7.1 Hidegfegyverek
7.1 Hidegfegyverek
Közelebbről vizsgálva a hidegfegyvereket, azt látjuk, hogy túlnyomó többségük szálfegyver (alabárd, dárda, lándzsa, pika, stb.), a kardféleségek száma csekély.666 Ez ismét arra vezethető vissza, hogy utóbbiak főként a katonák egyéni felszereléséhez tartoztak. Ugyanakkor úgy vélem, hogy e szálfegyverek nem elsősorban a közvetlen várvédelemhez kellettek. Gondoljunk csak arra, mihez kezdett volna egy gyalogos katona a várfalba lőtt rés védelmében egy ötméteres pikával. Ha már közelharcra került sor, sokkal többet ért a szablya, a pallos, a fokos, a csákány, vagy a rendszerint rövidebb nyelű alabárd. Talán ezzel magyarázható, hogy az alabárd a leggyakrabban összeírt szálfegyver, összesen 86 leltárban szerepelt,667 míg a pika csak 56-ban,668 igaz viszont, hogy pikából 7,5-szer annyit találunk, mint alabárdból.669 Ráadásul, miként arról már szóltam, a várvédelem elsődleges eszközeként a kézi lőfegyverek és a tüzes szerszámok szolgáltak. Ebből következően eléggé valószínű, hogy a szálfegyvereket inkább a portyázások során használták, a nagyobb várakban levő készleteket pedig talán a mezei seregek utánpótlására tartották.670
666 A hidegfegyverek és a védőfegyverek azonosításában, bár meglehetősen régi munkák, de még mindig jól használható: Boeheim, 1890. és Demmin, 1891. A modern szakirodalomból mindenekelőtt Fred és Liliane Funcken nagyszerű könyvét emelném ki: Funcken, 2001. 160-275. L. továbbá: Broucek–Hillbrand–Vesely, 1986., Gohlke, 1994., Müller–Kölling, 1981., Wagner, 1980. Kevésbé megbízható, de mint kompiláció, segítséget ad: Ortenburg, 1984., Ortenburg, 1986.
667 Árva, 1576. 3., 4., Árva, 1583. 9r., 10r., Borosjenő, 1605. 4r., Borostyánkő, 1552. 1v., Borostyánkő, 1575. 1r., Csábrág, 1603. 2v., Divény, 1666. 3r., Eger, 1553. 17r., Eger, 1555. 4r., Eger, 1556. 4r., Eger, 1558. 117r., Eger, 1560. 14v., Eger, 1570. 6v., Érsekújvár, 1571. 8r., 8v., Fülek, é.n. 240v., Galgóc, 1615. 1v., Gyula, 1554. 17r., Gyula, 1559. 3v., Kassa, 1570. 3v., Kassa, 1647. 48r., Kassa, 1650. 7r., Kassa, 1662. 6r., Kassa, 1669. 7r., Korpona, 1564. 3r., Krasznahorka, 1570(l). 4v., Krasznahorka, 1570(n). 12v., Léva, 1556. 21r., Léva, 1558. 42v., Lőcse 1711. 97r., Munkács, 1570. 10r., Munkács, 1573. 32v., 36r., Munkács, 1603. 22r., Murány, 1558. 223v., Murány, 1584. 24r., Murány, 1690. 267r., Nyitra, é.n. 91r., Nyitra, 1596. 113v., Ónod, 1570. 14v., Ónod, 1611. 1v., Ónod, 1669. 48r., Palota, 1559. 4r., Palota, 1578. 3r., Patak, 1570. 9r., Patak, 1642. 171v., Patak, 1689. 74v., Pozsony, 1592. 3v., Pozsony, 1594. 9v., Pozsony, 1595. 19v., Pozsony, 1600. 28v., Regéc, 1635. 12r., Sáros, 1568. 19v., Sáros, 1570. 13v., Sárvár, 1670. 415r., Sempte, 1626. 2r., Sempte, 1636 után, 12r., Sempte, 1639. 1r., Sümeg, 1568. 2v., Sümeg, 1572. 10r., 11v., Szádvár, 1570. 12r., Szádvár, 1596. 25v., Szádvár, 1600. 125r., Szádvár, 1605. 260r., Szádvár, 1608. 6r., Szatmár, 1570. 5r., Szatmár, 1660. 396r., Szendrő, 1570. 11r., Szendrő, 1690. 495r., Tokaj, 1570. 7v., Trencsén, 1557(l). 49v., Trencsén, 1557(n). 18v., Trencsén, 1559. 5v., Trencsén, 1564. 3r., Trencsén, 1583. 34v., Trencsén, 1594. 26r., Vágbeszterce, 1580. 99v., Várad, 1604. 336v., Végles, 1548. 32r., Végles, 1558. 17v., 18r., Végles, 1558. 18v., Végles, 1562. 36r., Végles, 1636. 1r., Zólyom, 1553. 20r., Szepesvár 1705. 315r., Tokaj, 1649. 195r., Végles, 1636. 1r., Tokaj, 1649. 195r.
