9.1 A kovácsmesterség
9.1 A kovácsmesterség
A kovácsmesterség, mint a legősibbek egyike, kiemelkedő szerepet kapott a várbeli hadiüzem működtetésében. Utalnék itt mindarra, amit korábban a vasról, s annak széleskörű jelenlétéről mondottam. A kovácsok kiterjedt tevékenységét az is mutatja, hogy messze a legnagyobb számú szerszámmal rendelkeztek, hiszen a sok, eltérő jellegű munkát másképp nem végezhették volna el.745
745 A kovácsmesterségről szerzett ismereteimet döntő mértékben Jeges Andrásnak, a Nemzeti Múzeum restaurátorának köszönhetem, aki lekötelező szívélyességgel igazított el a szakmai kérdésekben, s pontosította könyvekből szerzett ismereteimet. Ez utóbbiak a következő művekből származnak: Bernt, 1977., Bieber, 1963. 34-81., Buczkó, 1994., Brüning-Rohde, 1922. 1-15., Frecskay, 1912. 165-182., Fülöp, 1985, Hajas, 1986. 90-109., Hartmann, 1850., Krünitz, 1773. 1. 614-617., 21. 326-345., 25. 370-379., 440-443., Meyer, 1998., Szabó, 1954., Velter-Lamothe, 1979. 229-263., Viga, 1988. A többivel összehasonlítva a kovácsmesterség rendelkezik a legnagyobb szakirodalommal.
A kovácsok korabeli szerszámkészletének alapvető darabjai azonosak a ma, vagy a közelmúltban használtakkal: tűzhely, fújtató, üllő, üllőbetétek, alakszerek, kalapácsok, fogók, reszelők, fúrók, hidegvágók, lyukasztók, valamint a tűz igazítására szolgáló szerszámok. Gépeket viszont aligha használtak, legfeljebb a nagyobb, víz mellett fekvő műhelyekben dolgoztak víz hajtotta nagykalapáccsal vagy fújtatóval, miként azt például a kassai hadszertár esetében erősen valószínűsíthető.746 A kovácsok rendszerint maguk készítették szerszámaikat, amelyeket alkalmanként az esedékes feladatnak megfelelően módosítottak.
746 Domokos, 2001. 77-78.
A kovácsműhely talán legfontosabb része a tűzhely. Erről ugyan a források konkrétan nem beszélnek, de néhányszor említik a száklyavasat,747 amely a fújtatóból748 a tűztérbe érkező levegő mennyiségét szabályozta. A tűz megfelelő igazítása nagyon lényeges volt az anyag megfelelő módon történő hevítése szempontjából, ezért az ehhez szükséges eszközök, az ún. tűzszerszámok is gyakorta szerepeltek a leltárakban: a horgasvas, a kohónyárs vagy tűzpiszkáló, a kohó- vagy tüzilapát, a szénlocsoló pamacs.749
747 Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12v., Szádvár, 1596. 28r., Szádvár, 1600. 127v., Szigetvár, 1558. 6v.
748 Árva, 1583. 12v., Csábrág, 1558. 213r., Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 10v., 13v., Egerszeg, 1568. 7v., Huszt, 1674. 7r., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 11v., Léva, 1558. 44r., Munkács, 1573. 36r., Munkács, 1603. 23r., Murány, 1550. 30v., Murány, 1584. 17v., Palota, 1559. 5r., Sáros, 1556. 11v., Sáros, 1557. 11v., Sáros, 1557. 13v., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 35v., Sáros, 1608. 58r., Sümeg, 1568. 5r., Sümeg, 1572. 12r., Sümeg, 1588. 34r., Sümeg, 1628. 4r., Szádvár, 1596. 28r., Szádvár, 1600. 127v., Szádvár, 1608. 6v., Szendrő, 1690. 497v., Szentgyörgy, 1560. 21r., Szigetvár, 1558. 6v., Szigetvár, 1559. 141v., Végles, 1548. 34r., Végles, 1558. 20v., Végles, 1562. 36v., Zólyom, 1553. 20r.
