Mát. 15.
Mát. 15.
A vének hagyományai. A kananeai asszony. Meggyógyított betegek. Négy ezer ember megvendégelése.
Mát. 15,1
Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván:
Mát. 15,2
Miért hágják át a te tanítványaid a vének [5 Móz. 4,2.] rendeléseit? Mert nem [Luk. 11,38.] mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.
Mát. 15,3
Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?
Mát. 15,4
Mert Isten [2 Móz. 20,12. 21,17.] parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.
Mát. 15,5
Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját.
Mát. 15,6
És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.
Mát. 15,7
Képmutatók, igazán prófétált felőletek [Ésa. 29,13.] Ésaiás, mondván:
Mát. 15,8
Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.
Mát. 15,9
Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.
Mát. 15,10
És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg:
Mát. 15,11
Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, [1 Tim. 4,4.] hanem a mi kijön [rész 12,34.] a szájból, az fertőzteti meg az embert.
Mát. 15,12
Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak?
Mát. 15,13
Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.
Mát. 15,14
Hagyjátok őket; [rész 23,24. Luk. 6,39. Róm. 2,19.] vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.
Mát. 15,15
Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot.
Mát. 15,16
Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?
Mát. 15,17
Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?
Mát. 15,18
A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert.
Mát. 15,19
Mert [1 Móz. 8,21.] a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.
Mát. 15,20
Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.
Mát. 15,21
És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére.
Mát. 15,22
És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik.
Mát. 15,23
Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált.
Mát. 15,24
Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel [rész 10,6.] házának elveszett juhaihoz.
Mát. 15,25
Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem!
Mát. 15,26
Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.
Mát. 15,27
Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak.
Mát. 15,28
Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy [rész 8,10. 13.] a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva.
Mát. 15,29
És onnét [Márk 7,31.] távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle.
Mát. 15,30
És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket,
Mát. 15,31
Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták [Márk 7,37.] járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izráel Istenét.
Mát. 15,32
Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: [rész 14,14. Márk 8,1-10.] Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dőljenek az úton.
Mát. 15,33
És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot?
Mát. 15,34
És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk.
Mát. 15,35
És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön.
Mát. 15,36
És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak.
Mát. 15,37
És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral.
Mát. 15,38
A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.
Mát. 15,39
És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.