668 Bajcsavár, 1581. 50v., Borosjenő, 1605. 4v., Eger, 1551. 44v., Eger, 1553., 16v., Eger, 1555. 7v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 14r., Eger, 1570. 6v., Egerszeg, 1601. 12r., Egerszeg, 1604. 6r., Érsekújvár, 1568. 4r., 4v., 5r., Győr, 1557. 191r-191v., Győr, 1560. 3r., Győr, 1562. 5v., Kassa, 1570. 3v., Kassa, 1650. 7r., Kassa, 1662. 9r., Kassa, 1669. 8r., Komár, 1571. 62v., Korpona, 1564. 2v., Léva, 1556. 21r., Léva, 1557. 1v., Munkács, 1570. 10r., Murány, 1690. 267r., Ónod, 1570. 14v., Palota, 1571. 38r., Patak, 1570. 9r., Pozsony, 1592. 3v., Pozsony, 1594. 9v., Pozsony, 1595. 19r., Sáros, 1557. 9r., Sáros, 1570. 13v., Sáros, 1606. 35v., 37v., Sáros, 1608. 58r., 60r., Sümeg, 1601. 89r., Sümeg, 1604. 111v., Szádvár, 1570. 12r., Szádvár, 1596. 25v., Szádvár, 1600. 125r., Szádvár, 1605. 260r., Szádvár, 1608. 6r., Szatmár, 1570. 5r., Szatmár, 1660. 396r., Szendrő, 1570. 11r., Szepesvár, 1636. 1v., Tokaj, 1570. 7v., Trencsén, 1557(l). 49v., Trencsén, 1557(n). 18v., Trencsén, 1559. 5v., Trencsén, 1564. 1v., Trencsén, 1583. 32v., Trencsén, 1594. 24r., Végles, 1548. 32r., Végles, 1562. 36r., Végles, 1636. 1r., Zólyom, 1553. 20v.
669 Összesen 17544 pikát írtak össze, alabárdot csak 2354-et.
670 Pl.: Egerben 1551-ben 1061, Győrben 1560-ban 1440, 1562-ben 1200, Pozsonyban 1592-95 között 1378 pikát (Landsknechtspiess, hasta lancigerorum), Komáromban 1563-ban 1000 db lándzsát (Spiess) tároltak. Eger, 1551. 44v., Győr, 1560. 3r., Győr, 1562. 5v., Pozsony, 1592. 3v., Pozsony, 1594. 9v., Pozsony, 1595. 19r., Komárom, 1563. 2r.
Ami a szálfegyverek típusait illeti, itt sem kerülhetők meg a különböző nyelvek használatából adódó azonosítási problémák. A német szakkifejezések fordítása persze lényegesen kisebb gonddal járt, mivel ott a szakirodalom jelentős segítséget adott.671 Tulajdonképpen a Kurzgewehr fordítása, valamint a Knobelspiess fordítása és értelmezése jelentett problémát. A Kurzgewehr a tisztek szálfegyvere volt, de sokkal inkább a parancsnoki jelkép szerepét töltötte be, semmint valóságos harci eszköz lett volna. Formája az alabárdra hasonlított, csupán nyele volt rövidebb.672 Ebből következően alabárdnak fordítottam, annál is inkább, mert itt is megfigyelhető az idővel átalakuló elnevezés jelensége. Jelesül a Hellebarde elnevezés Kassán 1662-ben fordult elő utoljára, a Kurzgewehr pedig először Divényben, 1666-ban.673 Ami a Knobelspiesst illeti, neve alapján négyszögletes hegyű (keresztmetszetű?) fegyverről van szó (Knobel = kocka). Ám ez az alak az általam ismert szakirodalomban csupán egy helyütt, Szendreinél bukkant fel, Knebelspiessként, szakállas lándzsának fordítva.674 Kedves Gyula fegyvertörténész véleménye szerint viszont az angolnanyársról (Aalspiess) lehet szó, amelynek hosszú, vékony hegye négyszögletes keresztmetszetű.675 Véleményét megerősíteni látszik, hogy ez utóbbi csak kétszer szerepelt a leltárakban, míg a Knobelspiess tíz alkalommal.676 Érdekes, és a német nyelvhasználatban szokatlan jelenség, hogy a magyar dárda szót egy az egyben, Darda, Tarda alakban vette át.677
