Mát. 21.
Mát. 21.
Bevonulás Jeruzsálembe. A templom megtisztítása. A terméketlen fügefa. Jézus beszédei a templomban. A szőlőművesek példázata.
Mát. 21,1
És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt,
Mát. 21,2
És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, [Márk 11,1-10. Luk. 19,29-38. Ján. 12,12-19.] a mely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem.
Mát. 21,3
És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: [rész 26,18.] és legott el fogja bocsátani őket.
Mát. 21,4
Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott:
Mát. 21,5
Mondjátok meg [Ésa. 62,11. Zak. 9,9.] Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.
Mát. 21,6
A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik,
Mát. 21,7
Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.
Mát. 21,8
A sokaság legnagyobb része pedig felső [2 Kir. 9,13.] ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra.
Mát. 21,9
Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala, mondván: [Zsolt. 118,25. 26.] Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!
Mát. 21,10
És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez?
Mát. 21,11
A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.
Mát. 21,12
És beméne Jézus az Isten templomába, [Márk 11,11. Luk. 19,45. Ján. 2,14-16.] és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.
Mát. 21,13
És monda nékik: Meg van [Ésa. 56,7.] írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává [Jer. 7,11.] tettétek.
Mát. 21,14
És menének hozzá vakok és sánták a templomban; és meggyógyítá őket.
Mát. 21,15
A főpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, a melyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, a kik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének,
Mát. 21,16
És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A [Zsolt. 8,3.] gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget?
Mát. 21,17
És ott hagyván őket, kiméne a városból Bethániába, és ott marada éjjel.
Mát. 21,18
Reggel pedig, a városba visszajövet, megéhezék.
Mát. 21,19
És meglátva egy fügefát az út mellett, oda méne hozzá, és nem talála azon semmit, hanem csak levelet; és monda annak: Gyümölcs [Luk. 13,6.] te rajtad ezután soha örökké ne teremjen. És a fügefa azonnal elszárada.
Mát. 21,20
És látván ezt a tanítványok, elcsodálkozának, mondván: Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?
Mát. 21,21
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Bizony mondom néktek, ha van hitetek [rész 17,20.] és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, a mi e fügefán esett, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen;
Mát. 21,22
És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.
Mát. 21,23
És mikor bement vala a templomba, hozzámenének a főpapok és a nép vénei, a mint tanít vala, mondván: [Márk 11,27-33. Luk. 20,1-8. Ján. 2,18.] Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked ezt a hatalmat?
Mát. 21,24
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, a mire ha megfeleltek nékem, én is megmondom néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Mát. 21,25
A János keresztsége honnan vala? Mennyből-é, vagy emberektől? Azok pedig tanakodnak vala magukban, mondván: Ha azt mondjuk: mennyből, azt mondja majd nékünk: Miért nem hittetek tehát néki?
Mát. 21,26
Ha pedig azt mondjuk: emberektől; félünk a sokaságtól; [rész 14,5.] mert Jánost mindnyájan prófétának tartják.
Mát. 21,27
És felelvén Jézusnak, mondának: Nem tudjuk. Monda nékik ő is: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Mát. 21,28
De mit gondoltok ti? Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsőhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szőlőmben.
Mát. 21,29
Az pedig felelvén, monda: Nem megyek; de azután meggondolván magát, elméne.
Mát. 21,30
A másikhoz is odamenvén, hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén, monda: Én elmegyek, uram; [rész 7,21.] de nem méne el.
Mát. 21,31
E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát? Mondának néki: Az első. Monda nékik Jézus: Bizony mondom néktek: [Luk. 18,14.] A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.
Mát. 21,32
Mert eljött hozzátok János, az igazság útján, és nem hittetek néki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek néki; ti pedig, a kik ezt láttátok, azután sem tértetek [Luk. 7,29.] meg, hogy hittetek volna néki.
Mát. 21,33
Más példázatot halljatok: [Ésa. 5,1. 2. Márk 12,1-12. Luk. 20,9-19.] Vala egy házigazda, a ki szőlőt plántála, és azt gyepűvel körülvevé, sajtót ása le benne, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és [rész 25,14.] elutazék.
Mát. 21,34
Mikor pedig a gyümölcs ideje elérkezett vala, elküldé szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át az ő gyümölcsét.
Mát. 21,35
És a munkások megfogván az ő szolgáit, az egyiket megverék, a másikat megölék, a harmadikat pedig megkövezék.
Mát. 21,36
Ismét külde más szolgákat, többet mint előbb; és azokkal is úgy cselekedének.
Mát. 21,37
Utoljára pedig elküldé azokhoz a maga fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
Mát. 21,38
De a munkások, meglátván a fiút, mondának magok közt: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és foglaljuk el az ő örökségét.
Mát. 21,39
És megfogván őt, kiveték a szőlőn kívül és megölék.
Mát. 21,40
Mikor azért megjő a szőlőnek ura, mit cselekszik ezekkel a munkásokkal?
Mát. 21,41
Mondának néki: Mint gonoszokat gonoszul elveszti őket; a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, a kik beadják majd néki a gyümölcsöt annak idejében.
Mát. 21,42
Monda nékik Jézus: [Zsolt. 118,22. 23. Csel. 4,11. Róm. 9,33. 1 Pét. 2,6-8.] Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
Mát. 21,43
Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, a mely megtermi annak gyümölcsét.
Mát. 21,44
És a ki e kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik [Dán. 2,34. 35. 44. 45.] reá, szétmorzsolja azt.
Mát. 21,45
És a főpapok és farizeusok hallván az ő példázatait, megértették, hogy róluk szól.
Mát. 21,46
És mikor meg akarák őt fogni, megfélemlének a sokaságtól, mivelhogy úgy tartják vala őt mint prófétát.