749 A horgasvas a salak kihúzására szolgál. Kassa, 1555. 66v., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 6v., Kassa, 1662. 10r., Kassa, 1669. 12r., Murány, 1558. 226v., Sáros, 1557. 11v., 13v., Sáros, 1568. 22r., Szigetvár, 1558. 6r., Végles, 1548. 34r., Zólyom, 1553. 19v. Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy német neve Sperrhaken, a mai magyar nyelvben torzult alakban sperhakni, amit tolvajkulcs vagy feszítővas értelemben használnak. A kohónyárssal a fúvó eldugult gégéjét tisztították, és az összeolvad salakot lazították fel. Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12v., Sáros, 1557. 11v., Sáros, 1557. 13v., Sáros, 1568. 22r., Sümeg, 1572. 12r., Végles, 1548. 34r. A tűzlapáttal az izzó szenet igazítják. Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12v., Munkács, 1573. 36v., Munkács, 1573. 36v., Murány, 1584. 17v., Sáros, 1556. 11v., Sáros, 1568. 22r. A szénlocsoló pamaccsal vizet hintenek a szénre, hogy a hőmérsékletét szabályozzák. Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1669. 12v., Sáros, 1557. 12r., 13v., Zólyom, 1553. 20r.
A fémet az üllőn dolgozták meg, amely minden műhelyben helyet kapott, olykor több is.750 A szintén gyakori szarvasüllő a „rendes” kovácsüllőnél kisebb, ennek megfelelő mélyedésébe állított, gyűrűk, karikák, láncszemek készítéséhez való segédeszköz, bár a kovácsüllő hegyes vége is alkalmas erre.751 A várakban ugyanis nagymennyiségű különféle láncot és karikát használtak, különösen az (ágyú)vontatásnál, az emelőeszközöknél, és nem utolsó sorban a kutaknál. A fém durva megmunkálását a legnagyobb méretű kalapácsokkal (pöröly, öregverő, ráverő),752 a kisebb alakításokat pedig a félkézkalapáccsal753 végezték, de mellettük még más fajtákat is használtak, pl. a szegek kialakítására.754 Nem igazi kalapácsok, de formai okok miatt ide sorolják az üttetőkalapácsokat (pl. nyelesvágók).755 Ezeket hosszú nyelüknél fogva rátartják az anyagra, a másik kézben levő kalapáccsal pedig a üttetőkalapács fejét ütik, így az annak éle, hegye alá helyezett fémet a két szerszámmal együttesen alakítják, vágják, lyukasztják. Ílymódon kisebb fémtárgyakat pontosan a kívánt alakúra lehetett formálni, szabni. Ugyanezen célra szolgálnak az üllőbetétek (steklik), amelyeket hegyükkel, élükkel felfelé az üllőben kialakított négyszegletes lyukba helyeznek, ráteszik a fémet, amelyet felülről ütnek a kalapáccsal.756 A kovács másik alapszerszáma a fogó. Sajnos, a források ritkán közlik, mely fajtáról van szó, pedig ez igencsak fontos lenne alapkérdésem megválaszolásához. Név szerint csupán a tüzi-, az abroncs-, a csap- és a lemezfogót említik,757 jóllehet tucatnyi másféle kell a kovácsoláshoz,758 hiszen a munkadarabot a tűzben tartani, onnan kivenni, megmunkálás közben biztosan fogni csak a megfelelő kialakítású fogóval lehetséges. Hogy a kovácsok egyik legfontosabb feladata a különféle, a fatárgyak védelmére szolgáló vasalások, főként az ágyúk és szekerek kerekére húzott ráfok készítése volt, azt igazolja a nagyszámú