6.1 A tüzes szerszámok fajtái
6.1 A tüzes szerszámok fajtái
Az említett négy csoportból egyértelműen a második a leggyakoribb, legelterjedtebb. Összesen 86 leltárban fordultak elő ilyen edénybe, golyóba, zsákba töltött robbanóeszközök, egy nagyságrenddel nagyobb mennyiségben, mint az összes többi fajta. Népszerűségüket valószínűleg egyszerű szerkezetüknek,601 és ehhez képest jelentős hatásfokuknak lehet tulajdonítani. E csoporthoz tartozott a tüzes csupor, a tüzes fazék, a tüzes korsó, a kézigránát, a tüzes golyó, a lőporos zsák, és valószínűleg a tüzes lapta is.
601 Bár a szerkezet valóban egyszerű, előállítása viszont nem mindig az, hiszen az üreges golyó öntése, vagy az agyagedény elkészítése összetettebb feladat, mint pl. egy rúdra egy lőporral töltött zacskót kötni.
Gyanítom, hogy a tüzes csupor,602 a tüzes fazék603 és a tüzes korsó604 lényegileg azonos eszközt takar. Az elnevezést legfeljebb az edény formája, anyaga befolyásolta. Erre utalnak a vagylagos meghatározások is,605 illetve az, hogy a német leltárak egy kivétellel csak a Sturmhäferlt ismerik. Szerkezetük lényegében megegyezik a kézigránátokéval.606 Töltetük a leltárak szerint leggyakrabban lőpor, vagy szurok, de Gyulán, 1563-ban „mit khalch, Aschen vnd LembEisen Angefult” tüzes csuprokat írtak össze.607 A hatás fokozása véget építettek beléjük, és általában a tüzes szerszámokba ún. aprópuskákat.608 Ez egy néhány centiméter hosszú, alul zárt vascsövecske, amelyet lőporral, golyóval töltöttek meg, mint a puskát. Elsütését az alján fúrt gyúlyukon keresztül a tüzes szerszám berobbanó töltete végezte.609 Hasonló célt szolgált a Keszőn leltárba vett „Olla testacea mediocris repleta ferreis segminibus” is, amelynek repeszhatású töltete zárt tömeg ellen igencsak hatásos lehetett.610
602 Bajcsavár, 1581. 50v., Borosjenő, 1605. 4v., Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564. 16r., Ecsed, 1619. 138r., Eger, 1551. 44v., Eger, 1553., 16r., Eger, 1555. 4r., Eger, 1556. 5v., Fogaras, 1632. 6r., Fogaras, 1636. 4v., Győr, 1557. 191v., Győr, 1560. 5r., Győr, 1562. 6r., Gyula, 1554. 17v., Gyula, 1563. 2v., Huszt, 1674. 3v-4r., 7r., Kassa, 1557. 5v., Kassa, 1561. 3r., Kesző, 1598. 15v., Komárom, 1563. 2r., Léva, 1558. 41r., 42r., 42v., Munkács, 1573. 37v., Munkács, 1627. 40r., Murány, 1690. 268r., Nyitra, é.n. 92v., Ónod, 1669. 48r., Palota, 1559. 3v., Patak, 1689. 73v., Pozsony, 1592. 2v., 5r., Pozsony, 1594. 9r., 10v., Pozsony, 1595. 18v., 20v., Pozsony, 1600. 29v., Regéc, 1635. 12r., Regéc, 1644. 7r., Sáros, 1556. 7r., 10r., Sáros, 1557. 10r., Sáros, 1568. 19r., 21r., Sáros, 1606. 35r., 35v., 36r., Sáros, 1608. 58r., 58v., Sümeg, 1568. 4v., Sümeg, 1571. 51 1/2r., Szádvár, 1596. 26r., Szádvár, 1600. 125r., Szarvaskő, 1596? 1r., Szatmár, 1660. 395v., Szendrő, 1690. 496r., Szentmárton, 1572. 29v., Szepesvár, 1636. 3r., Tokaj, 1649. 195v., Várad, 1604. 337r., Végles, 1636. 2r.
603 Csábrág, 1613. 2v., Patak, 1642. 172r., Sáros, 1557. 10r., Szádvár, 1605. 259v., Szatmár, 1704. 26r.
604 Eger, 1556. 5v., Eger, 1558. 117v., Eger, 1560. 6r., Galgóc, 1615. 2r., Gyula, 1559. 3r., Kassa, 1554. 18v., Kassa, 1555. 61r., Léva, 1556. 20v., Munkács, 1573. 33v., Ónod, 1611. 1v., 2r., Sempte, 1626. 4v., 6v., Sempte, 1636 után, 16r., Sempte, 1639. 3v., Sümeg, 1568. 4v., Sümeg, 1601. 89r., Sümeg, 1604. 111v., Trencsén, 1583. 33r., Trencsén, 1594. 24v.
