Jel. 9.
Jel. 9.
Jel. 9,1
Az ötödik angyal is trombitált, és láttam, hogy egy csillag leesett az égből a földre, és neki adatott az alvilág mélységének kulcsa.
Jel. 9,2
Felnyitotta az alvilág mélységét, és füst szállt fel onnan, mint egy nagy kemence füstje, és elsötétült a nap és a levegő a mélység füstjétől. [1Móz 19,28]
Jel. 9,3
Sáskák jöttek ki a füstből a földre, és olyan erő adatott nekik, amilyen ereje van a földi skorpiónak. [2Móz 10,12-15]
Jel. 9,4
És megmondatott nekik, hogy ne bántsák a földön a füvet, se a zöldet, se az élő fát, hanem csak azokat az embereket, akiknek a homlokán nincs ott az Isten pecsétje. [Ez 9,4]
Jel. 9,5
És parancsot kaptak, hogy ne öljék meg őket, hanem kínozzák öt hónapon át, és olyan legyen a kínjuk, mint amit a skorpió okoz, amikor megmarja az embert.
Jel. 9,6
Azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják, és vágynak meghalni, de fut előlük a halál. [Jób 3,21; Jer 8,3]
Jel. 9,7
A sáskák alakja a harcra felkészített lovakéhoz volt hasonló: fejükön valami aranyhoz hasonló korona, arcuk mint az ember arca, [Jóel 2,4]
Jel. 9,8
sörényük, mint az asszonyok haja, foguk, mint az oroszláné, [Jóel 2,4; Jóel 1,6]
Jel. 9,9
és páncéljuk olyan, mint a vaspáncél; szárnyaik zúgása, mint sok lovas hadiszekér hangja, amikor harcba rohannak. [Jóel 2,5]
Jel. 9,10
Farkuk is volt, a skorpiókéhoz hasonló, volt fullánkjuk is, és a farkukban volt az erejük ahhoz, hogy az embereket öt hónapon át gyötörjék.
Jel. 9,11
Királyuk az alvilág angyala volt, neve héberül Abaddón, a görögben pedig az Apollüón, vagyis a Pusztító nevet viseli.
Jel. 9,12
Az első jaj elmúlt, s íme: még két jaj következik ezek után.
Jel. 9,13
A hatodik angyal is trombitált, és hallottam egy hangot az Isten előtt álló arany oltár négy szarva közül, [2Móz 30,1-3 ]
Jel. 9,14
amely ezt mondta a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt: „Oldd el a négy angyalt, akik meg vannak kötve a nagy folyamnál, az Eufrátesznél”.
Jel. 9,15
És eloldatott a négy angyal, akik készenlétben álltak órára, napra, hónapra és esztendőre, hogy megöljék az emberek egyharmadát.
Jel. 9,16
A lovasseregek száma húszezerszer tízezer volt: hallottam a számukat.
Jel. 9,17
A látomásban ilyennek láttam a lovakat és a rajtuk ülőket: tűzvörös, jácintkék és kénsárga páncéljuk volt, a lovak feje pedig olyan volt, mint az oroszlánok feje, és a szájukból tűz, füst meg kén ömlött.
Jel. 9,18
Ez a három csapás ölte meg az emberek egyharmadát: a tűz, a füst és a kén, amely a szájukból ömlött.
Jel. 9,19
Ezeknek a lovaknak az ereje a szájukban és a farkukban van, mert a farkuk kígyóhoz hasonló és fejjel végződik, és ezzel ártanak.
Jel. 9,20
A többi ember pedig, akiket nem öltek meg ezek a csapások, nem tértek meg kezük alkotásaitól, hanem imádták az ördögöket és a bálványokat, amelyeket aranyból és ezüstből, rézből, kőből meg fából készítettek, és amelyek sem látni, sem hallani, sem járni nem tudnak; [Zsolt 115,4-7; 135,15-17; Dán 5,23]
Jel. 9,21
és nem tértek meg gyilkosságaikból, varázslásaikból, paráználkodásaikból és lopásaikból sem.
