A jelenések könyve

Teljes szövegű keresés

A jelenések könyve
Jel. 1,1
Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak.
Jel. 1,2
Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről; mindenről, amit látott.
Jel. 1,3
Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van.
Jel. 1,4
János, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik trónusa előtt vannak; [2Móz 3,14; Jel 4,5]
Jel. 1,5
és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, [Zsolt 89,28; Róm 8,29; 1Kor 15,20; Zsid 9,12-14]
Jel. 1,6
aki országa népévé tett minket, papokká az Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. [2Móz 19,6; 1Pt 2,9; Jel 5,10]
Jel. 1,7
Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. [Dán 7,13; Mt 24,30; Mk 13,26; Lk 21,27; 1Thessz 4,17; Zak 12,10; Jn 19,34. 37]
Jel. 1,8
Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható. [2Móz 3,14; Jel 22,13]
Jel. 1,9
Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért.
Jel. 1,10
Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögött hatalmas hangot hallottam, mintha trombitáltak volna,
Jel. 1,11
amely ezt mondta: „Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába”.
Jel. 1,12
Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam,
Jel. 1,13
és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; [Dán 7,13; 10,5]
Jel. 1,14
feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; [Dán 7,9; 10,16; Ez 1,24; 43,2]
Jel. 1,15
lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása;
Jel. 1,16
jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével fénylik.
Jel. 1,17
Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: „Ne félj, én vagyok az első és az utolsó, [Ézs 44,6; 48,12; Jel 2,8; 22,13 ]
Jel. 1,18
és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.
Jel. 1,19
Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után;
Jel. 1,20
a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet.”

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT