5.2 Másfajta tüzérségi lövedékek
5.2 Másfajta tüzérségi lövedékek
A tömör golyók mellett a tüzérség egyre nagyobb számban és egyre többféle robbanó- és gyújtólövedéket használt. Az inventáriumokban jó néhány típusuk előfordult, még ha nem is olyan sokféle, mint ahányat a korabeli szakirodalomban találunk, ahol minden tüzér bemutatta saját találmányait.564 Ez utóbbiak részletesebb tárgyalásától épp sokféleségük miatt itt eltekintek.
564 Elrich, 1676. 85-90., Furttenbach, 1627. 45-57., Furttenbach, 1635. 137-143., Miethen, 1683. II. 18-21., 24-25., III. 32-43., Ruscellum, 1620. 21. skk., Ufano, 1630. 113-122.
Az ágyúból kilőhető robbanólövedékeket a korabeli szakirodalom és az inventáriumok is gránátnak nevezi. E lövedéktípusok ebben az időben általánosságban belül üreges vasgömbből és az abba töltött lőporból, vagy más éghető, gyújtó hatású anyagból álltak. Eleinte kanóccal hozták működésbe a töltetet. Ennek hátránya, hogy a lövedék repülése során a szél könnyen elolthatta a kanócot, becsapódáskor pedig kiszakadhatott a helyéről. Ezért kísérleteztek másfajta gyújtószerkezetekkel, mint például a már némi időzítésre is lehetőséget adó gyújtócső (20. kép).565 A gránátok gyújtása történhetett kilövéskor, a felrobbanó lőpor által („egy tűzzel” – ez volt a bizonytalanabb), olykor pedig már égő kanóccal tették a lövegcsőbe (lövés „két tűzzel” – ez volt a veszélyesebb).566
565 Dolleczek, 1888. 182-189. A gyújtócsővel részletesebben a tüzes szerszámok tárgyalásánál foglalkozom. L. a 614. jegyzetet.
566 A kérdést részletesen kifejtette: Miethen, 1683. II. 21-23., III. 28-29.
Gránátokkal csak a 17. század második felében találkozunk a leltárakban, jóllehet már a 15. században használták Merész Károly tüzérei.567 Javarészt Kassa, egyszer-egyszer pedig Eger és Patak összeírásaiban szerepeltek.568 Szerkezetükről annyit tudunk, hogy vasból és rézből készültek, formájuk kerek vagy hosszúkás volt, és kívülről szurokkal vonták be.569 Egyiküknél külön is megemlítik, hogy gyújtócsővel látták el. Ennél is érdekesebb az a bejegyzés, amelyben a hosszúkás gránát leírásához még hozzátették, hogy „auff den Stockhen Zu schiessen”. Értelmezésem szerint ez esetben a hosszúkás alakú lövedéktestet egy kerek fahengerre rögzítették, amely kilövéskor meggátolta, hogy a lövedéktest a csőfurat tengelyétől elfordulva elakadjon és esetleg csőrobbanást okozzon.570
567 Schmidtchen, 1977. 110.
568 Eger, 1690. 86r., Kassa, 1647. 47r., 51r., Kassa, 1650. 5v., 9v., Kassa, 1662. 7r., 7v., Patak, 1689. 73v. Három másik leltárban is találtam gránátokat, de nem tudom eldönteni, hogy valóban ágyúlövedékekről van-e szó, mivel tüzes szerszámok közt sorolják fel. Regéc, 1644. 7r., Sümeg, 1628. 2v., Szatmár, 1660. 395v.
569 Talán gránátokról szól a következő forráshely is: „Lyukas vas globis, algyukhoz valo N. 6”. Patak, 1642. 169r.
570 Kassa, 1647. 51r. Igaz, hogy a fa vezető tuskót inkább Spiegelnek szokták nevezni, de a Stock szó is megengedi az ilyenfajta értelmezést. Dolleczek, 1887. 183. Jellemző módon, a kifejezés a későbbi jegyzékekben – nyilván ismét a másolás következtében – már „auß den Stuken Zu schissen”-re módosult.
Néhány inventáriumunkban előkerültek a bombák is, egy kivétellel szintén a 17. század második feléből.571 Velük kapcsolatban az a legérdekesebb, hogy a korabeli szakirodalom általam használt példányai nem ismerik ezt a kifejezést. Bombának a mozsárágyúk robbanólövedékeit szoktuk nevezni,572 ám a leltárak erre vonatkozóan semmiféle utalást nem tesznek. Sempte összeírásaiban ugyan akadnak „Nagy eöregh mosarhoz ualo üres goliobisok No. 10”, de itt a bomba elnevezés hiányzik.573 Ettől függetlenül némely példányok mérete is azt látszik igazolni, hogy a bombák mozsárlövedékek, hiszen 200 fontos ágyú talán sosem létezett, 50-60 fontosból pedig csak nagyon kevés, mozsár viszont annál több.