605 „Olle seu Teste ignite 475.” Eger, 1556. 5v. „Gefüllette Sturmtopf ader Hefen 20.” Sáros, 1557. 10r.
606 „Sturm-Töpffe, Flaschen, Häfen, Kannen, Krüge, ... sind mit Feuer-Wercks-Zeug angefüllte Gefässe, die man, Sachen damit anzuzünden und verbrennen, mit gutem Vortheil gebrauchen kan.” Faesch, 1735. 878., képét l. uo. XI. tábla, 28. kép. A Sturmhäferlre l.: Elrich, 1676. 95. Az eszköz hatásfokának illusztrálására Elrich Győr 1594. évi ostromát hozza példának, ahol „der Tuerck ... in 24. abgeschlagenen Stuermen ... mit seinem grossen Schaden und Verlust erfahren ...”. A Feuertopfra l.: Ufano, 1630. 115-116. Mindkét leírás gyakorlatilag azonos eszközről szól. Dolleczek, 1887. 186., Takáts, 1908b. 59-60., Kalmár, 1971. 187.
607 Gyula, 1563. 2v. L. még: Léva, 1556. 20v., Léva, 1558. 41r., 42v., Palota, 1559. 3v., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 58r., Sempte, 1626. 4v. 6v., Sempte, 1636 után, 16r., Sümeg, 1568. 4v. Szarvaskő, 1596? 1r.
608 „olle pulueribus et pixidibus paruis Replete ijc lvij.” Palota, 1559. 3v. L. még: Eger, 1553. 16r., Eger, 1555. 4r., Győr, 1557. 191v.
609 Az aprópuskát németül Mordschlagnak, vagy egyszerűen csak Schlagnak, latinul pixisnek nevezték. Formájára, működésére l.: „Mord Schläge, seynd kurtze eiserne Läuffe mit einem platten Boden. in welchem ein Zünd-Loch ist, werden mit einem Mousqueten-Schuß geladen, und in die Feuer-Ballen und andere Feuer-Kugeln eingelegt, ... .” Faesch, 1735. 563-564. Képét l.: Dolleczek, 1887. 186. L. még: „... die Schlaege gemacht auß zaehen eisinen Blechen, ... laedet man mit Kugeln oder Schieß-Pulver ... .” Dilich, 1967. I. 135-136. „Schlag ... zu den Ernst-Feuren gebraucht werden, sind lange eiserne, unten gespitzte, und mit einem Zünd-Loch versehene Röhrgen. Sie werden in die Feuer-Ballen, Sturm-Kräntze und Sturm-Spiesse, zwischen das Bindwerck dergestalt fest in den Zeug eingeschlagen, das die Mündung eines jeden Schlages zur Ladung und Zum Schuß frey bleibet; alsdenn mit Pulver und Kugeln geladen, um, wenn sie unter Feinde oder deren Wercke geworffen werden, diejenigen, welche solche Feuer-Ballen, Sturm-Krantze oder Sturm-Spiesse löschen wollen, durch die nach und nach loßgehende Schläge, in Confusion zu bringen, und zu beschädigen.” Faesch, 1735. 774., képét l. uo. XI. tábla 16. kép. Kalmár, 1971. 184. 87. kép.
610 Kesző, 1598. 15v.
A lőporos zacskó nem túl gyakori a leltárakban,611 ráadásul egy olyan bejegyzésről, hogy „Pornak ualo Saczkok”, általában csak a szövegkörnyezet alapján lehet eldönteni, hogy tárolóeszközről vagy tüzes szerszámról van-e szó. Egyedül Várad 1604. évi inventáriumában vettek leltárba egy majd háromezres tételt.
611 Bajcsavár, 1581. 50v., Csábrág, 1602. 23v., Eger, 1556. 4v., Eger, 1558. 115v., Eger, 1560. 8r., Szatmár, 1704. 25r., 26r., Várad, 1604. 337r.
A kézigránát csak a 17. századi, főként a századvégi leltárakban szerepelt,612 noha bizonyos, hogy a hasonló szerkezetet korábban is használtak. Alapvetően egy lőporral töltött vas-, réz-, cserép- vagy üveggolyóról van szó, amelynek a robbanáskor darabokra szakadó köpenye nagy pusztítást tudott okozni.613 A kézigránátokat már gyújtószerkezettel is készítették, amelyet gyújtócsőnek (Brandrohr) neveztek.614
612 Eger, 1690. 86r., Kassa, 1647. 51r., Kassa, 1650. 6r., Kassa, 1662. 7r., Kassa, 1669. 7v., Lőcse, 1711. 97v., Munkács, 1688(b). 103v., Murány, 1690. 268r., Patak, 1689. 73v., Sempte, 1639. 4r., Szádvár, 1605. 259v., Szatmár, 1704. 25r., 25v., 26v., Szendrő, 1690. 496r., Szepesvár, 1705. 315r., Szolnok, 1702. 6r.
613 Siemienowicz, 1963. 616-619., Furttenbach, 1630. 53-58., Képét l.: Uo., ill. Dolleczek, 1887. 186. Részletesen l.: Kalmár, 1971. 188-190.
614 „Vngefilte Metallene handt Granaten darzue holzerne brandtröhren”. Kassa, 1650. 6r., „Metalene Brandt Röhren”. Kassa, 1662. 7r. A gyújtócsőhöz használt, lassan égő keverék leírását l.: Furttenbach, 1630. 54-55. L. még: Broucek-Hillbrand-Vesely, 1986. 70. Képét l.: Faesch, 1735. XI. tábla, 17. kép, ill. Domokos, 1986. 82.
A felsoroltak közül a tüzes lapta mibenléte a legkevésbé bizonyos, jóllehet a köztudatban, főként az Egri csillagoknak köszönhetően, ez a legismertebb tüzes szerszám.615 Alakjára a lapta–labda elnevezés utal, s ezt megerősíti egy magyarázattal ellátott bejegyzés is: „Pila Sew sphericum Jgnitum, wulgo Thyzes Lapta vocata ...”.616 Ugyanakkor számos olyan forráshellyel találkozunk, ahol más típusú tüzes szerszámot neveztek, többször vagylagosan is, laptának.617 Ezek alapján elképzelhető, hogy a lapta általánosabb értelmű elnevezés. Feltűnő továbbá, hogy a latin nyelvű leltárak is a sokszor lapta szót használják, németül pedig a tüzes laptával szó szerinti értelemben leginkább azonosítható Feuerball mindössze egyszer, Eger 1690. évi leltárában fordult elő.618 A laptákról is többször írják, hogy szurokkal, kénnel töltöttek.619
615 Csábrág, 1558. 212r., Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564., 16r., Eger, 1551. 44v., Eger, 1555. 4r., Eger, 1556. 5v., Eger, 1690. 86r., Galgóc, 1615. 3r., Gyula, 1554., 16r., Huszt, 1674. 2v., 4r., Léva, 1558. 40v., 42v., 43v., Munkács, 1573. 33r., Murány, 1584. 24r., Nyitra, 1587. 1v., Ónod, 1611. 1v., 2v., Patak, 1642. 172r., Sáros, 1556. 6v., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 58r., Sempte, 1639. 3v., 4r., Sümeg, 1588. 32r., Sümeg, 1597. 56r., Szádvár, 1608. 6r., Szepesvár, 1636. 3r., Szigetvár, 1553. 6v., 7v., Tokaj, 1649. 195v., Trencsén, 1549. 3v., Trencsén, 1557(l). 47r., Trencsén, 1564. 3v., Végles, 1636. 2r., Zalavár, 1568. 2r. Bár Kalmár szerint ez volt „a végvárak leggyakoribb tüzesszerszáma”, a leltárak alapján mennyiségben sok más fajta megelőzi, mégpedig egy nagyságrenddel. Kalmár, 1971. 185.
616 Eger, 1555. 4r.
617 „Lancz fan ualo tüzes lapta No 12.” Csábrág, 1613. 2r. „Tüzes labda fazek No 40.” Csábrág, 1613. 2v. „Tüzes kosoru labda No 4 .” uo. „Tüzes lapta koszoroiaval együt harom hordoval No 3.” Regéc, 1644. 7r. „Hoszu Dardan valo tüzes Labda No 34.” Sempte, 1639. 4r. „Fwrko Twzes labda 1.” Sümeg, 1597. 16r. „Apro puskaual rakott Lapta darda moldon czinalt Vagion No 4.” Szádvár, 1608. 6r. „Dardaban valo Tüzes Lapta No 18.” Szepesvár, 1636. 3r. „Czierepben ualo Tüzes Lapdta No 185.” Végles, 1636. 2r.
618 Eger, 1690. 86r. A Feuerball-lal egyedül Dilich foglalkozott, az ott levő kép és leírás megfelel annak, amit Kalmár a fennmaradt példányokról közölt. Dilich, 1967. 135-136., Kalmár, 1971. 185-186.
619 Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564. 16r., Eger, 1551. 44v., Léva, 1558. 40v., Nyitra, 1587. 1v., Trencsén, 1549. 3v., Zalavár, 1568. 2r.
Gyakori a „Nyl vassw”, „Zigonios”, „Nyilas” lapta.620 Kalmár véleménye szerint az efféle vastüskéknek kettős feladata volt: becsapódáskor megtartották a lövedéket a célponton, felrobbanva pedig a szétrepülő tüskék súlyos sebeket okoztak.621 Magam úgy gondolom, hogy az előbbi a kézzel hajított tüzes szerszámok esetében a gyakorlatban kivitelezhetetlen.622 Ha ugyanis a védők dobják a támadók közé, ott nem sok olyan szilárd tárgyat találtak, amelyen fennakadhatott volna, talán csak a védőtetők. Ám hogy bármit eltaláljanak, ahhoz célozni kellett, amihez viszont ki kellett volna emelkedni a fal fedezékéből. Ez pedig életveszélyes volt, és nézetem szerint szükségtelen is, hiszen elegendő volt csupán a rohamozó tömeget eltalálni, hogy a pusztító hatás érvényesüljön, ezt pedig szinte vaktában is megtehették.623 Ha pedig a támadónak kellett volna roham közben ilyen eszközt a védőkre dobni, ahhoz nagyon közel kellett volna menni, ami a védők folyamatos tüzelése közben megint csak bajos lehetett. Ha végiggondoljuk a Kelenik József által plasztikusan lefestett körülményeket,624 kétlem, hogy ilyesmi bárkinek eszébe jutott volna.
620 Huszt, 1674. 4r., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 58r., Sümeg, 1597. 56r., Tokaj, 1649. 195v.
621 Kalmár, 1971. 184., 188.
622 Hangsúlyozom, hogy a kézzel hajított tüzes szerszámok esetében. Az ágyúból kilőtt nyilas vagy szigonyos lövedékeket a kortársak valóban arra használták, hogy felakadjanak a fából készült célpontokon. Dilich, 1967. 134. Érdekes Ruscellum leírása. A II. könyv 91. fejezetének címében még kézzel dobott eszközről, a szövegben azonban már ágyúból való kilövésről beszél, a 143. fejezetben pedig már csak ez utóbbi módszert taglalja, mondván, hogy ez a lövedéktípus hajók és várkapuk ellen használható. Ruscellum, 1620. II. 43., 67. Siemienowicz viszont egyáltalán nem foglalkozik az effajta tüzes szerszámokkal, pedig összességében nagy teret szentel nekik.
623 Mindezt egy egyébként az erődítéstannal összefüggő okfejtés alapján gondolom. Az elméleti munkássága mellett tényleges harcokban is részt vett Anton von Zastrow kitűnő művében az olasz rendszerű bástyák szárnyainak elrendezését azért kritizálta, mert azok arra építettek, hogy a katonák a falsíkra merőleges szögtől eltérő irányban is képesek és hajlandóak tüzelni. Ezzel kapcsolatban írta Zastrow: „... die Erfahrung lehrt, der Infanterist unter allen Umständen senkecht auf die Brustwehr maschinenmässig anschlägt, hinter welcher er steht. ... Dieser maschi-nenmässige Anschlag der Infanterie ist ein höchst bemerkenswerthes Faktum, was durch mehr als hundertjährige Erfahrung bei allen Nationen bestätigt wird. Alle im Festungskriege erfahrnen Officiere kommen darin überein, dass man nie einen Soldaten, wie gut execirt und disciplinirt er auch sein möge, dahin bringen werde, auf der Brustwehr, hinter welcher er steht, schräge anzuschlagen, weil ihm dies unbequem und ungewohnt ist, und weil es ein gewisses Nachdenken voraussetzt, was die Masse des gemeinen Soldaten im Augenblick der Gefahr nicht hat. Dieses Gefahr ist für sie nur in dem Moment vorhanden, als sie auf das Bankett [lövészpad] treten, um Feuer zu geben. Die Mehrzahl von ihnen wird daher suchen, den Schuss möglichst schnell los zu werden, um wieder von dem Bankett herunter zu treten. Bei dieser Eile ist vom Zielen nicht viel Rede.” Zastrow, 1839. 44.
624 Kelenik, 1991/3. 85-86., 97-98., 1991/4. 30. skk., de különösen 45-46.
A tüzes laptához hasonló, esetleg azzal azonos eszköz a tüzes golyó. A leírások szerint valamiféle kötéllel körülkötözött, lőporral töltött szerkezet (zsák) lehetett, amelybe aprópuskákat is tettek.625 Hasonlót ír le Dilich, Elrich, Furttenbach és Ufano.626
625 Fogaras, 1636. 4v., Murány, 1584. 24v., Nyitra, 1596. 113v., Patak, 1642. 172r., Trencsén, 1557(l). 47r., Trencsén, 1557(n). 21v., Trencsén, 1559. 4v.
626 Dilich, 1967. 136-5-136., Elrich, 1676. 85-87., Furttenbach, 1627. 34-35., Siemienowicz, 1676. I. 138., Ufano, 1630. 114. Utóbbi kettő azt írja, hogy ágyúból is lehet lőni, és kézzel is dobni. Dilich Feuerballnak, Elrich és Ufano Feuerkugelnek, Furttenbach Sturmkugelnek mondta. L. még: Faesch, 1735. 469-470.
A tüzes szerszámok között a második legnagyobb a tüzes karika,627 a tüzes koszorú628 és a tüzes kalács629 alkotta csoport. Külső formájukat itt is nevük adja meg, ám szerkezetükre nézvést csupán néhány bejegyzést találunk. Ezek szerint a tüzes karika „ex funiculis sulfure, puluere et pice confecti”,630 mint ahogy másutt is e három anyag szerepel a töltetek listáján. A szurokkal töltött vagy abba mártott631 példányok gyakran szurkos karikaként vagy szurkos koszorúként kerültek a leltárakba.632 Ezen eszközöknél is használták a hatás fokozására az aprópuskákat és a töltetbe helyezett golyókat.633 Ez esetben is feltételezhető a három eszköz azonossága,634 már csak azért is, mert csupán néhány alkalommal szerepelnek egyazon inventáriumban.635 Ugyanakkor a tüzes karika és a tüzes koszorú latin és német nevei elég jól elkülönülnek egymástól (l. a 7. sz. mellékletben az Inventáriumszótárat), a tüzes kalácsot viszont csak a magyar nyelvű leltárakban találunk.
627 Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564., 16r., Eger, 1556. 5r., Eger, 1558. 117v., Eger, 1560. 6r., Érsekújvár, 1568. 3r., Érsekújvár, 1571. 7v., Kassa, 1557. 5v., Kassa, 1561. 3r., Komárom, 1563. 4r., Léva, 1556. 20v., Léva, 1557. 1r., Léva, 1558. 40v., 42v., 43r., 43v., Munkács, 1573. 33r., Murány, 1584. 24v., Nyitra, 1587. 1v., Nyitra, é.n. 92v., Nyitra, 1596. 113v., Patak, 1642. 172r., Sáros, 1556. 7r., Sümeg, 1572. 11v., Szádvár, 1596. 26v., Szádvár, 1600. 125v., Szigetvár, 1553. 6v., Szigetvár, 1558. 4r., Trencsén, 1535. 1r., Trencsén, 1557(l). 47v., Trencsén, 1557(n). 18r., Trencsén, 1559. 4v., Trencsén, 1564. 1v.
628 Árva, 1583. 9v., Bajcsavár, 1581. 50v., Csábrág, 1603. 2r., Csábrág, 1613. 2v., Csábrág, 1625. 23r., Ecsed, 1619. 138r., Eger, 1553., 16r., Eger, 1555. 3v., Fogaras, 1636. 4r., Győr, 1560. 5r., Győr, 1562. 6r., Gyula, 1559. 3r., Huszt, 1674. 2v., 4r., Kassa, 1554. 18v., Kassa, 1555. 61r., Kassa, 1561. 3r., Kassa, 1647. 51v., Kassa, 1650. 9v., Kassa, 1662. 7r., Lőcse, 1711. 97v., Munkács, 1627. 40r., Murány, 1584. 24r., Murány, 1690. 268r., Ónod, 1669. 48r., Patak, 1642. 172r., Patak, 1689. 73v., Pozsony, 1600. 29v., Regéc, 1644. 7r., Sáros, 1557. 10r., Sáros, 1568. 19r., Sempte, 1626. 4v., 6v., Sempte, 1636 után, 16r., 18r., Sempte, 1639. 3v., Sempte, 1639. 4r., Sümeg, 1601. 89r., Sümeg, 1604. 111v., Sümeg, 1609. 121r., Sümeg, 1628. 2v., Szádvár, 1596. 26r., Szádvár, 1600. 125r., Szádvár, 1605. 260r., Szatmár, 1660. 395v., Szatmár, 1704. 26r., Szendrő, 1690. 496r., Szentmárton, 1559. 2v., Szentmárton, 1572. 29v., Szepesvár, 1636. 3r., Szepesvár, 1705. 315r., Szombathely, 1607. 27r., Várad, 1604. 337r., Végles, 1636. 1v., 2r., Zólyom, 1553. 21r.
629 Borosjenő, 1605. 4v., Fogaras, 1632. 6r., Galgóc, 1615. 3r., Munkács, 1603. 18r., Ónod, 1611. 1v., 2v., Regéc, 1644. 7v., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 58r., Sümeg, 1588. 32v., Sümeg, 1597. 56r., Szádvár, 1608. 6r., Tokaj, 1649. 195v., Vágbeszterce, 1580. 99v.
630 Léva, 1558. 40v.
631 Léva, 1558. 42v., Szigetvár, 1558. 4r.
632 Faesch egy elég bonyolult eszközt írt le: „Sturm-Kräntze ... die Figur eines Krantzes haben, werden mit Granaten versetzet, haben auswendig scharffe Spitzen, und werden im Sturm unter die Anlauffende geworffen, ...”. Faesch, 1735. 876., képét l. XI. tábla, 14. kép. Ruscellum elkülönítve kezelte a Pechringet, a Sturmringet és a Sturmkranzot, noha lényegi eltérés nincs közöttük. Ruscellum, 1620. II. 36-37., 61-62. L. még: Dilich, 1967. 138-139. Kalmár részletesen leírt egy fennmaradt példányt. Kalmár, 1971. 187.
633 „circulicum pixidibus et globulis ... „ Léva, 1558. 40v. L. még: Eger, 1553. 16r., Murány, 1690. 268r.
634 „Tüzes Kalacz a' vagy Koszoro No 15.” Tokaj, 1649. 195v. „Torte sew Circuli Jgniti Cum paruis pixidibus Triginta.” Eger, 1553. 16r.
635 Kassa, 1561., Murány, 1584., Patak, 1642., Regéc, 1644., Sáros, 1596., Sáros, 1600.
A harmadik csoport, mint mondottam, a nyélre, rúdra szerelt robbanóeszközökből áll. Ide sorolható a hajnalcsillag,636 a tüzes dárda637 és a tüzes lándzsa,638 valamint a tüzes furkó639 és a tüzes buzogány.640 Az előbbi három többé-kevésbé azonos típusú eszköz: egy vasalt végű botra, vagy rossz dárdára, lándzsára, közvetlenül a fémcsúcs alá, egy robbanóanyaggal és aprópuskával töltött zsákot erősítettek.641 A tüzes furkó és a tüzes buzogány sem tért el jelentősen egymástól, mivel mindkettő egy hosszabb nyélre erősített, robbanóeleggyel, aprópuskával töltött, nyilakkal tűzdelt fejből állt.642
636 Kassa, 1647. 51r., Kassa, 1650. 9v., Kassa, 1662. 7r., Kassa, 1669. 7v. Eredetileg hosszú nyelű, buzogány-forma fegyver. Faesch, 1735. XI. tábla, 30. kép. Hasonló eszközt ír le Szendrei, 1896. 364-366.
637 Borosjenő, 1605. 4v., Csábrág, 1602. 23r., 24r., Csábrág, 1603. 2r., Csábrág, 1625. 23r., Érsekújvár, 1571. 7v., Fogaras, 1636. 4r., Galgóc, 1615. 1r., Huszt, 1674. 4r., Kassa, 1557. 3r., Léva, 1558. 40v., 42v., 43v., Munkács, 1573. 33r., Sáros, 1556. 6r., Sempte, 1626. 4v., 6v., Sempte, 1636 után, 16r., 18r., Sempte, 1639. 4r., Szádvár, 1608. 6r., Szepesvár, 1636. 3r., Tokaj, 1649. 195v.