671 L. pl. Szendrei, 1896a., Szendrei, 1896b., Kalmár, 1971.
672 Gohlke, 1994. 61., Müller–Kölling, 1981. 114-117., Ortenburg, 1986. 43-46. Képét l. uo.
673 Hellebarde: Eger, 1570. 6v., Fülek, é.n. 240v., Kassa, 1570. 3v., Kassa, 1647. 48r., Kassa, 1650. 7r., Kassa, 1662. 6r., Korpona, 1564. 3r., Krasznahorka, 1570(n). 12v., Munkács, 1570. 10r., Ónod, 1570. 14v., Patak, 1570. 9r., Pozsony, 1592. 3v., Pozsony, 1594. 9v., Pozsony, 1595. 19v., Pozsony, 1600. 28v., Sáros, 1568. 19v., Sáros, 1570. 13v., Szádvár, 1570. 12r., Szádvár, 1596. 25v., Szádvár, 1600. 125r., Szatmár, 1570. 5r., Szendrő, 1570. 11r., Tokaj, 1570. 7v., Trencsén, 1557(l). 49v., Trencsén, 1557(n). 18v., Trencsén, 1559. 5v., Várad, 1604. 336v., Végles, 1548. 32r., Végles, 1562. 36r., Zólyom, 1553. 20r., Kurtzgewehr: Divény, 1666. 3r., Kassa, 1669. 7r., Lőcse 1711. 97r., Murány, 1690. 267r., Patak, 1689. 74v., Sárvár, 1670. 415r., Szendrő, 1690. 495r.
674 Szendrei, 1896a. 218., Szendrei, 1896b. 236. Másutt a Kriegsspeert nevezték másodlagosan Knebelspießnek. A Knebelnek létezik egy Querholz = keresztfa értelme is, ami jobban megfelel a fegyver külalakjának, mivel a széles fémcsúcs alatt kétoldalt keresztben nagy háromszögű fogak (szakáll?) állnak ki. Martin, 1967. 228., 258.
675 Kedves Gyula segítségét még egyszer ez úton is köszönöm.
676 Aalspiess: Munkács, 1570. 10r., Zólyom, 1553. 20r. Knobelspiess: Kassa, 1570. 3v., Kassa, 1647. 48r., Kassa, 1650. 7r., Kassa, 1662. 6r., Kassa, 1669. 7r., Komárom, 1563. 2r., Krasznahorka, 1570(n). 12v., Munkács, 1570. 10r., Pozsony, 1600. 28v., Szádvár, 1596. 25v.
677 Bajcsavár, 1581. 50v., Eger, 1570. 6v., Szádvár, 1570. 12r., Patak, 1570. 9r.
A latin a szálfegyverekre három alapkifejezést használt: cuspis, hasta, lancea. Ezek értelmezésében, mint általában minden szakkifejezés esetében, a hagyományos szótárak nem segítenek. Itt is inkább a gyakorta alkalmazott magyarázó hozzáfűzésekre hagyatkoztam, noha azok sem egyértelműek, sőt gyakorta egymást értelmezik. Végül is a cuspis (manualia, manuaris, militaris), ill. a lancea hungarica leginkább dárdának,678 a hasta hussarorum vagy hungarica huszárkopjának,679 a hasta vagy a lancea lándzsának,680 a hasta lancigerorum vagy peditum germanorum pikának681 fordítható. Az alabárdra vonatkozóan, az egyébként gyakori „hellebarda” alak mellett, a bipennis, a hasta germanica és a lancea germanica elnevezéseket is használták.682
678 Árva, 1576. 3., 4., 8., Árva, 1583. 9r., 9v., 12r., Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564., 16r., Eger, 1553. 19v., Eger, 1555. 6r., Eger, 1556. 2r., Eger, 1558. 114r., Eger, 1560. 3v., 13r., Nyitra, é.n. 91r., Szigetvár, 1553. 7v., Szombathely, 1565. 40v., Szombathely, 1571. 4r., Végles, 1562. 36r., Zalavár, 1568. 2v., Zalavár, 1569(a). 17v., Zalavár, 1569(b). 10v.
