
Az igazaknak igazságok [Zsolt. 18,20-25.] megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg [rész 13,6.] a hitetlenek.
Péld. 11,7
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
Péld. 11,8
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő [rész 21,18.] helyette beesik abba.
Péld. 11,9
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
Péld. 11,10
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés [Zsolt. 42,8. 9.] van.
Péld. 11,11
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
Péld. 11,12
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
Péld. 11,13
A rágalmazó [rész 20,19.] megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
Péld. 11,14
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok [rész 15,22.] tanácsos által van.
Péld. 11,15
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
Péld. 11,16
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
Péld. 11,17
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; [vers 25. 37. rész 3,27.] a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
Péld. 11,18
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma [vers 19.] valóságos.
Péld. 11,19
A ki őszinte az igazságban, [Gal. 6,8.] az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
Péld. 11,20
Útálatosok az Úrnál az [Zsolt. 5,5-7.] álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
Péld. 11,21
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
Péld. 11,22
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
Péld. 11,23
Az igazaknak kivánsága [rész 10,23.] csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
Péld. 11,24
Van olyan, a ki bőven adakozik, és [Zsolt. 112,1. 9.] annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
Péld. 11,25
A mással jóltevő ember [vers 17.] megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
Péld. 11,26
A ki búzáját visszatartja, [vers 17.] átkozza azt a nép; annak [5 Móz. 14,28. 29.] fején pedig, a ki eladja, áldás van.
Péld. 11,27
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára [Zsolt. 57,7.] jő az.
Péld. 11,28
A ki bízik az ő [Jób 8,20. Jak. 5,1-3.] gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az [Zsolt. 1,1-3. 92,13.] igazak kivirágoznak.
Péld. 11,29
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
Péld. 11,30
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
Péld. 11,31
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; [1 Pét. 4,17. 18.] mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
Péld. 11,32
A ki [rész 3,11. 12. Zsid. 15,5-7.] szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