638 Bajcsavár, 1581. 50v., Csábrág, 1613. 2r., Eger, 1555. 4r., Eger, 1556. 5v., Eger, 1690. 86r., Érsekújvár, 1568. 3v., Érsekújvár, 1571. 7v., Győr, 1560. 5r., Győr, 1562. 6r., Kassa, 1554. 18v., Kassa, 1555. 61r., Kassa, 1647. 51r., Kassa, 1650. 9v., Komárom, 1563. 2v., Munkács, 1627. 40r., Murány, 1584. 24r., Murány, 1690. 268r., Nyitra, 1587. 1v., Nyitra, é.n. 92v., Palota, 1559. 4r., Pozsony, 1600. 29v., Szádvár, 1596. 26r., Szádvár, 1600. 125r., Szendrő, 1690. 496r., Várad, 1604. 337r., Zólyom, 1553. 20v.
639 Eger, 1553., 16r., Eger, 1555. 3v., Eger, 1556. 5r., Eger, 1558. 117v., Eger, 1560. 6r., Érsekújvár, 1568. 3v., Érsekújvár, 1571. 7v., Kassa, 1561. 3r., Léva, 1556. 20v., Léva, 1558. 41r., 42v., Lőcse, 1711. 97v., Murány, 1690. 268r., Nyitra, é.n. 92v., Pozsony, 1600. 29v., Sáros, 1568. 19r., Sempte, 1626. 6v., Sempte, 1636 után, 18r., Sümeg, 1597. 56r., Szádvár, 1596. 26r., Szádvár, 1600. 125r., Szombathely, 1607. 27r., Várad, 1604. 337r., Zólyom, 1553. 20v., 21r.
640 Patak, 1642. 172r., Sempte, 1639. 4r., Tokaj, 1649. 195v.
641 „Formam nostrarum hastarum ... constructio autem ex illis, quae de sagittis ... diximus, clara est. Haec tantum unica differentia, quod plurimos ferreos ictus vulgari modo instructos idque tales, quales globis incendiariis, recipiant, ...” Siemienowicz, 1963. 768-769. „Feuer-Lantze, Feuer-Spieß, Sturm-Spieß, ... ist eine Feuer-Kugeln-Zeug und Schlägen gefüllte Röhre, ...”. Faesch, 1735. 293., képét l. uo. XI. tábla, 15. kép. L. még: Elrich, 1676. 96.
642 „Zu Sturm=Kolben nahm man eine Stange mit Eisen zugespitzet, und Stacheln dardurch geschlagen, darinn schraubete man Schlaege, .., und schmelzete etwa auch beneben obgesetzeten Mixturen anderthalb Pfund Schwefel in einem Tiegel, ruehrete darinn drey vierthel von einem Pfunde Pulver, ein Pfund Salpeter wohl und klein zerstossen und gemenget. Solches goß man mit einem Loeffel umb die Schlaege, und formirete es zu einer Kugel, begoß es aßdann auch mit Peche.” Dilich, 1967. I. 137. Hasonló leírást ad: Faesch, 1735. 876., Ruscellum, 1620. II. 63. Részletesebb leírását l.: Siemienowicz, 1963. 709-710.
A tüzes bot643 esetében nem egyértelmű a helyzet, mivel úgy tűnik, hogy neve ellenére sem bizonyos a szerkezete. A bejegyzések egy részéből persze arra lehet következtetni, hogy az imént bemutatottak valamelyik típusához hasonlított, lévén egy botra szerelt tüzes szerszámról szó. Siemienowicznak a tüzes botról (latinul a leltárak szerint baculus ignitus) szóló latin nyelvű leírása azonban teljesen más eszközt tár elénk: eszerint végüknél összefogott csövek, amelyek begyújtásuk után égő anyagot lövellnek ki, miközben középpontjuk körül forogva repülnek.644 Más néven az inventáriumokban is szerepelnek ilyen jellegű eszközök: „Fabol czinalt, ostromra ki hanio, Twzes czeöueök, porral, goliobissal rakattak N 76”.645 Továbbá, ugyanerre emlékeztet a „pumpu” néven emlegetett tüzes szerszám leírása is,646 amelyet Kalmár valamiféle folyékony, éghető anyagokat lövő fegyverként értelmezett (tkp. egy korabeli lángszóróként).647
643 Borosjenő, 1605. 4v., Eger, 1558. 117v., Eger, 1560. 6r., Kassa, 1554. 18v., Kassa, 1555. 61r., Munkács, 1573. 33r., Munkács, 1603. 18r., Patak, 1642. 172r., Sempte, 1626. 4v., Sempte, 1636 után, 16r., Sempte, 1639. 3v., Szepesvár, 1636. 3r.