571 Eger, 1690. 85v., 86r., Komárom 1563. 4r., Munkács, 1688. 103v., Patak, 1689. 73v., Szatmár, 1704. 25r., Szendrő, 1690. 496r., Ungvár, 1691. 92v., 93r.
572 Többek között Lotharingiai Károly 1686. évi hadinaplója is igazolja e különbségtételt: egyhelyütt „Mörsellst 4 Centen Pommen werffen” áll, viszont kicsivel odébb „Haubitz granathen” szerepel. Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról. Budapest, 1986. 317., 318.
573 Sempte, 1626. 3v., Sempte, 1636 után, 14r. L. még: „Buzogany formara czinalt Tzes szerszamok, mosar algyukban valok N. 19.” Patak, 1642. 172r.
A gránát és a bomba időben és térben meglehetősen korlátozottan jelent meg. Ezzel szemben a tüzes golyó már a 16. század közepétől kezdve számos várunk leltárából előkerült.574 Itt is nehézséget okozott az ekként nevezett tüzes szerszámok és a lövedékek szétválasztása. Ez utóbbiként történő alapértelmezés mellett szól, hogy a korabeli szakirodalomban is így tárgyalták, továbbá az inventáriumok többször űrmérettel együtt írták össze. Ebből pedig az következik, hogy ágyúból, Haubitzból, mozsárból egyaránt lőtték ezeket.575 A tüzes golyót, nevéből adódóan, a célpontok felgyújtására használták. Szerkezete, mint az a leltárakból kiderül, rendkívül egyszerű volt. Alapja egy tömör vas vagy ólom golyó. Minthogy a német jegyzékek gyakorta hozzáteszik, hogy a golyó „getaufte” vagy „ungetaufte”, szinte bizonyos, hogy valamiféle gyúelegybe merítették, amely azután rászáradt a tömör mag felületére. Ez az elegy a leltárak szerint lőport, ként, szurkot tartalmazott, de nyilván minden éghető anyag megfelelt e célra. A gyújtást minden bizonnyal a berobbanó lőportöltet végezte, minthogy gyújtószerkezetnek nincs nyoma. Abból pedig, hogy a tüzes golyók között 50-70 fontosokat is találunk, arra következtetek, hogy létezett egy bombaszerű tüzes golyó is, mivel ez a méret az előbb elmondott szerkezethez már túl nagy és nehézkes.576
574 Csábrág, 1613. 2r., Ecsed, 1619. 138r., Eger, 1558. 117v., Eger, 1560. 6r., Érsekújvár, 1571. 7v., Győr, 1560. 5r., Győr, 1562. 6r., Kassa, 1552(n). 47v., Kassa, 1561. 3r., Kassa, 1647. 51r., 51v., Kassa, 1650. 9v., Kassa, 1662. 7r., Komárom, 1563. 4r., Léva, 1556. 20v., Léva, 1558. 42v., 43r., Munkács, 1627. 40r., Murány, 1690. 268r., Patak, 1642. 172r., Pozsony, 1594. 11v., Pozsony, 1595. 21r., Pozsony, 1600. 29v., Regéc, 1635. 11v., 12v., Sáros, 1557. 8v., Sáros, 1568. 17r., 19r., Sempte, 1626. 4v., Sempte, 1636 után, 16r., Sümeg, 1609. 121r., Sümeg, 1628. 2v., 3r., Szádvár, 1596. 26r., Szádvár, 1600. 125r., Szatmr, 1704. 25r., Szendrő, 1690. 496r., Szentgyörgy, 1555. 17v., Szigetvár, 1558. 4r-4v., Tokaj, 1649. 193v., Trencsén, 1564. 3r., Végles, 1548. 31v., Veréce, 1547. 3r., Zólyom, 1553. 20v.
575 Csábrág, 1613. 2r., Galgóc, 1615. 2r., Győr, 1560. 5r., Murány, 1690. 268r., Patak, 1642. 172r., Pozsony, 1594. 11v., Szendrő, 1690. 496r., Végles, 1548. 31v.
