2. Miksa német–római császár levele Szelim szultánnak Weißenburg, 1513. február 2–8. között
2.
Miksa német–római császár levele Szelim szultánnak
Weißenburg, 1513. február 2–8. között143
Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E 6143.
Miksa német–római császár levele Szelim szultánnak
Weißenburg, 1513. február 2–8. között143
Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E 6143.
143 A levél, saját keltezése szerint, 1513. február elején íródott. Miksa jól ismert itineráriuma alapján ezért 1513. február 2. és 8. közé kell datálnunk, mert a császár ekkor időzött Weißenburgban (ma Wissembourg, Franciaország). Ez a város jelenik meg a levél török változatában az Argentumból torzított Arzantín formában. Ld. Christoph F. Stählin: Aufenthaltsorte K. Maximilians I. seit seiner Alleinherrschaft 1493 bis zu seinem Tode 1519. In: Forschungen zur Deutschen Geschichte. I. Göttingen, 1862. 375. (Ezért az adatért Ernst D. Petritschnek, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv munkatársának tartozunk köszönettel.) Miksa levele egyébként kuriózumszámba megy; ismereteink szerint ez a korszak Habsburg–oszmán diplomáciai érintkezéseinek egyetlen olyan emléke, amely a császári kancelláriától fennmaradt (még ha török fordításban is). Már utaltunk rá, hogy Miksa bürokratái – politikai megfontolásokból – rendszeresen megsemmisítették a törökkel folytatott levelezést.
Alaman beg˘i Maksiyan çasardan gelen mektup suretidür
Yüce ve ruşen Sultan Selim şah’a-ki Allah’un ’inayetiyle Urum ilinün ve Anatoli’nun padisahidur selam iderüz.Ve bundan evvel geçen eyyamlarda yücelüg˘ünüz 223içün [sic!]144 şöyle ma’lum oldi-ki şol taht-ki ata ve dedenüz a’li tahti idi babanuz sizün ululug˘unuza münasip görüp hüsn-i riza ile teslim etmişdür-ki Allahu ta‘ala ani ul[ul]ug˘unuza nasip etmiş idi. Bu hayir haberleri ve yücelüg˘ünüzün ulu hass-larunuzi ve kemalünüzi ve her vechle hassa hünerlerünüzi işidüp ve bilüp gayet şad ü hürrem olduk. Hakk ta’ala dergâhindan dilerüz-ki padişahlug˘unuzi dahi ziyade idivire. Ve ruşenlüg˘ünüze mahfi olmaya-ki merhum babanuz ile evvelden aramuzda dostluk ve muhabbet var idi. Yücelüg˘ünüz ile ol üslup üzere dostluk ve muhabbet itmesine muradumuzdur [sic!].145 Eyle olsa hismumuz ve karindaşumuz Üngürüs kirali yücelüg˘ünüze mübarekbad ve dostluk itmek içün elçiler irsal idince biz dahi anlara vekillüg˘ümüz virüp bizüm canibümüzden hatir-i şerifünüzi sordukdan sonra baz-i nesneler dahi ismarladuk-ki bizüm canibümüzden yüce-lüg˘ünüze takrir ide. Dilek iderüz-ki bizüm canibümüzden takrir olinan kelimata i’timad idesiz. Ve sihhat u selametünüzi anlarun ile i’lam buyurasiz. Zira hayir haberlerünüze gayet müştakiz. Baki Allahu ta’ala ömrüni ve devletüni serir-i saltanatda paydar idivire. Amin ya rabbi’l-alemin. Ve bu mektup Arzantin şehrinde mevlud-i Isa-i nebi aleyhi’s-selam tarihinün bin beşyüz on üçünci yilinun felvar ayinun evvelinde kaleme geldi.
144 Az içün helyett hakkinda kellett volna, mert így a mondat éppen az ellenkezőjét jelenti annak, mint amit kifejezni akartak vele.
145 A mondat nyelvtanilag erősen sántít, de azért érthető.
A Németország bégjétől, Miksa császártól érkezett levél másolata
Üdvözlet a nagy és fényes Szelim sah szultánnak, aki Isten kegyelméből Rumélia és Anatólia uralkodója!
Az elmúlt időben nagyságodról a következők jutottak tudomásunkra: Apja alkalmasnak találta felségedet arra a trónra, mely atyja és nagyatyja magasságos trónja volt, s ezért azt teljes egyetértéssel [nagyságodnak] átadta. A magasságos Isten is felségednek szánta azt. E jó híreket hallva, s nagyságod kiváló tulajdonságait, tökéletességét és mindenféle kitűnő jellemvonásait ismerve, igen örvendeztünk s megvidámodtunk. Kívánjuk, hogy a magasságos Úr tegye hosszúvá uralkodását.
Fényességed előtt ne maradjon rejtve, hogy elhunyt apja s köztünk korábban béke és barátság állott fenn. Nagyságoddal is egyazon módon békében és barátságban óhajtunk élni. Ezért Magyarország királyát, aki rokonunk és testvérünk, felhatalmaztuk arra, hogy midőn jókívánságai jelentésére és a barátság ügyében követeket küld [felségedhez], a mi nevünkben is érdeklődjék nagyságod hogyléte felől; egyben megbíztuk azzal, hogy néhány dolgot nevünkben tudasson nagyságoddal. Azt kívánjuk, hogy a nevünkben előadott szavaknak adjon hitelt. Kegyeskedjék általuk tudatni hogylétét és hozzánk való jószándékát. Mert nagyon vágyunk jó híreire.
Egyébként a magasságos Isten adjon hosszúéletet és szerencsét a szultáni trónuson! Ámen, oh világok Ura!
E levél kelt Arzantín városában, Krisztus Urunk – legyen áldott – születésének 1513. évében, február hó elején.