679 Diósgyőr, 1563. 10r., Diósgyőr, 1564., 16r., Léva, 1617., 15r., Palota, 1578. 3r.
680 Bazin, 1575. 81v., Borostyánkő, 1575. 1r., Eger, 1551. 44v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 14r., Egerszeg, 1572. 3v., 4r., Érsekújvár, 1568. 3v., Gyula, 1554. 18r-18v., Gyula, 1559. 4r., Huszt, 1549. 27r., Krasznahorka, 1570(l). 4v., Léva, 1558. 45r., Léva, 1617. 14v., Murány, 1558. 223v., Murány, 1584. 21r., 21v., 24r., 28r., Regéc, 1635. 12r., Sümeg, 1572. 10r., Sümeg, 1609. 121r., Sümeg, 1628. 2v., Szombathely, 1577. 50r., Végles, 1558. 17v., 18r., Veréce, 1547. 3r., 3v.
681 Eger, 1551. 44v., Eger, 1553., 16v., Eger, 1555. 7v., Eger, 1558. 119r., Eger, 1560. 14r., Egerszeg, 1601. 12r., Egerszeg, 1604. 6r., Érsekújvár, 1568. 4r., 4v., 5r., Léva, 1556. 21r., Léva, 1557. 1v., Sümeg, 1601. 89r., Sümeg, 1604. 111v., Trencsén, 1557(l). 49v., Trencsén, 1559. 5v., Trencsén, 1564. 1v., Trencsén, 1583. 32v., Trencsén, 1594. 24r., Végles, 1562. 36r.
682 „Bipennides seu Hellepartten 60.” Murány, 1558. 223v., „Bipennes seu Helleparth 38.” Trencsén, 1564. 3r. L. még: Eger, 1558. 117r., Eger, 1560. 14v., Gyula, 1559. 3v., Végles, 1558. 17v., 18r. „Sub tecto eiusdem Turris Haste germanice Hellenparde dictae, viles 13.” Sümeg, 1568. 2v. L. mg: Árva, 1576. 3., 4., Árva, 1583. 10r., Palota, 1559. 4r., Palota, 1578. 3r., Trencsén, 1583. 34v., Trencsén, 1594. 26r. Lanceae Germanicae hellepardt dictae Vndecim, Jd est 11.” Munkács, 1573. 32v., Lanceae germanicae Hellenparth uocatae 9. Sümeg, 1572. 10r. L. mg: Árva, 1583. 9r., Csábrág, 1603. 2v., Érsekújvár, 1571. 8r., 8v., Munkács, 1573. 36r., Nyitra, é.n. 91r., Nyitra, 1596. 113v., Sümeg, 1572. 11v., Végles, 1558. 18v.
Az említettek mellett szép számmal találunk más típusokat is: csép(hadaró)t, disznónyársat, gerelyt, hajnalcsillagot, kopját (csak a magyar és német leltárakban), stb., ezeken, s a többieken belül is rendszeresen megkülönböztetve a lovasoknak, illetve a gyalogosoknak való fegyvereket.
A kardféleségek legtöbbje pallos, amely szintén jól használható a védelemben. Sok köztük a kétkezes, másfélkezes típus, amelyek nehezebbek a félkezesnél, tehát forgatásuk nagy testi erőt igényelt, ugyanakkor ütőerejük hatalmas volt. Ilyeneket még a 17. századi leltárakban is nagyobb mennyiségben találunk, noha feltételezhető, hogy ekkor már talán csak megszokásból vették lajstromba.683 Mellettük egyszerű pallost, néhány buzogányt, handzsárt, hegyestőrt, janicsárbaltát, kardot, spádét és szablyát írtak össze, sőt, még hóhérpallos is akadt közöttük.
683 Kétkezes pallos: Kassa, 1570. 3v., Kassa, 1647. 48r., Kassa, 1650. 7r., Kassa, 1662. 6r., Kassa, 1669. 7r., Krasznahorka, 1570(n). 12v., Ónod, 1570. 14v., Ónod, 1669. 47v., Patak, 1570. 9r., Patak, 1642. 171v., Sempte, 1639. 2r., Szádvár, 1570. 12r., Szádvár, 1596. 25v., Szádvár, 1600. 125r., Szatmár, 1570. 5r., Szatmár, 1660. 396r., Szatmár 1704. 25r., Szendrő, 1570. 11r., Tokaj, 1570. 8r., Tokaj, 1649. 194v., Végles, 1636. 1r.; másfélkezes pallos: Kassa, 1647. 48r., Kassa, 1650. 7r., Kassa, 1662. 6r., Kassa, 1669. 7r.