lyukasztóeszköz, lyukütő, amelyekkel a szegek helyét készítették el,759 továbbá a felhúzandó ráf megtartására szolgáló, már említett abroncsfogó. A kerékagyba beütött vas kerékpuska helyének kialakításához külön vésőt tartottak, vagyis némi famunkát is végeztek.760 Gyakori a szeg készítésére szolgáló szegfejező, ami érthető, hiszen a csapolás mellett a faanyagok másik alapvető kötésmódja a szegelés, a fémeknél a kovácshegesztés mellett a szegecselés volt. Ez a szerszám szintén egy üllőbetét, amelynek megfelelő formájú furatába beledugták az előre leszabott vasdarabot, majd szó szerint beleverték a formába, miközben a furat felső, kiszélesedő részében a szegfej is kialakult.761 Csak a rend kedvéért sorolom fel az egyes fajtákat: ágyúhoz és szekérhez való keréktalpszeg és tengelyvégszeg, böröckszeg, rúdvégszeg, derékszeg, az építkezéseknél használt zsindely-, léc-, szarufa- és hídszeg, azután patkószeg, végül a külön a tüzes szerszámokba, illetve a vassulyomhoz való szegek. A fém finomabb megmunkálását a kovácsok reszelővel végezték,762 de ebből, és a munkadarab rögzítésére szolgáló satuból csak keveset találunk a leltárakban.763
750 Árva, 1583. 12v., Csábrág, 1558. 213r., Ecsed, 1619. 140r., Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 13v., Egerszeg, 1568. 7v., Egerszeg, 1572. 3r., Huszt, 1674. 7r., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 6v., 10r., Kassa, 1669. 11v., Léva, 1558. 44r., Léva, 1624. 8r., Munkács, 1573. 36r., 36v., Munkács, 1603. 23r., Murány, 1550. 30v., Murány, 1558. 226v., Murány, 1584. 17r., Palota, 1559. 5r., Sáros, 1556. 11r., Sáros, 1557. 11v., 13v., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sempte, 1636 után, 19r., Sempte, 1639. 1v., Sümeg, 1568. 5r., Sümeg, 1572. 12r., Sümeg, 1588. 34r., Sümeg, 1628. 4r., Szádvár, 1596. 28r., Szádvár, 1600. 127v., Szádvár, 1608. 6v., Szendrő, 1690. 497v., Szentgyörgy, 1560. 21r., Szigetvár, 1553. 6v., Szigetvár, 1558. 6r., Végles, 1548. 34r., Végles, 1558. 20r., Végles, 1562. 36v., Zólyom, 1553. 19v.
751 Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 118v., 119r., Eger, 1560. 13v., Egerszeg, 1572. 3r., Murány, 1584. 17r., 17v., Sáros, 1556. 11r., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 57v., Sempte, 1636 után, 19r., Sümeg, 1572. 12r., Szentgyörgy, 1560. 21r. Feltehetően ugyanerre valók az alakszerek is: „Jnstrumentum piramidule ferreum ad faciendos circulos 1.” Végles, 1558. 20r. L. még: Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12v., Sáros, 1557. 11v., Sáros, 1568. 22r.
752 Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a magyar leltárakban egyszer sem szerepelt a kalapács szó, csak a pöröly és a verő. A pöröly szó a német inventáriumokban is előfordult, de ennek helyes német alakját nem sikerült megtalálnom (a forrásokban „Pirl”, „Berl”, „Perll”, „Porrell” olvasható). Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10r., Kassa, 1669. 12r., Murány, 1550. 30v., Murány, 1558. 226v., Sáros, 1557. 12r., 13v., Sempte, 1636 után, 19r., Szepesvár 1705. 316r.
