Mát. 28.
Mát. 28.
Jézus feltámadása és mennybemenetele.
Mát. 28,1
A szombat végén pedig, a hét első napjára [Márk 16,1-10. Luk. 24,1-10. Ján. 20,1-18.] virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.
Mát. 28,2
És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
Mát. 28,3
A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, [Csel. 1,10.] mint a hó.
Mát. 28,4
Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.
Mát. 28,5
Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.
Mát. 28,6
Nincsen itt, mert [rész 12,40. 16,21. 17,23. 20,19.] feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala [Csel. 2,36.] az Úr.
Mát. 28,7
És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; [rész 26,32.] ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek.
Mát. 28,8
És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.
Mát. 28,9
Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jöve ő velök Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte.
Mát. 28,10
Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, [Zsid. 2,11.] hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.
Mát. 28,11
A mialatt pedig ők mennek vala, ímé az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent a mi történt.
Mát. 28,12
És egybegyülekezvén a vénekkel együtt, és tanácsot tartván, sok pénzt adának a vitézeknek,
Mát. 28,13
Ezt mondván: Mondjátok, hogy: Az ő tanítványai odajövén éjjel, [rész 27,64.] ellopák őt, mikor mi aluvánk.
Mát. 28,14
És ha ez a helytartó fülébe jut, mi elhitetjük őt, és kimentünk titeket a bajból.
Mát. 28,15
Azok pedig fölvevén a pénzt, úgy cselekedének, a mint megtanították őket. És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig.
Mát. 28,16
A tizenegy tanítvány pedig [vers 7.] elméne Galileába, a hegyre, a hová Jézus rendelte vala őket.
Mát. 28,17
És mikor megláták őt, leborulának előtte; némelyek pedig kételkedének.
Mát. 28,18
És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: [rész 11,27. Eféz. 1,20-22.] Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
Mát. 28,19
Elmenvén [Márk 16,15-16.] azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
Mát. 28,20
Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én [rész 18,20.] ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!
