Zsid. 5.
Zsid. 5.
Krisztus örökké való főpap Melkisédek rendi szerint. Az ő benne vetett hit által jutunk el a teljeskorúság állapotába.
Zsid. 5,1
Mert minden főpap emberek közül választatván, emberekért rendeltetik az Isten előtt való dolgokban, hogy ajándékokat és áldozatokat vigyen a bűnökért,
Zsid. 5,2
A ki képes együttérezni a tudatlanokkal [4 Móz. 15,24.] és tévelygőkkel, mivelhogy maga is körül van véve gyarlósággal.
Zsid. 5,3
És ezért köteles, miképen a [3 Móz. 16,6-16.] népért, azonképen önmagáért is áldozni a bűnökért.
Zsid. 5,4
És senki sem veszi magának e tisztességet, hanem a kit Isten hív el, miként [2 Móz. 28,1.] Áront is.
Zsid. 5,5
Hasonnlóképen Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, a ki így szólott hozzá: Én Fiam [Zsolt. 2,7.] vagy te, ma szűltelek téged.
Zsid. 5,6
Miképen másutt is mondja: [Zsolt 110,4.] Te örökké való pap vagy, Melkisédek rendje szerint.
Zsid. 5,7
Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás [Mát. 26,39. 27,46.] és könyhullatás közben járult ahhoz, a ki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott [Luk. 22,42-44.] az ő istenfélelméért,
Zsid. 5,8
Ámbár Fiú, [Mát. 3,17. Fil. 2,6-8.] megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet;
Zsid. 5,9
És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek,
Zsid. 5,10
Neveztetvén az Istentől Melkisédek rendje szerint való főpapnak. [1 Móz. 14,18-20. Zsolt. 110,4.]
Zsid. 5,11
A kiről nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondani valónk van, mivel restek lettetek a hallásra.
Zsid. 5,12
Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, a kiknek tejre [1 Kor. 3,1-3. 1 Pét. 2,2.] van szükségetek és nem kemény eledelre.
Zsid. 5,13
Mert mindaz, a ki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú:
Zsid. 5,14
Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.