753 A forrásokban ritkán fordul elő konkrétan megnevezve: Kassa, 1669 12r., Sáros, 1556 11r., Kassa, 1662 10v.; de bízvást mondható, hogy ahol a nagyobb fajták mellett pontosítás nélkül, pusztán kalapácsról írnak, ott a félkézkalapácsról van szó. Árva, 1583. 12v., Csábrág, 1558. 213r., Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 13v., Egerszeg, 1568. 7v., Egerszeg, 1572. 3r., Érsekújvár, 1571. 7r., Léva, 1558. 44r., Munkács, 1573. 36r., Murány, 1558. 227r., Murány, 1584. 17v., Palota, 1559. 5r., Sáros, 1556. 11r., Sáros, 1557. 13v., Sümeg, 1568. 5r., Sümeg, 1572. 12r., Sümeg, 1628. 4r., Szentgyörgy, 1560. 21r., Trencsén, 1557(n) 19r., Végles, 1548. 34r., Végles, 1558. 20v., Zólyom, 1553. 20r.
754 Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12r., Murány, 1584. 17v., Sáros, 1556. 11v. Sempte, 1636 után, 19r. Ezen kívül szerepelt még a Klotzhammer és a Werkhammer, de értelmezésük egyelőre bizonytalan. utóbbi gyaníthatóan a padkalapáccsal azonos. Kassa, 1647. 52v., Sáros, 1557. 12r., 13v., Sáros, 1568. 22r., Szádvár, 1596. 28r., Szádvár, 1600. 127v., Szigetvár, 1558. 6v.
755 Ecsed, 1619. 140r., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 13v., Egerszeg, 1568. 7v., Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66v., Kassa, 1669. 12r., Sáros, 1556. 11v., Sáros, 1557. 12r., 13v., Sáros, 1568. 22r., Sempte, 1636 után, 19r.
756 Ecsed, 1619. 140v., Munkács, 1603. 23r., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 57v., Sáros, 1608. 57v., Végles, 1548. 34r. Ennek az eszköznek akkor van igazán jelentősége, a kovácsnak nincs segédje. Így a vágót az üllő tartja, a vágandó munkadarabot és a kalapácsot pedig a kovács. Van néhány eset, ahol csak vágót, vágóvasat említenek a források, de úgy tűnik, valójában ezek is üllőbetétek. Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Murány, 1584. 18r., Sümeg, 1572. 12r., Szigetvár, 1558. 6v., Trencsén, 1557(n). 19v., Végles, 1558. 20v.
757 Árva, 1576. 6., Árva, 1583. 11r., 12v., Csábrág, 1558. 213r., Ecsed, 1619. 140v., Eger, 1555. 9v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 13v., Egerszeg, 1568. 7v., Egerszeg, 1572. 3r., Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66v., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10r., Kassa, 1669. 11v., 12r., Léva, 1558. 44r., Léva, 1624. 8r., Munkács, 1573. 36r., Munkács, 1603. 23r., Murány, 1550. 30v., Murány, 1558. 226v., Murány, 1584. 17v., Palota, 1559. 5r., Sáros, 1556. 11r., 11v., Sáros, 1557. 12r., 13v., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sümeg, 1568. 5r., Sümeg, 1572. 12r., Szádvár, 1596. 28r., Szádvár, 1600. 127v., Szendrő, 1690. 497v., Szentgyörgy, 1560. 21r., Szepesvár, 1636. 6v., Szepesvár 1705. 316r., Szigetvár, 1558. 6v., Tokaj, 1649. 192v., Végles, 1548. 34r., Végles, 1558. 20v., Végles, 1562. 36v., Zólyom, 1553. 20r. A fogkhoz tartozott a fogószorító karika (fogókapocs, fogószorító vas, szorítókarika) is, amelyet az anyag megfogása után a fogó két szárára húztak, hogy ne kelljen kézzel összeszorítva tartani. Ecsed, 1619. 140v., Huszt, 1674. 7r., Kassa, 1555. 66v., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10r., Kassa, 1669. 12v., 13r., Munkács, 1573. 36v., Murány, 1550. 30v., Murány, 1584. 18r., Sáros, 1556. 11v., Sáros, 1557. 11v., 13v., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sümeg, 1572. 12r., Végles, 1548. 34r.