576 Elrich és Ufano szerint a tüzes golyó egy kötéllel körülkötözött zsák, amelyet gyúeleggyel töltöttek meg, és kanóccal gyújtottak be, s amelyet egyaránt lehetett ágyúból lőni és kézzel hajítani. Elrich, 1676. 85-87., Ufano, 1630. 114. L. a tüzes szerszámoknál is. A mártogatással előállított tüzes golyót Furttenbach „Steinerne Brennende Kugel in Pöler”-nek nevezte. Furttenbach, 1627. 44., miként utóbb Dolleczek is. Dolleczek, 1887. 189.
Az eddig bemutatott ágyúlövedékek főként az ellenséges építmények rombolására szolgálta, élőerő elleni harcban, például ostromok során, a rohamok elhárításában viszont csak korlátozott hatást lehetett velük elérni. Ezzel szemben a kartácsot kifejezetten erre a célra készítették. A kartács apróbb vas-, vagy ólomgolyókból, kő-, üveg- és vasdarabokból, valamint az ezeket összefogó dobozszerű tartóból vagy zsákból – a lövedék külső köpenyéből – állt. Kilövés után a köpeny szétesett, levált, tartalma pedig nagy területen szóródott szét.577 E veszedelmes fegyver, a harcok jellegének megfelelően, sok várunkban megtalálható.578 Az 1647. évi kassai jegyzék leírja, hogy a kartács külső köpenyét fából, bádogból, lenvászonból, sőt vesszőfonatból készítették.579 Ennek mérete megfelel a löveg kaliberének. Így például Murány 1690. évi és Tokaj 1649. leltára többféle űrméretet különböztetett meg, de másutt is meghatározták az ágyútípust, amelybe szánták. A töltet többnyire a fentebb elmondottakkal azonos típusú. Elnevezése is sokféle lehetett. Bár németül egyértelműen Kartatsche a neve, néha azonban, szövegkörnyezete alapján, a Schrot szót is ebben az értelemben használták.580 A latinban leggyakrabban a frustum, frustulum, particula, portiunculum főneveket, ill. a ferri secti, plumbi secti kifejezésekkel találkozunk. A magyar nyelv azonban túltesz a másik kettőn: szaggatott, vagdalt, vágott golyóbis, vas szakadék, kortácz, kordacz, kartasz, kővel töltött kosár szerepel többek között a „repertoárban”.
577 Furttenbach, 1627. 44., Miethen, 1683. III. 59.; Dolleczek, 1887. 181-182., Hogg, 1963. 50., Takáts, 1908b. 56., Kalmár, 1971. 182.
578 Babócsa, 1563. 1r., Bajcsavár, 1581. 50v., Eger, 1690. 85v., Egervár, 1558. 41r., Érsekújvár, 1568. 4r., Érsekújvár, 1571. 6v., Fogaras, 1636. 4r., Huszt, 1549. 26v., Huszt, 1550. 2v., Huszt, 1674. 2v., 4r., 6r., 7r., Kassa, 1647. 48v., Kassa, 1650. 5v., Kassa, 1662. 9r., Kassa, 1669. 7v., 8r., Kékkő, 1596. 1v., Körmend, 1603. 15r., Munkács, 1570. 9v., Munkács, 1603. 19r., Murány, 1690. 268r., Ónod, 1669. 48v., Patak, 1642. 172r., Patak, 1689. 74v., Pozsony, 1600. 31r., Regéc, 1644. 7v., Sáros, 1556. 7v., Sáros, 1557. 8r., Sáros, 1568. 17r., Sáros, 1570. 13r., Sáros, 1576. 53v., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sempte, 1626. 3v., Sempte, 1636 után, 13v., Sempte, 1639. 3v., Szádvár, 1608. 6v., Szatmár, 1660. 395r., Szatmár 1704. 26v., Szepesvár, 1636. 1r., Szepesvár 1705. 315r., Szigetvár, 1558. 3r., Szombathely, 1565. 35r., Szombathely, 1607. 27r., Tokaj, 1570. 7r., Tokaj, 1649. 193r., Vágbeszterce, 1580. 99r.
579 „Hülzerne, Blechene Vndt Von lein wath gefülte Cartatschen, Hundert Funffzigh ... Jtem seint in Hülzern geflochtenen Körbln mit stainen gefilte Cartatschen”. Kassa, 1647. 48. L. még: „Babahoz valo Teötetlen Kosár No 77.” Tokaj, 1649. 193r.
580 Pl.: „Pleyene Cartatschen schradt 21 Centner.” Eger, 1690. 85v.