644 Siemienowicz, 1963. 710.
645 Fogaras, 1632. 6r.
646 „Res ignitae oblongae in formam fistularum confectae Pumpu dictae ...”. Trencsén, 1564. 3r., ill. „Ligneae quedam fistulae, ad iaculandum ignem instructae, pumpu dictae ...”. Trencsén, 1583. 34v.
647 Kalmár, 1971. 187.
A negyedik csoportba a tüzes nyilat lehet sorolni. Bár az íj és a számszeríj is elavult fegyvernek tekintendő a tárgyalt időszakban, erre a célra azonban kitűnően megfelelt, és kézenfekvő megoldást jelentett a korábban már említett problémára, a hatótávolság növelésére. Erre utal az is, hogy sok leltárban megtalálható, igaz, nem túl nagy számban.648 Arra nézve, hogy nem a korábbi időkből megőrzött fegyverről van szó, bizonyítékot szolgáltat Győr 1557. évi leltára, ahol az előző évben készült darabokat említenek.649 A tüzes nyílat mindkét íjtípussal használták,650 vesszője viszont erősebb volt a szokásosnál, s hegye alá egy kis zsákocskát erősítettek, a szokásos módon töltve.651
648 Csábrág, 1602. 24r., Csábrág, 1603. 2r., Csábrág, 1613. 2v., Csábrág, 1625. 23r., Eger, 1560. 6r., Érsekújvár, 1568. 3r., Érsekújvár, 1571. 7v., Győr, 1557. 191v-192r., Huszt, 1674. 2v., Kassa, 1561. 3r., Komárom, 1563. 4r., Léva, 1556. 20v., Munkács, 1573. 35v., Ónod, 1669. 48r., Sümeg, 1601. 89r., Sümeg, 1604. 111v., Sümeg, 1609. 121r., Trencsén, 1557(l). 47r., Trencsén, 1557(n). 17r., Trencsén, 1559. 4r., Trencsén, 1564. 1v., Trencsén, 1583. 33r., Trencsén, 1594. 24v., Várad, 1604. 337r., Végles, 1636. 2r., Verőce, 1548. 5r., Zalavár, 1568. 2r., Zalavár, 1569(a). 17r., Zalavár, 1569(b). 10v.
649 „Welche der Herr abrist alle Erst das Verganngen Jar Hatt machen lassen, Zway hunndt feurPfeyl ij C”. Győr, 1557. 191v-192r.
650 „Feur Pfeil mit dem hanndtPögen Zue schiessen 42.” Kassa, 1561. 3r. „Sagittae ignitae ad balistas Vna cistula plena 1.” Trencsén, 1564. 1v.
651 Az összes korabeli szerző közül Ruscellum szentelte a legnagyobb figyelmet ezen eszköznek: Ruscellum, 1620. II. 49-53. L. még: Siemienowicz, 1963. 766., Dilich, 1967. I. 136-137., Takáts, 1908b. 54.
A felsoroltak mellett megemlítendő még a petárda, amely igen ritka, feltehetően azért, mert az valójában támadó eszköz, így a várvédelemben nem sok hasznát vették.652
652 A petárda deszkaaljzatra rögzített, mozsár formájú, lőporral töltött robbantó eszköz. Kapuk, kerítések, palánkok áttörésére használták, olymódon, hogy az aljzatánál fogva a céltárgyra akasztották, majd kanócát meggyújtva, felrobbantották. Dolleczek, 1887. 192-194., Takáts, 1908b. 55-56., Kalmár, 1971. 190-191. Magyar vonatkozásban említést érdemel Tata 1597-ben és Győr 1598-ban történt visszafoglalása, ahol támadó csapatok petárda segítségével robbantották fel a várkaput. Az 1647. évi kassai jegyzékben külön is felsorolják a deszkaaljat: „Beschlagene Hülzerne taffln Zum Pedartey anschrauffen”. Kassa, 1647. 51r. L. még: Kassa, 1650. 5v., Kassa, 1669. 7v., Lőcse, 1711. 96v., Munkács, 1627. 40r., Munkács, 1688(b). 103v., Patak, 1689. 73v.
Néhány alkalommal nem a harchoz, hanem a mulatozáshoz kapcsolódó tüzes szerszámok is előkerültek. Kassán tüzes kereket, Patakon tüzes rakétát és tüzijátékot írtak össze.653
653 Kassa, 1647. 51v., Kassa, 1650. 9v., Patak, 1642. 172r.