758 Ezek közül az Achsenzange, Bergzange, Hakenzange, Handzange, ill. forceps maniarius, Klobenzange, Radnagelzange, Stockzange, Werkzange szerepelt a leltárakban, de értelmezésük még kérdéses.
759 Ecsed, 1619. 140r., Eger, 1553. 21r., Eger, 1555. 9v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12v., Munkács, 1573. 34v., 35v., Murány, 1584. 18r., Sáros, 1556. 11v., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sümeg, 1572. 12r., Trencsén, 1557(n). 19r., Végles, 1558. 20v., Zólyom, 1553. 20r.
760 Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12r.
761 Ecsed, 1619. 140r., Kassa, 1554. 21v., Kassa, 1555. 66v., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12v., Léva, 1624. 8r., Munkács, 1603. 23r., Murány, 1558. 226v., Murány, 1584. 17v., Sáros, 1556. 11r., Sáros, 1557. 11v., 14r., Sáros, 1568. 22r., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sempte, 1636 után, 19r., Sümeg, 1572. 12r., Szádvár, 1600. 127v., Szentgyörgy, 1560. 21r., Trencsén, 1557(n). 19r., Végles, 1548. 34r., Zólyom, 1553. 20r. Szeget egyébként 67 leltárban írtak össze, több mint 165000 darabot, de mint azt a kassai bevétel-kiadási jegyzőkönyvek is mutatják, szeget viszonylag könnyen lehetett máshol is beszerezni. Domokos, 2001. 78.
762 Kassa, 1647. 52v., Sáros, 1557. 12r., 14r., Sáros, 1568. 22r., Trencsén, 1557(n). 19r., Végles, 1558. 20v., Zólyom, 1553. 20r.
763 Árva, 1583. 12v., Kassa, 1669. 8v., Sáros, 1568. 22r., Sümeg, 1588. 34r.
Közismert továbbá, hogy a kovácsmestereknek érteniük kellett a lovak gyógyításához, minthogy ők patkolták a lovakat. Emellett a beteg, sérült állatok lábára megfelelő formájú gyógypatkót kellett felszegelni. Ennek megfelelően a patkolószerszámok is fellelhetőek a leltárakban, ámbár csak kilenc várban találkozunk velük. Pedig szinte bizonyosra vehető, hogy a többi kovács is folytatott ilyen tevékenységet. A már kész patkók mellett a teljes szerszámkészletet megtaláljuk: a patkó készítésekor a szegárok kialakítására használt árkolókalapácsot, a lyukasztókat, a pata igazítására szolgáló patareszelőt, patafaragó kést, talpkiszedő kést, illetve a patkó felverésére való patkolókalapácsot, a patkószegeket, fogókat.764 Hogy gyógyító tevékenységük valóban szélesebb körű lehetett az egyszerű patkolásnál, az a fogak vizsgálatához használt eszközök mutatják.765
764 Győr, 1560. 4v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 13r., Munkács, 1573. 36r., Munkács, 1573. 36v., Munkács, 1603. 19v., 22r., Murány, 1558. 227r., Murány, 1584. 18r., Patak, 1642. 173r., Sáros, 1556. 9r., Sáros, 1557. 9r., 13., 13v., 14r., Sáros, 1568. 21v., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1606. 37r., Sáros, 1608. 57v., Szádvár, 1596. 28r., Szádvár, 1600. 127v., Tokaj, 1649. 196v., Trencsén, 1557(n). 19v., Trencsén, 1557(l). 49r., Trencsén, 1559. 5v., Trencsén, 1564. 2v., Trencsén, 1583. 33v., Trencsén, 1594. 25r., Végles, 1548. 34r., Végles, 1558. 20v.
765 Munkács, 1573. 36v., Kassa, 1647. 52v., Kassa, 1662. 10v., Kassa, 1669. 12v., Végles, 1548. 34r.
